A bahá’í hit leírását az alábbi oldalakon találja:

A bahá’í hit: „Egység a különféleségben”

A bahá’í hit: „Egység a különféleségben”

A bahá’í alapelvek : Az igazság önálló keresése , Az előítéletek eltörlése ,

A bahá’í hit központi alakjai : Bahá’u’lláh , A Báb , ‘Abdu’l-Bahá

Magyarországi történet : Vámbéry Ármin levele ‘Abdu’l-Bahához , Budapest

Egyéni életvitel : Az igazság keresése , Elnéző szem , Ima, társalgás Istennel , Egészség és gyógyítás

Külkapcsolatok : ENSZ , Emberi jogok megsértése Iránban

Tanulmányok : Teremtés , Vallásközi párbeszéd , Misztika

Egyéb : Miért világvallás a bahá’í hit? , Szent helyek és templomok , Igazgatási rend , Szóhasználat, helyesírás, kiejtés , A bahá’í naptár

Ezen oldal tartalomjegyzéke:

A bahá’í hit 30 mp-ben

A bahá’í hit célja, hogy egyesítse az összes népet egyetlen egyetemes Ügyben és egy közös Hitben. Az 1844 óta világvallássá fejlődött bahá’í hit földrajzi értelemben a második legelterjedtebb vallás a világon.

Bahá’u’lláh azt tanította, hogy egyetlen Isten létezik, aki folyamatosan fedi fel akaratát az embereknek. Ennek a folyamatnak a legfőbb előrevivői az Isteni Hírnökök, mint például Ábrahám, Mózes, Buddha, Jézus és Mohamed, akik egymás tanításaira építve nevelik az emberiséget.

A bahá’í hit legismertebb épülete, a Báb sírszentélye (Haifa, Izrael). A világvallás észak-palesztinai zarándok-helyeit 2008. július 8-tól a Világörökség részévé választották. (c) Bahá'í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

A bahá’í hit legismertebb épülete, a Báb sírszentélye (Haifa, Izrael). A világvallás észak-palesztinai zarándok-helyeit 2008. július 8-tól a Világörökség részévé választották. (c) Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

Az igazság önálló keresése fontos bahá’í alapelv. A bahá’í hitben nincsen papság és szertartások.

A bahá’í-ok az előítéletek felszámolásán dolgoznak, hogy az emberiség egyetlen világméretű társadalommá egyesülhessen, kulturális sokszínűségének megőrzése mellett.

Fel a bahá’í hit tartalomjegyzékéhez

A hit bővebb leírása és videó

A bahá’í hit 1844-ben Iránban alapított új független kinyilatkoztatott vallás, saját Szent Könyvekkel, istenképpel és pozitív erkölcsi tanításokkal.

Alapítója Bahá’u’lláh, Kinek tanítása szerint elérkezett az emberiség kollektív nagykorúvá válásának ideje, ezért Isten a korábbi Vallásalapítókra építve most egy olyan tanítót küldött el, Akinek a vallása az egységet, az emberiség, a Föld és a vallások egységét állítja tanítása középpontjába.

A papság nélküli közösséget helyi, országos és nemzetközi szinten kilenc fős, választott testületek vezetik.

A közösségi élet keretét a Tizenkilenc Napi Ünnep (a bahá’í hitnek külön naptára van 19 darab 19 napos hónappal), és a kilenc Szent Nap határozzák meg.

A bahá’í hívők életének szerves része a napi ima, a Szent Iratok olvasása, az évenkénti böjt, illetve társadalmi szinten az emberiség szolgálata. A társadalom alapjának a házasságot és a családot tekintik. A munka fontossága abban fejeződik ki, hogy Bahá’u’lláh azt az istentisztelet rangjára emelte.

A bahá’í hit: színes brosúra © Magyarországi Bahá’í Közösség www.bahai.huA bahá’í hit előírásai szerint a hívők engedelmeskednek azon állam törvényeinek, ahol élnek. Mivel útmutatásaink szerint a hit Isten ajándéka az emberiségnek, a közösség nem kér állami támogatást hitéleti tevékenységéhez. A kapott 1%-ból társadalmi-gazdasági fejlesztési programokat, illetve jótékonysági célokat támogat.

A bahá’í világközösség a Britannica 2003-as évkönyv (Britannica yearbook 2003) szerint bolygónk földrajzi értelemben a kereszténység után második legelterjedtebb vallási közössége, amely több mint ötmillió tagot számlál. Több mint 170 országban működnek országos vezető testületek. A világközösségben több mint 2000 nép, nemzetség és törzs tagjai vannak jelen, irodalmat több mint 800 nyelvre fordítanak. A közösségben mindenki egyenrangú. A hitben ismeretlen a faji, vallási, nemi, bőrszín vagy tanultsági szint szerinti megkülönböztetés.

A Bahá’í Nemzetközi Közösség 1948 óta van jelen az ENSZ-ben, és jelentős társadalmi-gazdasági fejlesztési tevékenységet folytat mind nemzetközi, mind az egyes országok szintjén. A társadalom erkölcsi fejlődését mindenki előtt nyitva álló, vallástól függetlenül látogatható, általános erkölcsi alapelveket taglaló foglalkozásokkal szolgálja.

A hit tanításainak alapvető részét képezi a vallások egyenrangúsága; a közösség tagjai tevékeny részt vállalnak a vallásközi párbeszédben.

Fel a bahá’í hit tartalomjegyzékéhez
A bahá’iok: színes brosúra

A hit fogalma

A hit fogalma: tudatos tudás és jó cselekedetek gyakorlása (Bahá'í kert, Haifa, Izrael) (c) Magyarországi Bahá'í Közösség www.bahai.huA hit fogalma a bahá’í szent iratok szerint:

“Hit alatt először a tudatos tudás értendő, másodszor pedig a jó cselekedetek gyakorlása.”

hit fogalma idézet forrása: Tablets of Abdul-Baha Abbas

“A hit lényege a kevés szavakban és számos tettekben nyilatkozik meg; annak, kinek szavai tetteit felülmúlják, tudnia kell, hogy valójában halála jobb, mint élete.”

hit fogalma idézet forrása: Bahá’u’lláh: Asl-i-Kullu’l-Khayr
(magyarul megjelent Szemelvények Bahá’u’lláh írásaiból, 69. szemelvény

“Minden jónak forrása az Istenbe vetett hit, az Ő parancsainak való engedelmesség és elégedettség szent akaratával és örömeivel.”

hit fogalma idézet forrása: Bahá’u’lláh: Asl-i-Kullu’l-Khayr
(magyarul megjelent Szemelvények Bahá’u’lláh írásaiból, 69. szemelvény

“Isten Hitének és az Ő Vallásának alapvető célja az, hogy az emberi faj érdekét védje, egységét előmozdítsa.”

hit fogalma idézet forrása: Bahá’u’lláh, Gyöngyszemek Bahá’u’lláh írásaiból, 110

Fel a bahá’í hit tartalomjegyzékéhez
Ez a hit – Ruhíyyih Khánum verse
További rövid idézetek

A bahá’í hit hitvallása és vallásgyakorlata (összefoglaló)

Forrás és lábjegyzetes formátum: ,

A bahá’í hit alapítója Bahá’u’lláh (1817-1892), Akit a hívők Isten új Megnyilvánulásának tekintenek, és Aki Isten korunkra vonatkozó tanításait hozta el. Bahá’u’lláh 1863-ban nyilatkoztatta ki küldetését. Végrendeletében a közösség vezetését, valamint Írásai kötelező érvénnyel történő magyarázásának jogát legidősebb fiára, ’Abdu’l-Bahá-ra hagyta. Az Ő kinyilatkoztatásaik képviselik együttesen a bahá’í Szent Iratokat.

’Abdu’l-Bahá végrendeletében a közösség vezetését, valamint Bahá’u’lláh tanításainak és az Ő magyarázatainak kötelező érvényű értelmezési jogát legidősebb unokájára, Shoghi Effendire hagyta. Shoghi Effendi elhunytával megszakadt a Bahá’í Szent Család leszármazási vonala. A közösség vezetését nemzetközi szinten 1963-ban egy, Bahá’u’lláh és ’Abdu’l-Bahá írásaiban, valamint Shoghi Effendi magyarázataiban már részletesen kifejtett, és ekkor megválasztott kilencfős testület, az Igazságosság Egyetemes Háza[1] vette át. Azóta az Igazságosság Egyetemes Háza a bahá’í világközösség legfőbb vezető testülete. A Ház útmutatásokkal látja el a bahá’í világközösséget mindazon kérdésekben, amelyekről Bahá’u’lláh és ’Abdu’l-Bahá nem tanított, illetve Shoghi Effendi sem beszélt.

I. Hitvallás – a legfontosabb tanítások

I.A. Isten, a Megnyilvánulások és az ember

Isten

Bahá’u’lláh tanítása szerint csak egyetlen Isten létezik, minden vallás Egyetlen Igaz Istene, Aki az emberiséget egy, csak Általa ismert úton vezeti. Ennek az útnak az egyes állomásai az egyes nagy világvallások, amelyek mindig a következő mintegy ezer esztendőre jelölik ki a világ fejlődésének a fő irányát.

Isten mindig is végtelen magasságban uralkodott a világ felett, és onnan is fog uralkodni mindörökké. „Minden értő és megvilágosodott szív számára nyilvánvaló, hogy Isten, a kifürkészhetetlen Lényeg, az isteni Lény, végtelenül magasan áll minden emberi jellemző felett, úgymint testi létezés, fejlődés és hanyatlás, felemelkedés és bukás. Távol álljon az Ő dicsőségétől, hogy dicséretét emberi nyelv méltón zenghesse, vagy emberi szív felfoghassa megfejthetetlen misztériumát. Ő mindig és mindenkor Lényegének időtlen örökkévalóságába burkolózott, és Valóságában örökre rejtve marad az emberek szeme elől.…”[2]

A Megnyilvánulások

Isten, minthogy megközelíthetetlen, végtelen szeretetében gondoskodik arról, hogy Akaratát az emberek megismerhessék: „Az Örök Úr megismerésének kapuja … minden lény előtt bezárulván … megjelenítette a Szentség azon ragyogó drágaköveit a szellem birodalmából az emberi test nemes templomában minden ember számára láthatóan, hogy hirdethessék a világnak a változhatatlan Lény misztériumait, és szólhassanak az Ő halhatatlan Lényegének titkairól.

            E megszentelt Tükrök, az örök dicsőség e Hajnalpontjai mind, egytől egyig Annak a földi helytartói, Ki a világegyetem központi Napja, Lényege és végső Célja. Tőle ered tudásuk és hatalmuk; Tőle kapják uralmukat. Orcájuk szépsége az Ő szépségének tükröződése, Kinyilatkoztatásuk az Ő halhatatlan dicsőségének jele. Ők az isteni tudás tárházai és a mennyei bölcsesség letéteményesei. Ők közvetítik a kegyelmet, mely végtelen, és árasztják a Fényt, mely el nem halványulhat. … Az isteni erény eme ékköveinek kinyilatkozta­tásában testesül meg Isten összes neve és tulajdonsága, úgymint tudás és erő, hatalom és uralom, irgalom és bölcsesség, dicsőség, bőkezűség és kegyelem.

            Isten eme tulajdonságaival soha sem csak egyes, kivételezett próféták ruháztattak fel, és mások nem. Ó nem, Isten Prófétái, az Ő szeretett, szent és választott Küldöttei kivétel nélkül mind az Ő neveinek viselői, és az Ő tulajdonságainak megtestesítői.”[3]

Ezeket a Személyeket mint az egyes nagy világvallások Alapítóit ismerjük, Akik azt tűzték maguk elé, hogy fejlesszék az emberiség lelki és erkölcsi érettségét. A nagy vallásalapítók (bahá’í terminológiával a ’Megnyilvánulások’) ugyanazon egy igaz Istentől szállnak alá, és mindig az emberiség adott fejlettségi szintjének megfelelő tanításokat adnak a követőiknek.

Az ember

A bahá’í tanítások szerint az ember különleges helyet foglal el a földi teremtésben:

            „Megteremtvén a világot és mindent, ami benne él és mozog, Isten korlátlan és szuverén Akaratának közvetlen hatása által úgy határozott, hogy az emberre ruházza azt az egyedülálló kitüntetést és képességet, hogy felismerje és szeresse Őt – egy olyan képességet, melyet az egész teremtés kiváltó mozzanatának és elsődleges céljának kell tekinteni. … Minden egyes teremtett dolog legbensőbb valóságára ontotta Nevei egyikének fényét, és megajándékozta Tulajdonságai egyikének dicsőségével. Az ember valóságára azonban összes Nevének és Tulajdonságának ragyogását összpontosította, és Önnön Magának tükrévé tette.”[4]

A különleges hely azonban különleges kötelezettségeket is jelent Isten, embertársaink és a teremtett világ felé.

Az emberben Isten tulajdonságai látens módon vannak jelen, azokat ki kell bontani és felszínre kell hozni. Ezt az erkölcsös és lelkileg tiszta élet segítségével lehet elérni. Az ember feladata az evilági életben azoknak a lelki szerveknek és érzékszerveknek a kifejlesztése, amelyekre a túlvilágon lesz szüksége.

Az isteni tulajdonságokat gyermekkorban elsősorban a nevelés folyamatában lehet felszínre hozni. „Az ember a legfőbb Talizmán. A megfelelő nevelés hiánya azonban megfosztotta attól, mi vele született tulajdona. Egy Isten ajkáról eredő szó életre keltette az embert; egy további szó felismertette vele neveltetésének Forrását; míg egy harmadik biztosította méltóságát és sorsát. A Magasztos Lény így szól: Tekints úgy az emberre, mint egy kincsesbányára, teli felmérhetetlen értékű drágakövekkel. Egyedül a nevelés képes arra, hogy feltáruljanak kincsei, és az emberiség javára váljanak. Bárki, aki elgondolkozna azon, amit az Isten szent Akaratának mennyországából leküldött Írások kinyilatkoztattak, készségesen elismerné, hogy céljuk nem más, mint hogy minden ember egy lélekként tekintessék, úgy, hogy az „Istené lészen a Királyság” feliratú pecsét minden szívbe bevésődjék, és az Isteni bőkezűség, kegyelem és irgalom fénye ragyogja be az egész emberiséget. Az egy igaz Isten, magasztaltassék a Dicsősége, semmit sem kíván Saját Magának. Az emberiség hűsége nem használ, sem romlottsága nem árt Néki. A Kijelentés Birodalmának Madara egyfolytában e hívást hallatja: „Minden dolgot számodra akartam, és téged is, önmagadért.”[5]

Ez utóbbi kijelentés egyszersmind az ember teremtése céljának a megfogalmazása is: az ember azért teremtetett, hogy „visszatükrözze Isten dicsőségének nagyságát”[6], és hogy megismerje és imádja Istent: „Tanúságot teszek, ó, Istenem, hogy azért teremtettél, hogy megismerjelek és imádjalak Téged.[7]

Isten az embert szeretetből teremtette: „…örömöm telt a teremtésedben, ezért teremtettelek. Szeress hát te is engem, hogy neveden szólíthassalak, és megtölthessem lelkedet az élet szellemével.”[8]

A szeretet az a kapocs, ami az embert Istenhez fűzi: „Ó, lét fia! Szeress engem, hogy szerethesselek. Ha te nem szeretsz engem, az Én szeretetem sehogyan sem érhet el hozzád. Tudd ezt, ó, szolga![9]

A szeretet gondolata áthatja az egész teremtést, és az embert is. Az ember a szereteten keresztül éli meg a saját emberségét.

I.B. Szellemi és társadalmi tanítások; az egység, mint a bahá’í hit alaptanítása

Bahá’u’lláh tanítása szerint a nagy vallási rendszerek mindig két gondolatsor köré épülnek. Az egyik a nagy szellemi alaptanítások (vö. Tízparancsolat), amelyek minden nagy vallásban ugyanazok. A másik a társadalmi tanítások, amelyeket a Vallásalapító egy bizonyos időszakra adott követői számára. Az emberiség fejlődésének története végeredményben a vallások, közelebbről a Vallásalapítók egymásra épülő tanításainak a története.

Minden vallásnak van egy alaptanítása, amire a tanításrendszere felépül.

A bahá’í hit központi gondolata az egység. ‘Abdu’l-Bahá így foglalja össze ennek elemeit az egység hét gyertyájáról szóló gondolatmenetében: „Az első gyertya a politika világának az egysége, melynek korai megcsillanásai már láthatók. A második gyertya a gondolatok egysége a világméretű erőfeszítésekben, melyek beteljesedését hamarosan megláthatjuk. A harmadik gyertya a szabadságban való egység, mely bizonyosan eljő. A negyedik gyertya a vallásban való egység, mely magának az alapzatnak a sarkköve, és mely Isten erejéből teljes ragyogásában fog kinyilváníttatni. Az ötödik gyertya a nemzetek egysége – egy olyan egység, mely ezen században szilárdan meg fog alapoztatni, és a világ összes népét arra fogja indítani, hogy magukat egyetlen közös haza polgárainak tekintsék. A hatodik gyertya a fajok egysége, mely egy faj népeivé és gyermekeivé tesz mindenkit, ki a földön lakozik. A hetedik gyertya a nyelv egysége, vagyis egy egyetemes nyelv kiválasztása, melyen mindenkit tanítani fognak, és melyen mindenki beszélni fog. Ezek mindegyike elkerülhetetlenül el fog jönni, minthogy Isten Királyságának hatalma fogja segíteni és támogatni megvalósulásukat.”[10]

„Az egység az emberi fejlődés beteljesedését képviseli, amely a családi élet kialakulásával kezdődött, a törzsi szolidaritásban fejlődött tovább, elvezetett a városállamok megszületéséhez, majd később a független és önálló nemzetek intézményét hozta létre. Az emberiség egységének Bahá’u’lláh által meghirdetett elve sem kevesebbet, sem többet nem jelent, mint azt az ünnepélyes bejelentést, hogy e rendkívüli fejlődés utolsó fokára elérnünk nemcsak szükségszerű, de egyben elkerülhetetlen is, hogy ez hamarosan be fog következni, s ezt csak egy isteni eredetű erőnek lehet véghezvinnie” – tanítja Shoghi Effendi.

A bahá’í tanítások az egységet azonban mint „egység a sokszínűségben”-t tételezik, amely a közös, nemzetek fölött álló irányító testület és a közös nemzetközi nyelv mögött feltételezi és alapvetőnek tartja a sokszínű, sokkultúrájú, és saját anyanyelvét, hagyományait ápoló kis közösségek létét és működését. ‘Abdu’l-Bahá ezt így fogalmazta meg:

            „Nézzétek a kert virágait: fajban, színben, formában, alakban különböznek ugyan egymástól, ám minthogy ugyanazon patak vize frissíti őket, egyazon szellő fuvallata simogatja szirmukat, ugyanaz a nap sugarai adnak erőt fejlődésükhöz, ez a sokféleség csak növeli bájukat és hozzájárul szépségükhöz.

            Mily bántó lenne a szemnek, ha mindezek a virágok és növények, a levelek és a rügyek, a gyümölcsök, az ágak és a kert fái mind egyforma alakúak és színűek lennének!

            Ugyanígy, amikor a Földet majd Isten mindent átfogó ereje egyesíti, a hagyományokban, viselkedésben, szokásokban, gondolatokban, véleményekben és álláspontokban meglévő különbségek együtt alkotják az emberiség világát.”[11]

A bahá’í hit szellemi tanításai megegyeznek a korábbi vallások szellemi tanításaival, amelyeket a keresztény Európában a Tízparancsolat néven ismerünk, de amely tanítások más-más megfogalmazásban bár, de minden nagy vallásban megtalálhatók.

Mivel a bahá’í tanítások az emberiség történetében egymást követő nagy világvallásokra úgy tekintenek, mint egy egységes folyamat különböző fejlődési állomásaira, a bahá’í-ok e vallásokat, Isten különböző korokra küldött Megnyilvánulásait és az Általuk kinyilvánított tanításokat tartalmazó Szent Könyveket egyaránt tisztelik.

A társadalmi tanítások közül a legfontosabbak a következők:

  • Az előítéletek minden fajtájától (vallási, faji, nemzeti, stb.) való megszabadulás,
  • A férfiak és nők teljes egyenjogúsága,
  • A túlzott gazdagság és túlzott nyomor felszámolása,
  • Egyetemes oktatás megszervezése a Föld minden gyermeke számára,
  • Egy olyan világszövetség megteremtése, melyben elismerik és tiszteletben tartják a kisebbségek jogait,
  • Egy nemzetközi bíróság megalapítása és egy nemzetközi rendfenntartó erő felállítása,
  • Az ember szellemi természetű lény, így a gazdasági és társadalmi problémákat is szellemi és erkölcsi síkon kell megoldani,
  • A sajátos bahá’í problémamegoldó módszer, az ún. bahá’í tanácskozás használata a társadalom minden szintjén,
  • Az egyes ember felelőssége az önálló igazságkeresésre,
  • Az igaz vallás harmóniában van az ésszel és a tudományos igazság keresésével,
  • A jól működő család a társadalom alappillére.

Az emberiség kollektív nagykorúvá válása

Az emberiség elérkezett kollektív nagykorúvá válásához. A Bahá’u’lláh által a világba hozott tanítások küldetése, hogy az embereket átvezesse ebbe az állapotba. A nagykorúság egy olyan társadalom megteremtését igényli, amely nem kérdőjelezi meg a korábbi lojalitásokat (család, közösség, haza), hanem ezek mellé beemel egy negyedik szintet, az emberiség, a Föld iránti lojalitást. Ha az emberek felismerik lényegi egységüket, akkor tudnak majd egy, a mainál sokkal jobb és emberibb társadalmat létrehozni.  Ez a világ, az „ezeréves birodalom” képe, a bahá’í hitben is megtalálható, igen konkrét formában. A bahá’í közösség feladata, hogy segítse ennek létrejöttét.

II. A hívők és a közösség élete és vallásgyakorlata

[12]

            A bahá’í hit törvénykönyve Bahá’u’lláh: A Kitáb-i-Aqdas – A Legszentebb Könyv című műve. Az ebben a Könyvben foglaltak határozzák meg – egyebek mellett – a hívők vallási cselekményeit és viselkedését.

            A közösség működésének részletes szabályozását, valamint az egyes hívő életének bizonyos részleteit az elsősorban Shoghi Effendi magyarázatait, valamint az Igazságosság Egyetemes Háza útmutatásait tartalmazó Lights of Guidance [A vezérlet fényei] c. gyűjtemény foglalja össze. Ezt, mivel magyarra még nincs lefordítva, angolul használjuk.

II.A. A hívők élete

A hívők szellemi életének keretét és ritmusát a mindennapi Kötelező Ima, az Alláh-u-Abhá (Isten a legdicsőbb) szent mondat kilencvenötszöri elmondása, valamint a Szent Iratok reggel és este történő olvasása teremti meg.

A Bahá’u’lláh által kinyilatkoztatott három Kötelező Ima közül kell egyet kiválasztani, mindegyik esetében előtte mosakodást kell végezni, és a Qiblih (az Imádat Pontja, imairány, Bahá’u’lláh sírja a szentföldi Akkó mellett Bahjí-ban) felé kell fordulni. A Kötelező Ima egyedül mondandó el, és rituális mozdulatok társulnak hozzá.[13]

Az Alláh-u-Abhá elmondása esetében szintén a Qiblih felé kell fordulni.[14]

Bahá’u’lláh a Szent Iratok olvasását is a hívők kötelességévé teszi: „Szavaljátok Isten verseit minden reggel és estidőben. Ki őket nem szavalja, nem bizonyult hívnek Isten Szövetségéhez és Testámentumához.”[15]

A bahá’í hitben a hívők március 2-20 között böjtölnek. A böjt külsődleges szabályai hasonlóak, mint a muszlim böjté, belső jelentése a szellemi megújulás, az étel helyett az Istenre való figyelmezés – mely ugyanaz minden világvallásban.[16]

A Hit tanításai szerint a társadalom alapja a házasság és a család, melyet Bahá’u’lláh „a jól-lét erősségének” nevez. Bahá’u’lláh a Kitáb-i-Aqdas-ban részletesen szabályozza a jegyesség, házasságkötés, temetés, stb. szabályait.

A vallási kötelességek betartása szempontjából a felnőttség kora 15 év. A fiatal ekkor jelenti ki formálisan is, hogy a bahá’í közösség tagjának tekinti magát; ettől kezdve kötelező betartania a vallási előírásokat, illetve házasodhat vagy mehet férjhez.[17]

Minden bahá’í számára kötelező végrendeletet írni, melynek elsődleges célja, hogy a hívő tanúságot tegyen Istenről, és hogy „tanúságként szolgálhasson az számára a Kinyilatkoztatás és Teremtés királyságaiban, és kincsként Uránál, a Legfőbb Védelmezőnél, a Hívnél.”[18]

A bahá’í hit szigorúan tiltja az alkohol és a kábítószerek élvezetét, valamint a házasságon kívüli nemi életet és a homoszexualitást.[19]

A munka fontossága abban fejeződik ki, hogy Bahá’u’lláh azt az istentisztelet rangjára emeli.[20]

II.B. A közösségi élet

A bahá’í hitben nincsen papság. A közösséget helyi, országos és nemzetközi szinten kilencfős, választott testületek (Helyi Szellemi Tanácsok, Országos Szellemi Tanácsok,  Igazságosság Egyetemes Háza)  vezetik. Mellettük minden szinten tanácsadók működnek. Ez a rendszer, az ún. Bahá’í Igazgatási Rend a bahá’í kinyilatkoztatás részét képezi.

A választások imádságos légkörben zajlanak. A hívők 21 éves kortól választhatnak, illetve választhatók. Tilos bármiféle kampányolás. A bahá’í-ok Isten felé fordulva, az Ő segítségét kérve választják meg a közösség vezető testületeit. Shoghi Effendi útmutatása szerint: „alapvető fontosságú, hogy csak azok nevét fontoljuk meg, akik a legjobban egyesítik magukban a szükséges feltételeket: a feltétlen hűséget, az önzetlen odaadást, a jól képzett szellemet, a nyilvánvaló képességet és a megfontolt tapasztalatot”.[21]

Az évente választott Helyi Szellemi Tanácsok és Országos Szellemi Tanács feladatai közé tartozik a közösség vezetése, útmutatás adása helyi illetve országos kérdésekben, a hívőkkel való tanácskozás, valamint hogy azon nagyobb közösség javát és előremenetelét is szolgálják, ahol a bahá’í-ok élnek. Bahá’u’lláh tanítása szerint: „Tekintsék magukat úgy, mintha Isten, a Magasztos, a Legmagasabb színe elé járulnának, és megpillantanák Őt, ki a Láthatatlan. Legyenek ők az Irgalmas bizalmasai az emberek között, és tekintsék magukat az Úr által parancsolt őrzőknek mindenek felett, mik a földön lakoznak. Kötelességük, hogy tanácsot tartsanak egymással, és tekintsék Isten szolgáinak a dolgait az Ő kedvéért mintha csak a sajátjuk lenne, s válasszák azt, mi illendő és helyes.”[22]

A bahá’í világközösséget nemzetközi szinten az ötévente választott Igazságosság Egyetemes Háza vezeti. Az Igazságosság Házát az Országos Szellemi Tanácsok tagjai választják ötévente; székhelye Haifa városában, Izraelben található. Helyét Bahá’u’lláh jelölte ki száműzetése során, a XIX. században.

A közösségi élet keretét a kilenc Szent Nap és a Tizenkilenc Napi Ünnep adják.

A kilenc Szent Nap közül a legfontosabbak a Naw-Rúz (újév – március 21), valamint az április 21 – május 2 közötti Ridván-időszak (ejtsd: rezván), amelynek első, kilencedik és tizenkettedik napja (április 21, 29 és május 2) Szent Nap. A közösségek Ridván első napján választják meg a Helyi Szellemi Tanácsokat, és a Ridván-időszak egyik hétvégéjén az Országos Szellemi Tanácsot.

A közösségek minden bahá’í hónap első napján tartják a Tizenkilenc Napi Ünnepet. (A bahá’í hitnek külön naptára van 19, tizenkilenc napos hónappal). Az Ünnep első része a közös imádság, valamint a Szent Iratokból való olvasás. Ezt követi a Helyi Szellemi Tanács találkozója a hívőkkel, a tanácskozás a közösség dolgairól, majd pedig egy szeretetvendégség.

A bahá’í tanítások részét képezi a tanácskozás, egy sajátos bahá’í problémamegoldó módszer, melyet a hívők mind egyénileg, mind közösségi szinten, valamint a Tanácsok is használnak a felmerült kérdések megvitatására és a legjobb megoldás megtalálására.  A tanácskozás Bahá’u’lláh tanítása szerint az „Isteni Bölcsesség mennyországának egyik napja”, az utat mutató lámpás. ‘Abdu’l-Bahá ezeket a feltételeket állítja az együtt tanácskozók elé: „a szándék tisztasága, a földi hívságok elvetése és csak az Úrra való figyelés, vonzódás az Ő fenséges küszöbe előtt”. [23]

Amikor a hívők összegyűlnek a tanácskozásra „az első feltétel”– mondja ’Abdu’l-Bahá – „a tökéletes szeretet és harmónia,”… a második…. „mikor összegyűlnek fordítsák arcukat a mennyei királyság felé és könyörögjenek…. segítségért. Majd kezdődjék meg a vélemények elmondása, a legnagyobb odaadás, udvariasság, méltóság, egymásra való tekintettel levés  és nyugodt gondolatkifejtés légkörében. … Ha e feltételek megvalósítására törekednek, a Szentlélek Kegyelme lesz rajtuk.” [24]

A közösség a hívők adományaiból tartja fenn magát. Hitéleti célra csak bahá’í-ok adományozhatnak; a Közösség hitéleti célra nem kér és nem fogadhat el állami támogatást.

A bahá’í hit előírásai szerint a hívők engedelmeskednek azon állam törvényeinek, ahol élnek. Állampolgárként egyéni meggyőződésük és szimpátiájuk szerint szavazhatnak, támogathatnak politikai tömörülést. A bahá’í hit követői ugyanakkor – mivel a Hit tanításai szerint minden embernek joga van az igazság önálló keresésére – nem lehetnek tagjai politikai pártnak, nem vállalhatnak politikai szerepet.

II.C. Társadalmi elkötelezettség

Abból fakadóan, hogy a bahá’í tanítások szerint a hívők mindig szolgálják azon nagyobb közösség javát és előremenetelét is, ahol élnek, a bahá’í közösség nyitott, a társadalmi problémákra érzékeny közösség.

Hazánkban a magyar EU-s elnökség Európai roma stratégiájának égisze alatt működik a Nyírségben a MESÉD (Mesélő Édesanyák), a Magyarországi Bahá’í Közösség által alapított Egység a Különféleségben Alapítvány projektje.[25]

A Közösség mindenki előtt nyitva álló foglalkozásokat ajánl olyanoknak, akik érdeklődnek lelki és erkölcsi kérdések iránt. Az ezeken való részvételnek nem feltétele a bahá’í hithez való tartozás; a használt dokumentumok, bár bahá’í indíttatásúak, alapvető erkölcsi premisszákat járnak körül:

  • az imatalálkozók minden korcsoport számára nyitva állnak, bahá’í és nem-bahá’í imákat használva a lelkek megnyugvására és felüdülésére,
  • a gyermekosztályok alapvető erkölcsi és magatartásbeli normákra tanítják a kicsinyeket,
  • a serdülőcsoportokban a 11-15 év közötti korosztály kap erkölcsi nevelést,
  • a tanulókörökben 15 év felettiek gondolkoznak együtt Isten és ember kapcsolatáról, életről, halálról, életvitelről, vallástörténetről, stb.

Mivel a bahá’í hit tiltja a térítést, e foglalkozások, társadalmi programok (bár a bahá’í hit elveire, erkölcsi útmutatásaira épülnek) célja nem a bahá’í közösség létszámának növelése, hanem az, hogy segítséget nyújtsanak embertársainknak képességeik kibontakoztatásában, a társadalmi harmónia és egyenlőség elérésében.

II.D. Nemzetközi tevékenység

Nemzetközi szinten a világ bahá’í hivőit a Bahá’í Nemzetközi Közösség (Bahá’í International Community) képviseli, amely 1948 óta van jelen az ENSZ-ben mint nem-kormányszintű szervezet. Irodával rendelkezik New York-ban és Genfben, konzultatív státusszal bír az ECOSOC-ban, az UNICEF-ben és az UNIFEM-ben, és napi munkakapcsolatban áll számos ENSZ szakosított szervezettel  (UNESCO, WHO, UNEP, UNDP). 2007 óta különálló irodát működtet Brüsszelben.

A bahá’í közösség hisz abban, hogy a világbéke megvalósítható. Az oda vezető utat az Igazságosság Egyetemes Háza, a bahá’í hit vezető szerve nagy hatású dokumentumban vázolta fel 1985-ben.[26]

 


[1] Universal House of Justice.  A Közösség szóhasználatában először Igazság Egyetemes Házaként használták, ezt váltotta fel később a pontosabb Igazságosság Egyetemes Háza kifejezés.

[2] Gleanings from the Writings of Bahá’u’lláh [Gyöngyszemek Bahá’u’lláh Írásaiból]XIX:1 – kéziratos fordítás

[3] Gleanings [Gyöngyszemek] XIX:1-4 – kéziratos fordítás

[4] Gleanings [Gyöngyszemek] XXVII:2 – kéziratos fordítás

[5] Gleanings [Gyöngyszemek] CXXII:1 – kéziratos fordítás

[6] Gleanings [Gyöngyszemek], XXXIV:1 – kéziratos fordítás

[7] A Bahá’u’lláh által kinyilatkoztatott Rövid Kötelező Imából. Bahá’í imák, Budapest, 2007, 4. oldal

[8] Bahá’u’lláh: Rejtett szavak, Budapest, 2011, Arab 4

[9] Bahá’u’lláh: Rejtett szavak, Arab 5

[10] ’Abdu’l-Bahá: Selections from the Writings of ’Abdu’l-Bahá [Válogatás ’Abdu’’-Bahá Írásaiból], 32. oldal)

[11] idézi: Bahá’í World Faith, ’Abdu’l-Bahá Section [Bahá’í világhit, ’Abdu’l-Bahá-rész],  295. oldal

[12]A budapesti bahá’í közösségről , vallásgyakorlatáról és rítusairól, Nikitscher Péter írt összefoglaló tanulmányt: http://www.mtaki.hu/docs/kisebbseg_es_kultura/nikitscher_peter_bp_bahai_kozosseg.pdf, vö. különösképpen a 260.oldaltól

[13] A részletes szabályokat lásd Kitáb-i-Aqdas, Budapest, 2001, 24-26. és 157-161. oldal

[14] A részletes szabályokat lásd Kitáb-i-Aqdas, 28. oldal

[15] Kitáb-i-Aqdas, 78-79. oldal

[16] A részletes szabályokat lásd Kitáb-i-Aqdas, 24., 27., valamint 161-163. oldal

[17] Kitáb-i-Aqdas, 122. és 145. oldal

[18] Kitáb-i-Aqdas, 63-64. oldal és 247-248. oldal

[19] Kitáb-i-Aqdas, 66. és 250 oldal; 80-81. oldal és 262-263. oldal; 28. oldal és 202. oldal; 63. és 246-247. oldal

[20] Kitáb-i-Aqdas, 32. oldal és 213-215. oldal

[21] Szellemi Tanácsok, idézetgyűjtemény, 1993., 9. oldal

[22]  Kitáb-i-Aqdas, 31-32. oldal és 209-211. oldal

[23] Tanácskozás – idézetgyűjtemény, 1990., 3. oldal

[24] Tanácskozás – idézetgyűjtemény, 3. oldal

[25] Lásd pl. Magyar Nemzet Magazin, 2011. január 7. szombat,  34. oldal

[26] A világbéke ígérete – Nyilatkozat az Igazság Egyetemes Házától, Budapest, 1989; 1992.

Fel a bahá’í hit tartalomjegyzékéhez

A bahái hit helyes írásmódja

A vallás pontos elnevezése bahá’í hit. Helytelen bahái hit, baháí hit írásmód. (Az aposztróf az arab nyelv átírásában gégezárhangot jelöl.) Ahol ékezetek és aposztróf használata nem előnyös, ott megfelelőbbnek találjuk a magyar bahai hit írásmódot, pl. bahai.hu. Bővebben a hit írásmódjáról »

Kapcsolódó oldalak:
A bahá’í hit magyarországi történetének és nemzetközi jellegének vázlatos összefoglalója ,
A bahá’iok: színes brosúra
A bahá’í hit hivatalos nemzetközi oldala (angolul)