A bahá’í hit követői világszerte minden évben március 21-én, a tavaszi napéjegyenlőség idején ünneplik az újév és egyben a tavasz beköszöntének kezdetét. A Naw-Rúz eredete egészen az ősi Perzsa Birodalomig nyúlik vissza, ma már azonban nemcsak Iránban, hanem a világ számos pontján, Belső- és Dél-Ázsiában, Kínában, és a balkáni országok jó részében is sokan ünneplik ekkor az újévet.

Életkép a Naw-Rúz ünnepről

Életkép a Naw-Rúz ünnepről


A ’Naw-Rúz’ kifejezés egy perzsa eredetű szóösszetételből származik, amelyben a ’naw’ újat, a ’rúz’ pedig napot jelent. A Naw-Rúz a bahá’í vallás szent ünnepeinek egyike, és egyben a 19 hónapból álló bahá’í naptár legelső napja. A bahá’í kalendárium érdekessége, hogy a hónapok mindegyike 19 napból áll, és hogy minden hónapot Isten egy tulajdonságáról neveztek el. Az első hónap a ’bahá’ elnevezést viseli, mely magyarul ’dicsőséget’ jelent, ami a Naw-Rúzzal veszi kezdetét.

Bahá’u’llah, a bahá’í hit alapítója szerint a Naw-Rúz Isten legnagyszerűbb nevét fejezi ki, mely egyúttal a megújulást is jelképezi. ’Abdu’l-Bahá, aki Bahá’u’llah fia és annak halála után írásai értelmezője volt, szintén többször említi a Naw-Rúz fontosságát, mellyel a vallás követői a tavasz kezdetére és az új évszakkal beköszöntő újjászületésre emlékeznek.

A Naw-Rúzt megelőző utolsó hónap a böjt időszaka, mely a bahá’í-ok számára a testi-lelki megtisztulást, és az újévre való lelki felkészülést jelenti. A bahá’í írások különleges jelentőséget tulajdonítanak a böjtnek, mely a napi kötelező ima mellett a vallás tartóoszlopát jelenti. A böjtöt az Ayyam-i-Há nevű 4 – illetve szökőév esetén 5 – napos ünnepi időszak készíti elő, amikor a bahá’í-ok különleges hangsúlyt fektetnek az adakozásra, jótékonykodásra és vendéglátásra. Az Ayyam-i-Há szó szerint „H napjait” jelenti, ahol a nagy ’H’ betű magát Istent jelképezi. A bahá’í családok és a közeli barátok az Ayyam-i-Há alatt gyakran összegyűlnek, és ajándékokkal lepik meg egymást. A hívők így ünneplik a természet közelgő megújulását és az év végét.

Ahogy a bahá’í hit előfutára, a Báb írásaiban olvasható, a böjt alatt a hívők megtartóztatják magukat minden önös vágyuktól és testi szenvedélytől, hogy teljes szeretetükkel Isten felé forduljanak. A 19 nap során a hívők napfelkelte és naplemente között tartózkodnak ételtől és italtól, és figyelmüket belső lelki életükre irányítják. A böjt végét az újév beköszönte jelzi, melyet a bahá’í közösségek a helyi szokásoknak és kulturális hagyományoknak megfelelően, sokszínűen ünnepelnek.

A Naw-Rúz egy olyan egyedülálló tradíció, mely az emberiség kulturális sokszínűségét gazdagítja. A szellemi kulturális örökségek megőrzésével foglalkozó ENSZ bizottság 2008. szeptemberében tartott kormányközi konferenciáján elismerte a Naw-Rúz különleges értékét, és a perzsa újév azóta az UNESCO szellemi kulturális örökségének részét képezi. Az ENSZ becslése szerint a Naw-Rúzt több mint 300 millió ember ünnepli világszerte. Az ünnep jelentőségét az ENSZ Közgyűlés is elismeri, és 2010. februárja óta március 21-ét a Naw-Rúz Nemzetközi Napjaként tartják számon.

A magyarországi bahá’í közösség idén is megünnepli a Naw-Rúzt, azaz Újévet, melyen bárki részt vehet, és amelyre a közösség tagjai színes programmal, filmvetítéssel, gyerekkórussal, és zenés előadással készülnek. A központi ünnepre március 21-én, vasárnap, a Budapest Hotelben kerül sor a 15:00 órától, ahol a programot közös zenés-táncos mulatság követi.

Kapcsolódó oldalak:
A bahá’í naptár


Címkék: , ,