Az Igazságosság Egyetemes Házának, a bahá'í egyház vezető testületének székhelye (Haifa, Izrael)

Az Igazságosság Egyetemes Házának, a bahá’í egyház vezető testületének székhelye (Haifa, Izrael)

A bahá’í igazgatási rend az egyének, a közösség és az intézmények közötti tanácskozáson és együttműködésen alapul. A mai igazgatási rendszerektől különbözik abban, hogy nincs kampány és jelölés, valamint a választott tisztségviselők saját lelkiismeretüket, és nem választóik elvárásait követik.

Egyszemélyes vezetés helyett kilencfős, választott testületek – Szellemi Tanácsok – irányítják a helyi és országos közösségeket. Az igazgatási kar másik eleme az, hogy kiemelkedő képességű egyéneket neveznek ki, akiknek csak tanácsadói szerepe van, ők a Tanácsosok és a Segédtestület Tagjai.

A bahá’í hit nem szakadt felekezetekre, mert Bahá’u’lláh, a vallás alapítója írásos végrendeletében kinevezte Írásai értelmezőjét. Bahá’u’lláh írásaiban előrevetített módon, 1963 óta, egy választott testület, az Igazságosság Egyetemes Háza irányítja a bahá’í világközösséget.

Szellemisége
A bahá’í igazgatási rend teljesen más alapokra épül, mint a jelenleg létező hatalmi szervek többsége…

A Védnökség
`Abdu’l-Bahá végrendeletében unokáját, Shoghi Effendit nevezte ki a bahá’í hit védnökének és tanításai értelmezőjének…

Az Igazságosság Egyetemes Háza
A közösség világszintű vezető testülete az Igazságosság Egyetemes Háza 1963-tól…

Kapcsolódó oldalak:
Vissza az Ismertető oldalra
Az Igazságosság Egyetemes Házának írásai, levelei
Szellemi tanácsok – szemelvénygyűjtemény
Bahá’í szellemi tanácsok 17:36 perc (17MB)
Hírek a kampány nélküli bahá’í választásokról

A bahá’í igazgatási rend szellemisége

Az Igazságosság Egyetemes Házának székhelye a Világörökség részének választott gyönyörű kertben © Brazíliai Bahá’í Közösség www.bahai.org.br

Az Igazságosság Egyetemes Házának székhelye a Világörökség részének választott gyönyörű kertben © Brazíliai Bahá’í Közösség www.bahai.org.br

A bahá’í igazgatási rend teljesen más alapokra épül, mint a jelenleg létező hatalmi szervek többsége. Két, egymást kiegészítő karja van. A döntéseket nem egyének hozzák, hanem 9 fős választott testületek, az ún. Szellemi Tanácsok. A másik karban egyének szolgálnak, tanácsadó szerepben.

A szellemi tanácsok feladata: a közösség lelki életének és egységének támogatása, találkozók szervezése, gyermekek oktatása, szegények segítése és a hit tanítása. A szellemi tanácsok és a hívők kölcsönös kapcsolatban állnak, az intézmények bátorítják az egyéni kezdeményezéseket, míg a hívők figyelembe veszik a tanács döntéseit – így alakul ki a harmonikus közösségi élet.

A bahá’í választás sajátosságai

A bahá’í választásokban a képességek és az együttműködési készség fontosabb az ígéreteknél és a pénznél. Nincsenek pártok vagy platformok, a kampányolás határozottan elkerülendő és senkit sem jelölnek. Ezek helyett, ima és elmélkedés után, minden 21 év feletti hívő, aki választó és választható egyszerűen leírja azon kilenc egyén nevét, akit legalkalmasabbnak talál a szolgálatra.

A bahá’í választás során a szent iratok szerint a következő tulajdonságokat kell mérlegelni: „az önzetlen odaadást, a jólképzett szellemet, a nyilvánvaló képességeket és a megfontolt tapasztalatot”.

„Mivel nincs jelöltállítási procedúra, nincsenek jelöltek, így értelemszerűen kampány sem.” – mondta Susanne Tamas, egy kanadai bahá’í a választás során. „Ennek eredményeképp az egyéneknek nincs lehetősége másokat szavazásra buzdítani, történjen ez akár saját képességük felnagyításával vagy más hibáinak megtalálásával.”

A bahá’í választási rendszer jelenleg világ-, országos-, régió- és körülbelül tízezer helyi szinten működik.

A bahá’í igazgatási rend működése

A Szellemi Tanácsok tagjai nem kapnak javadalmazást; semmiféle személyes tekintéllyel vagy fennhatósággal nem rendelkeznek közösségben. Amint a tagok elhagyták a tanácstermet, pozíciójuk megegyezik bármely más hivőével. A fennhatóság egyedül az intézményeké. Az egyéni tekintély helyett a Tanácsok döntéseinek tiszteletben tartása a legfontosabb.

Az igazgatási rend Bahá’u’lláh írásai, valamint `Abdu’l-Bahá és Shoghi Effendi útmutatásai szerint épül fel. A bahá’í világközösséget irányító legfelsőbb választott testület, az Igazságosság Egyetemes Háza nem hozhat az Alapítók által leírtakkal ellentétes rendelkezéseket.

Bahá’í-ok tanácskozás közben (Debrecen, 2006)A Szellemi Tanácsok munkájában, valamint a bahá’í intézmények és a közösség kapcsolatában az ún. bahá’í tanácskozás szerint járnak el a bahá’í-ok. “Az első feltétel a tanács tagjai közt honoló tökéletes szeretet és harmónia. Ne legyen bennük az elidegenedésnek szikrája sem, sőt magukban meg kell mutassák Isten egységét, mert olyanok ők, mint egy és ugyanazon óceán hullámai. (…) Ha a gondolat harmóniája és a tökéletes egység hiányzik, a gyülekezet szétszóratik a szélben, a tanács pedig megsemmisíttetik. (…) Majd kezdődjék meg a vélemények elmondása a legnagyobb odaadás, udvariasság, méltóság, egymás megértésére törekvés és nyugodt gondolatkifejtés légkörében. Minden dologban keressék az igazságot, és ne ragaszkodjanak minden áron saját véleményükhöz, mert a makacsság és hajlíthatatlanság összekülönbözéshez és vetélkedéshez vezet, az igazság pedig rejtve marad.”

A bahá’í igazgatási rend nem mentes az emberi gyarlóságtól, de éppen ezt figyelembe véve – úgy van tervezve, hogy a tagok esendősége ne befolyásolhassa hátrányosan a közösség munkáját:
„Alapvető különbség van – és erről soha nem szabad elfeledkeznünk – a szellemi tanács, mint intézmény és az azt alkotó személyek között. Ez utóbbiakról semmi szín alatt nem állíthatjuk, hogy tökéletesek és úgy sem tekinthetők, mintha eredendően magasabb rendűek lennének hittársaiknál. A tanács tagjait éppen azért kell minden évben újra választani, mert ugyanazon emberi gyarlóságnak vannak kiszolgáltatva, mint a többi hívő. A választás ténye elégséges bizonyítéka, hogy a tanács tagjai – bár egy isteni és tökéletes intézményben munkálkodnak – maguk mégis esendőek. Természetesen, ez nem szükségszerűen jelenti, hogy döntéseik hibásak, mivel ‘Abdu’l-Bahá ismételten hangsúlyozta: a bahá’í tanácsok Isten vezérlete és védelme alatt állnak. A választások, főként az évente ismétlődők, jó lehetőséget adnak a közösségeknek azon hibák vagy tökéletlenségek kiküszöbölésére, melytől ezen intézmény – tagjainak cselekedetei következtében – esetleg szenved. Ezzel egy olyan biztos rendszer jött létre, mely segítségével a bahá’í tanácsok tagjainak szellemi szintjét képesek vagyunk folyton fejleszteni.” (Shoghi Effendi)

A világon élő 5 millió bahá’í mintának kínálja a világnak a bahá’í választások emelkedettségét, valamint a tanácskozáson és együttműködésen alapuló igazgatási rendjét.

A bahá’í igazgatási rend kialakulása

Bahá’u’lláh írásos végrendelete szerint, elhunyta után legidősebb fia, ‘Abdu’l-Bahá lett az alapító által nem szabályzott kérdések értelmezője. ‘Abdu’l-Bahá halála után unokájára, Shoghi Effendire bízta a közösség vezetését. Majd 1963 óta a Bahá’u’lláh írásaiban előrevetített módon egy választott testület, az Igazságosság Egyetemes Háza irányítja a bahá’í világközösséget.

A bahá’í igazgatási rend felépítése

  választott, döntéshozó testületek

 

kinevezett, tanácsadói testületek
tag neve, majd zárójelben az intézmény neve
nemzetközi szint Igazságosság Egyetemes Háza

 

Nemzetközi Tanácsos (Nemzetközi Tanítási Központ)
kontinentális szint Tanácsos, Kontinentális Tanácsos (Tanácsosok Kontinentális Testülete)
országos szint Országos Szellemi Tanács
Régiótanács (nagyobb országokban, pl. tartományonként)
Segédtestület Tagja (Segédtestület)
helyi szint Helyi Szellemi Tanács a Segédtestület Tagjának Asszisztense

A bahá’í igazgatási rend más elnevezése a bahá’í adminisztráció. A bahá’í egyház kifejezést nem használják a bahá’í-ok.

Kapcsolódó oldalak:
Vissza a bahá’í igazgatási rend tartalomjegyzékéhez