A bahá’í naptár alapítója, a Báb sírszentélye (fenti, aranykupolás épület; Haifa, Izrael) © Magyarországi Bahá’í Közösség www.bahai.hu

A bahá’í naptár

A bahá’í naptár, más néven Badi’ naptár legfontosabb vonásait a Báb határozta meg, melyek az ősi perzsa zoroaszteri naptárra emlékeztetnek, melyben az újév a tavaszi napéjegyenlőségre, azaz március 21-re került, nem hold szerinti hónapokból áll és a napok, hónapok nevei isteni tulajdonságokat tükröznek. A bahá’í év 19 darab, 19 napos hónapból áll, kiegészítve 4 vagy 5 szökőnappal a 18. és 19. hónap között (Ayyám-i-Há). Összehasonlítva más naptárokkal a bahá’í év felosztása kiegyensúlyozottabb. Az sem lehet véletlen, hogy a 19 éves, „vahid”-nak nevezett ciklusok megfelelnek a hold és a nap ciklusok fent említett 19 évenkénti egybeesésével.

Bahá’u’lláh kiegészítette és pontosította a Báb naptárát és meghatározta, hogy az első bahá’í év a Báb kinyilatkoztatásának évétől, 1844. március 21-től kezdődjön. A 19 hónap és a 19 nap nevei azonosak. A hónap első napján van a Tizenkilenc Napi Ünnep, melynek során egy településen élő bahá’í-ok találkoznak egymással. A nap naplementétől naplementéig tart. A hét szombattal kezdődik és péntek a nyugalom napja. 9 „szent” ünnep- vagy emléknap van, ahol Bahá’u’lláh munkaszünetet rendelt el, melyeket egyelőre csak lehetőség szerint kell betartani.

A bahá’í naptár hónapjai

Hónap neve Első napja a Gergely-naptár szerint
A Tizenkilenc Napi Ünnep szokásos napja
1. Bahá (Ragyogás) március 21.
2. Jalál (Dicsőség) április 9.
3. Jamál (Szépség) április 28.
4. ‘Azamat (Nagyság) május 17.
5. Núr (Fény) június 5.
6. Rahmat (Irgalom) június 24.
7. Kalimát (Szavak) július 13.
8. Kamál (Tökéletesség) augusztus 1.
9. Asmá’ (Nevek) augusztus 20.
10. `Izzat (Hatalom) szeptember 8.
11. Mashíyyat (Akarat) szeptember 27.
12. `Ilm (Tudás) október 16.
13. Qudrat (Erő) november 4.
14. Qawl (Beszéd) november 23.
15. Masá’il (Kérdések) december 12.
16. Sharaf (Becsület) december 31.
17. Sultán (Fenség) január 19.
18. Mulk (Uralom) február 7.
Ayyám-i-Há (Szökőnapok) február 26 – március 1.
19. `Alá’ (Fennköltség) március 2.

A négy legfontosabb ünnep a bahá’í naptárban

Bahá’u’lláh a „két Legnagyobb Ünnepnek” nevezi, a Ridván-ünnepet és a Báb Megnyilatkozását. A „másik két Ünnep” Bahá’u’lláh és a Báb születésnapja.

A két születésnap a muszlim holdnaptárban egymást követő napokra esik, Bahá’u’lláh-é az 1233. esztendő Muharram havának második napjára (1817. november 12.), a Bábé ugyanazon hónap első napjára, az 1235. esztendőben (1819. október 20.). Ezeket ezért „Iker-Születésnapoknak” nevezik, és Bahá’u’lláh kijelenti, hogy e napok Isten szemében egynek számíttatnak…

Minthogy a bahá’í naptár nap-naptár, az Igazságosság Egyetemes Háza fogja meghatározni, hogy a Szent Iker-Születésnapokat hold- vagy nap-alapon kell-e megülni. (A Legszentebb Könyv, Jegyzetek 138.)

Egy bahá’í ünnep életképei (videó)

Bahá’u’lláh születésnapja a budapesti bahá’í közösségben 2009.

Zene: A Hét Völgy – Ha Engem Akarsz

Bahá’í szent napok

Naw-Rúz*: (Újév) március 21.

A tavaszi napéjegyenlőség napja a bahá’í újév, a Naw-Rúz.

Ridván első napja*: április 21.

Az április 21-től május 2-ig tartó időszakban a bahá’í-ok azt az időszakot ünneplik, amikor Bahá’u’lláh, a bahá’í hit alapítója 1863-ban bejelentette Küldetését egy Bagdad melletti kertben, melyet Ridván kertnek hívott. A Ridván (ejtsd: Rezván) szó jelentése Paradicsom.

Ridván kilencedik napja*: április 29.

Ridván tizenkettedik napja*: május 2.

A Báb küldetésének kinyilatkoztatása*: május 23.

A Báb, a bahá’í hit Hírnöke bejelenti 1844. május 23-án, hogy Ő Isten megnyilvánulása, kinek célja felkészíteni az embereket, hogy lelki szemekkel felismerjék azt, „Akit Isten ki fog nyilvánítani”.

Bahá’u’lláh elhunyta*: május 29.

Bahá’u’lláh, a bahá’í hit alapítója 1892. május 29-én hagyta el a földi világot a szentföldi Akko városában. Elhunytáról ezen a napon emlékeznek meg a bahá’í-ok.

A Báb vértanúsága*: július 9.

A bahá’í hit előhírnöke, a Báb (magyarul Kapu) 1850. július 9-én szenvedett vértanúhalált tanításaiért Tebriz városában, Perzsiában. Az 1844-ben megkezdett tanításai felkavarták Perzsiát és híre Magyarországra is eljutott 1852-ben.

A Báb születésnapja*: október 20.

A Báb 1819. október 20-án született Siráz városában, Perzsiában.

Bahá’u’lláh születésnapja*: november 12.

A bahá’í hit alapítója, Bahá’u’lláh 1817. november 12-én született Teheránban, Perzsia fővárosában. A bahá’í-ok szerint Ő az a Megígért, mely minden vallásban és hagyományban megtalálható és aki az ezeréves aranykorba vezeti az emberiséget.

A Szövetség napja: november 26.

Bahá’u’lláh ezen a napon jelölte ki legidősebb fiát, a Szövetség középpontjává, hogy elhunyta után ’Abdu’l-Bahá vezesse a bahá’í világközösséget. A Szövetség biztosítja a bahá’í hit egységét, mely több mint 160 éve megőrződött. Mivel a bahá’í hit legfontosabb tanítása az egység, ez elérhetetlen, ha felekezetekre, egymással versengő csoportokra szakadna.

‘Abdu’l-Bahá elhunyta: november 28.

’Abdu’l-Bahá 1921. november 28-án hunyt el Haifában, mely most Izrael állam területe.

A böjt kezdete: március 2.

A bahá’í-ok ezen a napon kezdik meg a lelki megtisztulás emlékeztetőjéül 19 napos böjtjüket, mely az új év (Naw-Rúz) napján ér véget.

Ajánlott időpontok

A Védnök tanácsa szerint, amennyiben lehetséges, a barátok a következő időpontokban emlékezzenek meg az alábbi évfordulókról és ünnepekről:

  • Ridván első napja: április 21-én, délután 15 óra körül;
  • A Báb küldetésének kinyilatkoztatása: május 22-én, napnyugta után kb. két órával;
  • Bahá’u’lláh elhunyta: május 29-én, hajnali 3 óra körül;
  • A Báb vértanúsága: július 9-én, délben;
  • ‘Abdu’l-Bahá halála: november 28-án, hajnali 1 óra körül.

A bahá’í naptár 9 munkaszüneti napját * jelöli.

A naptárak története

Minden naptár három jól megfigyelhető természeti jelenségen alapszik: a napon (az éjszakával), a hold által meghatározott hónapon és a nap-éven. Minden naptár hiányossága e három csillagászati ciklus egyeztetésének nehézségeiből adódik. A hold-hónap 29,5 napból áll, a napév pedig 365,24 napból. A hold és a nap ciklusa 19 évenként esik egybe. A holdnaptár szolgált általában a vallási ünnepek meghatározására, míg a napév az évszakokkal összefüggő (pl. aratás utáni adószedés) közigazgatási céloknak felelt meg jobban. A hónap és a nap között kialakult mindenütt egy közbenső egység, mint a hét. A különböző kultúrák időszámításuk kezdetét általában egy fontos történelmi eseményhez vagy egy próféta megjelenéséhez kötötték.

Az ősi egyiptomiak használták i.e. 4000-ben elsőként a napévet (12×30 +5 nap), és a hét is tőlük ered. A legfontosabb volt a Nílus áradását előre jelezni; ami a Szíriusz megfigyelésével történt. Az ókori Mezopotámiában is egy kombinált naptárt fejlesztettek ki i.e.2000-ben. Ezen alapul még ma is a zsidó vallásos naptár. Kínában a hét helyett 10 és 60 napos időszakokat számoltak – és ez a rendszer 3000 évig működött. A Mayák egy bámulatosan pontos naptárt dolgoztak ki (18×20+5=) 365 napos évvel. Mohamed az ősi arab holdnaptárt vette át 354/355 nappal, de megtiltotta a szökőnapokat, így a mohamedánok éve 11 nappal rövidebb, mint a napév.

A ma világszerte használatos Gergely-naptár a rómaiaktól ered. Ezt a régi holdnaptárt állította át Julius Ceasar egy görög csillagász segítségével 365 napos évre 12 hónappal, 4 évenként egy szökőnappal. Ez viszont hosszabb volt, mint a csillagászati napév, és a XVI. század közepére már 13 nap gyűlt össze. Ezért Gergely pápa 1582-ben elrendelte 13 nap átugrását, és hogy a százados évek közül csak a 400-zal oszthatók szökőévek (mint pl. 2000.).

Kapcsolódó oldalak:
Vissza az Ismertető oldalra
A Tizenkilenc Napi Ünnep