A Gyöngyszemek Bahá’u’lláh írásaiból című könyv borítója. Ez a könyv a bahá’í hit alapítója, Bahá’u’lláh írásaiból válogatott szövegek fordítását tartalmazza. Az ember természetéről, az Istennel való kapcsolatáról, a világ jelenlegi felfordulásának okairól és következményeiről való elmélkedéshez a „Gyöngyszemek” páratlan társ a keresőlélek számára

A szent szövegek bemutatása

Gyöngyszemek Bahá’u’lláh írásaiból

A Gyöngyszemek egy válogatás Bahá’u’lláh, a bahá’í hit alapítójának legfontosabb írásaiból.  Shoghi Effendi (1896–1957), Bahá’u’lláh dédunokája és tanításainak felhatalmazott értelmezője 1935-ben választotta ki és fordította angolra ezeket a részben arab, részben perzsa nyelven írt fejezeteket, hogy a nyugati hívők számára is elérhetővé tegye új vallásuk legfontosabb tanításait.

A „Gyöngyszemek” témájuk szerint nagyjából öt részre oszthatók. Az első 18 fejezet dicsőíti mai korunkat, mint az „Isten Napját”, egyben az „Ítélet Napját”, valamint a beteljesülés, az újjászületés és a mindent átfogó kegyelem idejét. „Egy ilyen Kinyilatkoztatás eljövetelét minden szent Írás megjövendölte.”

Bahá’í imák gyerekeknek című könyv borítója.  Egy ima a 24 közül: Ó, Isten! Te légy e gyermekek nevelője. A Te gyümölcsösöd fácskái ők, a Te meződ virágai, a Te kerted rózsái. Hullasd rájuk esőd, és engedd, hogy szereteted fényével a Valóság Napja süssön rájuk. Üdítsd fel őket szellőddel, hogy tanulhassanak, növekedjenek és fejlődjenek, és tündöklő szépségben tűnhessenek elő. Te vagy, Ki ad. Te vagy a Könyörületes

Bahá’í imák gyerekeknek című könyv borítója. Egy ima a 24 közül: Ó, Isten! Te légy e gyermekek nevelője. A Te gyümölcsösöd fácskái ők, a Te meződ virágai, a Te kerted rózsái. Hullasd rájuk esőd, és engedd, hogy szereteted fényével a Valóság Napja süssön rájuk. Üdítsd fel őket szellőddel, hogy tanulhassanak, növekedjenek és fejlődjenek, és tündöklő szépségben tűnhessenek elő. Te vagy, Ki ad. Te vagy a Könyörületes

A második rész (19-76. fejezetek) középpontjában az isteni Kinyilatkoztatás fogalma, lényege áll, a Próféták, „Isten Megnyilvá­nulásainak” magasztos rangja és szerepe, akik Isten neveit és tulajdonságait testesítik meg. Ezek a fejezetek rámutatnak a történelmi világvallások kapcsolatára, mint a „folytatólagosan fejlődő Kinyilat­koztatás” egymást követő láncolatára, és az emberek mindenkori reakciójára, amikor Isten megnyilvánul a világban.

A harmadik rész (77-99. fejezetek) az ember adottságairól szól, mint az értelem, halhatatlan lélek, külső és belső érzékszervek. Az ember lehetőségeit tárja fel a hit áldásai, az isteni Szó átformáló ereje által. Bahá’u’lláh megválaszol több metafizikai kérdést, mely az emberiséget ősidők óta foglalkoztatta.

A negyedik rész (100-121. fejezet) a szélesebb társadalommal, az „emberiség egységével” foglalkozik, ami Bahá’u’lláh Kinyilatkoztatásának legfőbb célja. Itt találjuk az uralkodókhoz írt Tábláinak legfontosabb gondolatait a Kisebb és a Legnagyobb Békéről.

Az ötödik rész (122-166. fejezetek) erkölcsi útmutatást ad az egyénnek, és rávilágít az emberi élet végső értelmére. Isten Könyve a „Csalhatatlan Mérleg”, az igazságosság, a jó és a rossz legfőbb mércéje. Az ember kettős kötelessége, hogy Isten Megnyilvánulását felismerje és parancsolatait betartsa.

A szent szöveg megrendelése , olvasása és letöltése

Bahá’í imák gyerekeknek

A gyerek imakönyv egy oldala

A gyerek imakönyv egy oldala

A gyerekeknek készült imakönyv gazdagon illusztrált gyerekek rajzaival.

A gyermek imakönyv megrendelése , olvasása és letöltése

Párizsi beszédek

Egyszerű nyelvezettel, közérthetően, rövid fejezetekben találjuk ’Abdu’l-Bahá 1911-ben, Párizsban tartott beszédeit. A témák nemcsak szellemileg felemelők, hanem gyakorlatiasak is: a szeretet és a lélek természete, valamint Isten miként nyilatkoztatja ki magát az emberiségnek olyan közvetítőkön keresztül, mint Krisztus és Bahá’u’lláh.

ʽAbdu’l-Bahá Bahá’u’lláh-nak, a bahá’í hit Alapítójának a fia volt. Arra ítéltetett, hogy kilenc éves korától fogságban és száműzetésben éljen a zsarnoki Ottomán Birodalom szorításában, míg végül idős emberként szabadult ki a börtönből. Annak ellenére, hogy egészsége megromlott a sok éven át tartó nélkülözés miatt, ʽAbdu’l-Bahá egy sor nagyszabású utazásra vállalkozott, hogy hirdesse az Édesapja által kinyilatkoztatott új örömhírt Európa és Észak-Amerikába számos városában, köztük Budapesten is 1913 áprilisában.

Útjai során ʽAbdu’l-Bahá jelentős közönséget vonzott minden társadalmi osztályból. Annak ellenére, hogy hivatalos oktatásban nem részesült, ʽAbdu’l-Bahá könnyedén társalgott a kor vezető gondolkodóival, a kormány és az egyház elöljáróival, akik útmutatást kértek tőle, de egyaránt megtalálta a hangot az egyszerű munkásokkal, a mellőzött szegényekkel vagy akár a politikai radikálisokkal is. A veleszületett bölcsességgel felruházott szent alakjának hírneve rohamosan nőtt, és széleskörű nyilvánosságot kapott a sajtóban.

Habár nem ismerte a nyugati normákat és gondolkodásmódot, ʽAbdu’l-Bahá mégis képes volt a kultúra és a hagyomány korlátain felülemelkedni, és a sokszínű hallgatósága által leglényegesebbnek tartott témákat kifejteni. Ahogyan Európában és Észak-Amerikában utazott, egy olyan jövőképet hirdetett, amely Édesapja tanításainak egyedülállóan mély megértésén alapult, és amely egy olyan új társadalmi rendről szólt, amely beteljesíti majd az igazságos, békés és harmonikus világ iránti leghőbb vágyunkat. Egy olyan jövőt vetített elénk, amely legmerészebb álmainkat is felülmúlja, ha bizonyos folyamatokat gondosan erősítünk, és bizonyos szemléletmódokat támogatunk. Türelemmel, humorral és mélységes szimpátiával ajánlotta fel bölcsessége igazgyöngyeit a boldogság és a szellemi fejlődés természetéről, miközben rávilágított a személyes átalakulás és az igazságosabb, valamint emberségesebb társadalom létrehozása közötti összefüggésre.

Fülszöveg tervezete

„Örültek-e, hogy ily vendéget fogadhattok, aki börtönéből szabadulva a dicsőséges Üzenetet hozza el nektek? Ő, aki maga soha nem gondolta volna, hogy ilyen találkozás megtörténhet! Most Isten Kegyelméből, az Ő csodálatos Hatalma által, én, akit örökös rabságra ítéltek egy messzi keleti városban, most itt vagyok Párizsban és veletek beszélgetek!

ʽAbdu’l-Bahá

Egy életen át tartó keserves üldöztetés után ʽAbdu’l-Bahá, Bahá’u’lláh (a bahá’í hit alapítója) fia, nagyszabású utazásra vállalkozott a Nyugaton. Kilenc hetet töltött Párizsban 1911-ben, ahol a béke prófétájaként üdvözölték, aki a remény és a megbékélés üzenetét hozta egy olyan világba, mely hamarosan belesodródott a „minden háborúnak véget vető nagy háborúba”.

Beszédeiben ʽAbdu’l-Bahá előrevetítette a XX. század legnagyobb győzelmeit és csapásait. Profetikus szavai ma még tisztábban szólnak hozzánk. Egy olyan világ vízióját adta nekünk, mely sokféleségében egy egységet alkot, és egységével összhangba kerülve egy új és magasabb szintjét tükrözi az emberi fejlődésnek. Az emberi kiteljesedésnek egy olyan modelljét vázolta fel, amely alátámasztja, hogy mindegyikünk képes változtatni a világon, hogyha közösen teszünk erőfeszítéseket és a Szentlélek hatalmából merítünk. Azt ígérte, hogy bármilyen hosszú és nehéz is a küzdelem, végül az igazságosság, a béke és a biztonság szilárdan megalapíttatik majd, és annak az isteni ihletésű, egész világra kiterjedő civilizációnak fogja az alapját képezni, melynek eljövetelét minden nép várja – ami nem más, mint Isten megígért Királysága a Földön.

Az első, 1912-es kiadása óta a Párizsi beszédeket számos nyelvre lefordították. Jelentős értékét az adja, hogy közérthetően mutatja be az olyan bahá’í tanításokat, mint az igazság egyéni keresésének fontossága, a tudomány és a vallás közötti összhang, az előítéletek eltörlése, minden nép egysége és a nemek egyenlősége, s talán ami a legfontosabb, annak szükségessége, hogy a vallás a szeretet és a vonzódás forrása legyen. ʽAbdu’l-Bahá páratlanul mély meglátása az emberi állapotot illetően, az együtt érző tanácsai, önfeláldozása és mély alázata még sokáig az útmutatás és a bátorítás gazdag forrását jelentik majd.

A szent szöveg olvasása és letöltése

’Abdu’l-Bahá végrendelete

A végrendelet a bahá’í igazgatási rend egyik alapvető szent irata. Utódjának, a szent szövegek értelmezőjének unokáját, Shoghi Effendit nevezi ki, továbbá meghatározza Isten Ügye Kezeinek és az Igazságosság Egyetemes Házának feladatait. A végrendelet három időszakban íródott, amelyekben ’Abdu’l-Bahá közvetlen életveszélyben volt.

A szent szöveg olvasása és letöltése

Hogyan keletkeztek a szent szövegek?

A szent szövegek kinyilatkoztatása a bahá’í hit alapítói, a Báb és Bahá’u’lláh esetében úgy történt, hogy olyan gyorsan áradtak az Istentől kapott szavak, hogy gyorsírással kellett leírni. Néhány szent szöveget saját kezükkel írtak, de a legtöbbet titkáraiknak való diktálás segítségével. Ekkor a diktáló átnézte a letisztázott gyorsírást, kijavította és pecsétjével hitelesítette a szövegeket. Sok ember úgy lett bábi vagy bahái hitű, hogy szemtanúja volt az isteni sugallat áradásának – emberi tudásból lehetetlen gyorsan, mély értelmű és sokakat megihlető szavakat kitalálni.

Néhány lélekemelő szent szöveg

a Gyöngyszemek Bahá’u’lláh írásaiból című könyvből:

“Jómódban légy bőkezű, balsorsban pedig hálás. Légy méltó embertársad bizalmára, sugárzó és barátságos arccal tekints rá. Légy a szegényeknek kincs, a gazdagoknak meg figyelmeztető, a szűkölködők kiáltására válaszoló, ígéreted szentségének megtartója. Légy igazságos ítéletedben és megfontolt a beszédedben. Senkivel se bánj igazságtalanul és légy szelíd minden emberrel. Légy lámpás a sötétben járónak, öröm a bánatosnak, tenger a szomjazónak, kikötő az elfáradtnak, támasza és védelmezője az elnyomás áldozatának. Minden cselekedetedet tisztesség és becsületesség jellemezze. Légy otthon az idegennek, balzsam a szenvedőnek, erős bástya a menekülőnek. Légy a vaknak szem és vezérlő fény a tévelygő lába előtt. Az igazság orcájának légy ékessége, a hűség koronája, a tisztesség templomának oszlopa, az élet lehelete az emberiség testének, az igazságosság seregeinek címere, az erkölcs láthatárán fénylő égitest, harmat az emberi szív talajának, bárka a tudás óceánján, nap a jótékonyság égboltján, drágakő a bölcsesség fejékén, sugárzó fény nemzedéked láthatárán, gyümölcs az alázat fáján.”

“Ami kérdésedet illeti Isten világairól, tudd meg az igazat, hogy Isten világai számtalanok és végtelenek. Senki meg nem számlálhatja azokat, és meg nem értheti csak Isten, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs. Gondolj alvó állapotodra. Bizony mondom, ez a jelenség Isten legrejtélyesebb jele az emberben, bár eltűnődnének ezen szívükben. Nézd, hogy az, mit álmodban láttál, miként válik teljes valósággá egy hosszabb idő múltán. Ha az a világ, melyben álmodban jártál, ugyanaz a világ lenne, mint amiben élsz, akkor az álmodban történt eseménynek szükségszerűen meg kellett volna történnie ugyanabban a pillanatban ebben a világban. Ha ez így lenne, magad tanúsíthattad volna. Mivel azonban nem így van, ebből következik, hogy a világ, amelyben élsz, különböző és különálló attól, melyet álmodban tapasztaltál. Ez utóbbi világnak nincs kezdete, sem vége. Igaz lenne, ha azt állítanád, hogy ez a világ a Mindenek Felett Dicső és Mindenható Isten rendelése szerint önmagadon belül található és benned rejlik. Éppúgy igaz lenne az állítás, hogy a lelked, miután az álom korlátain átlépett és minden földi köteléktől megszabadult, Isten késztetése által olyan birodalomba jut, mely e világ legbensőbb valóságában rejlik. Bizony mondom, Isten teremtése kiterjed ezen a világon kívüli világokra, és e teremtményeken kívüli teremtményekre. E világok mindegyikében elrendelt Ő dolgokat, miket senki sem kutathat fel Rajta kívül, Ki a Mindenek Kutatója, a Mindenek Felett Bölcs. Gondolkozz el azon, amit Mi feltártunk néked, hogy felfedezhesd Isten, a te Urad, és minden világok Ura célját!”

Kapcsolódó oldalak:
További szent szövegek


Címkék: