(BWNSMBK) Magyarországi parlamenti felszólalás 2010. október 19-én már másodszor világított rá az iráni emberi jogi problémákra (magyarul, angol felirattal)

A magyar parlament már másodszor állt ki az iráni emberi jogi problémák rendezéséért

Osztolykán Ágnes képviselő asszony napirend utáni felszólalásában „Az iráni emberi jogok megsértése, a bahá’í vallás követőinek üldözése” címmel hívta fel a közvélemény figyelmét az iráni jogsértésekre.

Dr. Fónagy János nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár a külügyminiszter megbízásából, a kormány nevében „örömmel fogadta a börtönbüntetés tíz évre történő csökkentésének hírét, amelyben minden valószínűség szerint a nemzetközi közösség nyomásának is helye volt”. Ugyanakkor fenntartotta Magyarország „korábban is megfogalmazott álláspontját: a vezetők azonnali szabadon bocsátása lenne az egyetlen megfelelő lezárása az ügynek”.

A kormány támogatásáról biztosította az iráni kisebbségi vallási vezetőket, különösen Magyarország közelgő uniós elnöksége idején, mikor is helyi elnökséget ad Teheránra.

Bővebben az egy évvel ezelőtti, parlamenti felszólalásról

Nemzetközi nyomás megfelezte a húszéves börtönbüntetést, de nem elégszik meg ennyivel

A Bahá’í Nemzetközi Közösség 2010. szeptember 16-án arról értesült, hogy a hét iráni kisebbségi vallási vezetőt képviselő ügyvédeket szóban tájékoztatták arról, hogy a húszéves börtönbüntetést tíz évre módosították.

A közelmúltban a következő fejlemények jelzik, hogy a nemzetközi közösség nem hagyja az iráni emberi jogi problémákat magukra.

Az ENSZ főtitkára újból felemeli szavát az iráni emberi jogi problémák megoldására

Az iráni emberi jogi problémákról az ENSZ főtitkára, Ban Ki-moon 2010. október 14-én, már harmadízben készített jelentéstAz ENSZ főtitkára, Ban Ki-moon október 14-én újra kifejezte mély aggodalmát az iráni emberi jogok folyamatos megsértése ellen, beleértve az iráni bahá’í-ok üldözését.

„El nem ismert vallások tagjai – különösen a bahá’í hitűek, akik az ország legnagyobb nem-muzulmán vallási kisebbségét alkotják – a diszkrimináció és zaklatás különféle formáival szembesülnek, beleértve a munkavállalás, az állami járandóságok és a felsőoktatás megtagadását.” – írja a jelentés.

„A bahá’í közösség néhány tagjának önkényes letartóztatással vagy tulajdonuk elkobzásával és elpusztításával kellett szembenézniük.” „Szándékos gyújtogatással részben vagy teljesen otthonokat semmisítettek meg és a marvdasht-i temetőt lerombolták. Az incidenst határozottan jelezték több kormányzati hatóságnak, akik nem cselekedtek.” – áll a jelentésben.

A beszámoló megemlíti a hét bahá’í vezető perét és megemlíti ítéletüket is, továbbá megjegyzi, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosa „mély aggodalmát” fejezte ki a nemzetközi megfigyelők hiánya és a júniusban véget ért tárgyalás megfelelő menetének hiánya miatt.

„A főbiztos súlyos aggodalmának adott hangot, mert a fentebb említett egyének ellen felhozott bűnvádak úgy tűnik, megsértik az Iráni Iszlám Köztársaság kötelezettségeit a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya (ICCPR) szerint, különösen a vallás- és lelkiismereti szabadságra és a vélemény- és gyülekezés szabadságára vonatkozóakat” – írja a jelentés.

Az ENSZ főtitkárának jelentése válaszként született az ENSZ Közgyűlésének tavalyi határozatára, mely Irán emberi jogi problémáiról szólt. Az akkori határozat kifejezetten kérte a Főtitkárt, hogy számoljon be bármilyen előrehaladásról, melyet Irán tesz az év során az emberi jogi helyzet terén. Ez már a harmadik ilyen jelentés, melyet Ban Ki-moon adott ki az emberi jogok megsértéséről Iránban.

„Meglepő az a mérték, mely szerint Irán kormánya teljesen figyelmen kívül hagyja az ENSZ főtitkárának ezen évenkénti jelentéseit, aki oly világosan fogalmazza meg a nemzetközi közösség aggodalmait, miszerint Irán képtelen eleget tenni emberi jogi kötelezettségeinek”- mondta Bani Dugal a Bahá’í Nemzetközi Közösség ENSZ főképviselője. „Elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy az ENSZ Közgyűlése, a jelentés címzettje kinevezzen egy külön megbízottat, hogy folyamatosan vizsgálja Irán emberi jogi helyzetét.”

Az ENSZ főtitkárának jelentése: The situation of human rights in the Islamic Republic of Iran

Nagy-Britannia vallási vezetői a hét iráni bahá’í vezető szabadon bocsátását követelik

Nagy-Britannia legkiemelkedőbb vallási vezetői október 7-én a bebörtönzött hét iráni bahá’í vezető szabadon bocsátását követelték. Nyilatkozatuk a hetek ítéletét „a vallásszabadság alapvető emberi jogának súlyos megsértésének” tartják.

A nyilatkozat megjegyzi, hogy habár a nemzetközi közösség felhívta az iráni hatóságok figyelmét, hogy „humanitárius és törvényes normákat” kövessenek, de ezek ellenére a hét kisebbségi vallási vezetőt elítélték „olyan indokokkal, melyek minden független megfigyelő szerint egyedül hitükön alapszanak.”

„Együttérzésünket fejezzük ki a bahá’í közösséggel ebben a nehéz időben és reméljük, hogy a széleskörű és növekvő nemzetközi figyelem arra készteti az iráni hatóságokat, hogy kijavítsák ezt az égbekiáltó igazságtalanságot.” – írja a nyilatkozat.

A nyilatkozat aláírói: Rowan Williams canterburyi érsek (az anglikán egyház vallási vezetője), Vincent Nichols westminsteri érsek (római katolikus egyház vallási vezetője), Lord Sacks főrabbi, Shaykh Ibrahim Mogra, a Brit Muzulmán Tanács főtitkár-helyettese és a Religions for Peace UK elnöke, Jay Lakhani, Hindu Akadémia, Arjan Vekaria JP, a Brit Hindu Fórum elnöke; Dr Indarjit Singh CBE, Szikh Szervezetek Hálózata és Dr Natubhai Shah MBBS PhD, Dzsain Szervezetek Hálózata, Dharmikus Hitek Tanácsa.

Berlini akciónap, ausztriai és indiai közéleti személyiségek az iráni emberi jogi problémák rendezéséért

Közel négyszáz ember, köztük számos emberjogi aktivista vett részt a szeptember 12-i akciónapon a berlini brandenburgi kapunál, mely az eredetileg 20 évre ítélt iráni bahá’í vezetők szabadon bocsátásáért állt ki.

Közel négyszáz ember, köztük számos emberjogi aktivista tüntetett az eredetileg 20 éves börtönbüntetés ellen a szeptember 12-i akciónapon a berlini brandenburgi kapunál. A United4Iran emberjogi hálózat által rendezett eseményen felszólalt Markus Loning, a német szövetségi kormány emberi jogi biztosa, Claudia Roth, a Német Zöld Párt elnöke, Frauke Seidensticker, az Emberi Jogok Német Intézetének helyettes igazgatója és Mehran Barati, Berlinben élő iráni politikus. Bővebben angolul

Ausztriai orvosok nyílt levélben fordultak Irán Bíróságának vezetőjéhez, Sadeq Larijani-hoz, hogy minél előbb engedjék szabadon a „az iráni bahá’í közösség hét vezetőjét”. Az Orvosok az Iráni Emberi Jogokért csoport levelét Dr. Ali Gushih, Dr. Sirus Mirza’i professzor és Dr. Mihrdad Baghistaniyan professzor írta alá.

31 prominens indiai vallási, jogi, civil és tudományos vezető augusztus 31-én elítélte a hét iráni vallási vezető bebörtönzését, akikből a legidősebb 77 éves. Maja Daruwala a Nemzetközösségi Emberi Jogi Kezdeményezés igazgatója az Iráni Iszlám Köztársaság indiai nagykövetének címzett nyílt levelében a két országot összekötő történelmi szálakra kéri az iráni hatóságokat, hogy tartsák be az általuk is ratifikált Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányát (ICCPR).

Osztolykán Ágnes napirend utáni felszólalásának szövege

“Az iráni emberi jogok megsértése, a bahá’í vallás követőinek üldözése”

OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen felszólalásommal a Magyar Országgyűlés figyelmét szeretném felhívni az emberi jogok súlyos megsértésére az Iránban bebörtönzött bahá’í vallási vezetők ügyével kapcsolatosan.

A bahá’í vallást a XIX. században alapította Bahá’u’lláh Iránban. A hit követői békét és szeretetet hirdetnek szerte a világban. A bahá’í vallásban nincs papság, és formalizált szertartásokat sem tartanak. Hazájukban, Iránban nem gyakorolhatják vallásukat szabadon, sorozatos üldöztetésnek vannak kitéve ezen hit követői. A vallás nem irányul senki és semmi ellen, világvallás, amelynek célja az egész emberiség jólétének előmozdítása. Az üldöztetések az iráni iszlám forradalom 1979-es kitörése óta súlyosan érintik az Iránban élő, mintegy 300 ezer tagot számláló bahá’í közösséget, akik nem vallhatják meg szabadon vallásukat, folyamatos zaklatásnak vannak kitéve a hatóságok részéről, illetve állandó bebörtönzésektől kell tartaniuk.

Vallási vezetőik hét tagját június 14-én húsz év börtönbüntetésre ítélték, annak ellenére, hogy a 2008-as tavaszi letartóztatásuk óta számos nemzetközi szervezet, így az ENSZ és az Európai Unió Tanácsa is megszólalt érdekükben, és szabadon engedésüket követelte az iráni kormánytól.

Jelenleg körülbelül negyven bahá’í vallású egyént, közöttük több fiatalt tartanak bebörtönözve Iránban, és 260 főnek még tart a bírósági pere.

A közösség tagjai nem folytathatnak egyetemi tanulmányokat. A bahá’í gyerekeket tanáraik rendszeresen megszégyenítik az iskolájukban. Az iskolákban folyamatos fenyegetésnek vannak kitéve. A kormány a bahá’í-okkal szemben foglalkoztatási tilalmat vezetett be. 25-féle tevékenységi körben ezen hit követői még vállalkozási engedélyt sem kaphatnak. A bahá’í vallásúaknak nem fizetnek nyugdíjat, és nem örökölhetnek. Sokakat előzetes letartóztatás ürügyén szörnyű és embertelen körülmények között tartanak fogva Iránban.

A magyar kormány évek óta támogatja az ENSZ különböző határozatait és konvenciót, amelyben az Egyesült Nemzetek Szervezete már többször hivatalosan és nyomatékosan elítélte az emberi jogok súlyos és folyamatos megsértését Iránban. A jó érzésű emberek az egész világon aggódva követik az Iránban zajló eseményeket és a bebörtönzöttek sorsáról szóló újabb és újabb híreket. Az Európai Unió számos tagállamának kormánya már felemelte szavát ez ügyben.

Meggyőződésem, hogy nekünk, magyaroknak is fel kell emelnünk szavunkat az emberi jogok megsértése ügyében szerte a világban a vallásszabadság korlátozását illetően, így az iráni bahá’í-ok ellen folyó üldöztetések megállítása érdekében. Az iráni hatóságoknak azonnal fel kell hagyniuk a bahá’í-ok és más vallási kisebbségek üldöztetésével, és tiszteletben kell tartaniuk a polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányában meghatározott vallási és lelkiismereti szabadsághoz fűződő jogokat, amely szerződést Irán szabad akaratából írta alá.

Kérem a kormányt, hogy több más európai országhoz hasonlóan fejezzük ki aggodalmunkat az Iránban folyó emberi jogok megsértése ügyében.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Dr. Fónagy János nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár válasza

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedjék meg, hogy a külügyminiszter megbízásából ismertessem a kormány válaszát.

A magyar Külügyminisztérium kiemelt figyelemmel követi az iráni emberi jogi helyzetet. Magyarország az Európai Unióval egyetemben mélységes aggodalommal figyeli a 2009-es elnöki választásokat követően kialakult emberi jogi helyzetet, az emberi jogokkal történt súlyos visszaéléseket. Magyarország elítél minden faji, etnikai, vallási vagy egyéb alapú hátrányos megkülönböztetést.

Az ENSZ közgyűlése minden évben megtárgyalja és határozatot fogad el az iráni emberi jogi helyzettel kapcsolatban. Magyarország hagyományosan, ebben az évben is társszerzőséget vállal és támogatja a Kanada által ebben a témában beterjesztendő határozati javaslatot, amely minden alkalommal külön kitér a bahá’í kisebbség helyzetére, elítélve a vallási kisebbség diszkriminálását.

A bahá’í vallási vezetők több mint két éve húzódó, többször elhalasztott pere, annak lefolytatása mély aggodalommal töltötte el Magyarországot. A 2008 óta eljárás lefolytatása nélkül fogva tartott vallási vezetők jogai súlyosan sérültek, többek között a vádiratok megismerése, a védőikkel való kapcsolattartás területén. A tárgyalás során független megfigyelők jelenlétét sem engedélyezték. A magyar Külügyminisztérium emberi jogi nagykövetén keresztül folyamatosan kapcsolatban áll a bahá’í helyi képviselőkkel.

Szabó Vilmos államtitkár 2009. október 12-én a Magyar Országgyűlésben is elítélte az emberi jogokkal való visszaélést Iránban, és a bahá’í vezetők haladéktalan szabadon bocsátását kérte. A kémkedéssel, iszlám rend elleni propagandatevékenységgel és illegális gazdasági szervezet létrehozásával vádolt vezetőkre 2010 júniusában húsz év letöltendő börtönbüntetést szabtak ki. A magyar Külügyminisztérium örömmel fogadta a börtönbüntetés tíz évre történő csökkentésének hírét, amelyben minden valószínűség szerint a nemzetközi közösség nyomásának is helye volt.

Magyarország fenntartja ugyanakkor a korábban is megfogalmazott álláspontját: a vezetők azonnali szabadon bocsátása lenne az egyetlen megfelelő lezárása az ügynek. Farkas László, a nemzetközi és magyarországi bahá’í közösségi külkapcsolati munkacsoport tagja a magyar emberi jogi nagykövetnek külön is megköszönte a Magyar Köztársaság kormányának és diplomatáinak elévülhetetlen szerepét a bahá’í vallási vezetők ügyében, és a továbbiakban is számít az együttműködésre. Magyarország minden releváns multilaterális fórumon, az Európai Unió többi tagjával együtt egyértelművé teszi, hogy elítéli a jelenlegi iráni emberi jogi helyzetet, az emberi jogokkal való súlyos visszaéléseket. Magyarország helyi szinten is, a teheráni nagykövetségen keresztül is aktívan részt vesz a helyi, úgynevezett emberi jogi munkacsoport munkájában, melyben állandó figyelmet fordít a helyi eseményekre.

Magyarországnak uniós elnöksége során az iráni emberi jogok figyelemmel kísérésében megkülönböztetett szerepe lesz, figyelemmel arra, hogy helyi elnökséget ad, Teheránra.

Köszönöm a Ház figyelmét. (Taps.)

A parlamenti felszólalások forrása: http://www.parlament.hu/
Nemzetközi hírek forrása és képek copyright-ja: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat: 1. cikk , 2. cikk , 3. cikk , 4. cikk

Kapcsolódó oldalak:
Összefoglaló: Az iráni bahá’í közösség üldözése – hírek, képek, videók


Címkék: , ,