.

A szabadság emlékmű tervezője nem élvezheti a szabadságot bahá’í hite miatt (Teherán, Irán) © http://www.amanatarchitect.com

A szabadság emlékmű tervezője nem élvezheti a szabadságot bahá’í hite miatt (Teherán, Irán)

Összefoglaló: Irán és a bahá’í vallás

A legnagyobb, nem-muszlim iráni vallási kisebbség, a 300.000 fős iráni bahá’í közösség folyamatos üldözésnek van kitéve szülőhazájában. Emberi jogi helyzetüket tükrözi a 2008. tavasza óta bebörtönzött, hét vezetőjük pere. Vádemelés nélkül 20 hónapig tartották őket fogva, majd 2010. június 14-én 20 év börtönbüntetésre ítélték őket.

Amíg a nemzetközi közösség nem emelte fel a szavát, az iszlám forradalom utáni években 200 bahá’í-t végeztek ki, köztük az országos vezetőség szinte valamennyi tagját három egymásutáni évben.


Habsburg Ottó érdemesnek tartja,
hogy felemelte a szavát
az iráni bahá’í-ok emberi jogaiért

Az iráni bahá’í-ok nem vesznek részt semmiféle kormányellenes megmozdulásban, hanem energiáikat az iráni társadalom fejlesztésére fordítják, így például elsőként alapítottak leányiskolát Iránban, 1911-ben Tarbiyat néven Teheránban.

Hírek: Irán

A bahá’í-ok állam által támogatott üldözése az 1979-es iráni iszlám forradalom óta tart és felerősödött az utóbbi évtizedben. Az üldözés például a felsőoktatásból való teljes kizárást jelent, melyre a bahá’í-ok építő válasza az volt, hogy otthonokban működő egyetemet hoztak létre az eltanácsolt diákokból és a kirúgott professzorokból, melynek diplomáját számos nyugati egyetem elismerte. Az üldözés vallási okát jelzi, hogy amennyiben megtagadják hitüket, és muszlimnak vallják magukat, akkor minden jogukat visszakapják.

Az utóbbi években bahá’í temetőket romboltak le az alábbi városokban: Teherán, Meshed, Iszfahán, Gilavand, Borudzserd, Ghaemshahr, Marv Dast, Szemnán, Szári. Az óvadék gyakran irreálisan magas, 2010-ben Szemnánban 300 millió tumánt (60 millió forint) kértek egy bahá’í szabadon bocsátásáért. Egyesek 30 hónapja vannak ideiglenes letartóztatásban.

A magyar nyelvű iráni hírek itt olvashatók. A frissített iráni hírek angolul itt olvashatók.

Nemzetközi visszhang: Irán

Magyar országgyűlés

Második parlamenti felszólalás 2010. október 19.
Osztolykán Ágnes képviselő asszony napirend utáni felszólalásában „Az iráni emberi jogok megsértése, a bahá’í vallás követőinek üldözése” címmel hívta fel a közvélemény figyelmét az iráni jogsértésekre.

Dr. Fónagy János nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár a külügyminiszter megbízásából, a kormány nevében „örömmel fogadta a börtönbüntetés tíz évre történő csökkentésének hírét, amelyben minden valószínűség szerint a nemzetközi közösség nyomásának is helye volt”. Ugyanakkor fenntartotta Magyarország „korábban is megfogalmazott álláspontját: a vezetők azonnali szabadon bocsátása lenne az egyetlen megfelelő lezárása az ügynek”.

A kormány támogatásáról biztosította az iráni vallási vezetőket, különösen Magyarország közelgő uniós elnöksége idején, mikor is helyi elnökséget ad Teheránra. Bővebben

Első parlamenti felszólalás 2009. október 12.
Geberle Erzsébet képviselő asszony napirend utáni parlamenti felszólalására adott válaszában Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkár elmondta:

  1. Magyarország továbbra is társszerzőséget vállal és támogatja a Kanada által beterjesztendő határozati javaslatot az iráni emberi jogi helyzetről az ENSZ Közgyűlésén, amely minden alkalommal külön kitér a bahá’í kisebbség helyzetére.
  2. Az iráni bahá’í vezetőség tagjainak tárgyalásán Magyarország szükségesnek tartja külső megfigyelők jelenlétét. Bővebben

Kapcsolódó magyar projekt:
Kiemelkedő magyarok az iráni emberi jogokért projekt

Kormányok, civil szervezetek és egyének

Az iráni hírek nemzetközi visszhangja nincs frissítve magyarul, angolul itt elérhető.

Hírek a hét iráni kisebbségi vallási vezető letartóztatásának harmadik évfordulója (2011. május 14.) körül

Fariba Kamalabadi (balra) és Mahvash Sabet egy boldogabb időkben készült közös fényképen. Az 57 éves Sabet letartóztatására 2008. március 5-én került sor. (c) Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.orgAz Egyesült Államokban május 12-én, kedden Washingtonban különleges fogadást ad Mark Kirk szenátor, aki nemrégiben kétpárti szándéknyilatkozatot tett közzé a Képviselőházban és a Szenátusban, felhívva a figyelmet az iráni bahá’í-okat továbbra is sújtó nehéz körülményekre.

Hollandiában pénteken és szombaton az ország templomaiba várják a vallási közösségek és vallásközi hálózatok tagjait imák felajánlására az iráni vallás- és világnézeti szabadságért.

Indiában különleges “Szolidaritás Koncertet” terveznek, ezzel emlékezve az emberi jogi visszaélések minden áldozatára. A koncertet a bahá’í imaház auditóriumában tartják május 18-án, szerdán Új-Delhiben.

Irán újra a húszéves börtönbüntetést szabott ki az iráni kisebbségi vallási vezetőkre (2011. április)

Kormányok és emberi jogi szervezetek 2011. április 1-6 között elítélték az iráni kormány azon lépését, hogy a hét bahá’í vezető börtönbüntetését húsz évre hosszabbította. A fejleményeknek azonnali, széleskörű visszhangja volt. Nyilatkozatot adott ki az Európai Unió és az Európai Parlament, számos kormány és intézmény Braziliában, Franciaországban, Németországban, Indiában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Bővebben angolul »

David Cameron, az Egyesült Királyság miniszterelnöke 2011. áprilisában ismét kifejezte mély aggodalmát “a hét bahá’í vezető folytatódó megpróbáltatásai, valamint a bahá’í hit ellen Iránban tovább zajló támadások” kapcsán. “Csodálatra méltó az Önök méltósága és türelme ilyen komoly diszkrimináció és megfélemlítés közepette, mellyel mindössze azért kell szembesülniük, mert hűek maradnak hitükhöz” – fogalmazott Cameron az Egyesült Királyság Bahá’í Közösségének Országos Szellemi Tanácsának címzett, múlt hónapban kelt levelében. Cameron miniszterelnök úr kifejezte reményét, hogy az ENSZ külön megbízottjának nemrégiben történt kinevezése – melynek célja, hogy figyelemmel kövesse azt, hogy Irán milyen mértékben tartja be a nemzetközi emberi jogi normákat, – valamint az Európai Unió szankcióinak kiszabása “közvetíti Irán felé az emberi jogok felett érzett nemzetközi aggodalmat, és demonstrálja azt, hogy e jogok folyamatos megsértése nem marad észrevétlen.”

Nemzetközi nyomás megfelezte a húszéves börtönbüntetést, de nem elégszik meg ennyivel (2010. október-augusztus)

A Bahá’í Nemzetközi Közösség 2010. szeptember 15-én arról értesült, hogy a hét iráni kisebbségi vallási vezetőt képviselő ügyvédeket szóban tájékoztatták arról, hogy a húszéves börtönbüntetést tíz évre módosították.

Az iráni emberi jogi problémákról az ENSZ főtitkára, Ban Ki-moon 2010. október 14-én, már harmadízben készített jelentéstAz ENSZ főtitkára, Ban Ki-moon október 14-én újra kifejezte mély aggodalmát az iráni emberi jogok folyamatos megsértése ellen, beleértve az iráni bahá’í-ok üldözését.

„El nem ismert vallások tagjai – különösen a bahá’í hitűek, akik az ország legnagyobb nem-muszlim vallási kisebbségét alkotják – a diszkrimináció és zaklatás különféle formáival szembesülnek, beleértve a munkavállalás, az állami járandóságok és a felsőoktatás megtagadását.” – írja a jelentés.

Nagy-Britannia legkiemelkedőbb vallási vezetői október 7-én a bebörtönzött hét iráni bahá’í vezető szabadon bocsátását követelték. Nyilatkozatuk a hetek ítéletét „a vallásszabadság alapvető emberi jogának súlyos megsértésének” tartják.

A nyilatkozat megjegyzi, hogy habár a nemzetközi közösség felhívta az iráni hatóságok figyelmét, hogy „humanitárius és törvényes normákat” kövessenek, de ezek ellenére a hét kisebbségi vallási vezetőt elítélték „olyan indokokkal, melyek minden független megfigyelő szerint egyedül hitükön alapszanak.”

„Együttérzésünket fejezzük ki a bahá’í közösséggel ebben a nehéz időben és reméljük, hogy a széleskörű és növekvő nemzetközi figyelem arra készteti az iráni hatóságokat, hogy kijavítsák ezt az égbekiáltó igazságtalanságot.” – írja a nyilatkozat.

A nyilatkozat aláírói: Rowan Williams canterburyi érsek (az anglikán egyház vallási vezetője), Vincent Nichols westminsteri érsek (római katolikus egyház vallási vezetője), Lord Sacks főrabbi, Shaykh Ibrahim Mogra, a Brit Muzulmán Tanács főtitkár-helyettese és a Religions for Peace UK elnöke, Jay Lakhani, Hindu Akadémia, Arjan Vekaria JP, a Brit Hindu Fórum elnöke; Dr Indarjit Singh CBE, Szikh Szervezetek Hálózata és Dr Natubhai Shah MBBS PhD, Dzsain Szervezetek Hálózata, Dharmikus Hitek Tanácsa.

Közel négyszáz ember, köztük számos emberjogi aktivista vett részt a szeptember 12-i akciónapon a berlini brandenburgi kapunál, mely az eredetileg 20 évre ítélt iráni bahá’í vezetők szabadon bocsátásáért állt ki.

Közel négyszáz ember, köztük számos emberjogi aktivista tüntetett az eredetileg 20 éves börtönbüntetés ellen a szeptember 12-i akciónapon a berlini brandenburgi kapunál. A United4Iran emberjogi hálózat által rendezett eseményen felszólalt Markus Loning, a német szövetségi kormány emberi jogi biztosa, Claudia Roth, a Német Zöld Párt elnöke, Frauke Seidensticker, az Emberi Jogok Német Intézetének helyettes igazgatója és Mehran Barati, Berlinben élő iráni politikus. Bővebben angolul

Ausztriai orvosok nyílt levélben fordultak Irán Bíróságának vezetőjéhez, Sadeq Larijani-hoz, hogy minél előbb engedjék szabadon a „az iráni bahá’í közösség hét vezetőjét”. Az Orvosok az Iráni Emberi Jogokért csoport levelét Dr. Ali Gushih, Dr. Sirus Mirza’i professzor és Dr. Mihrdad Baghistaniyan professzor írta alá.

31 prominens indiai vallási, jogi, civil és tudományos vezető augusztus 31-én elítélte a hét iráni vallási vezető bebörtönzését, akikből a legidősebb 77 éves. Maja Daruwala a Nemzetközösségi Emberi Jogi Kezdeményezés igazgatója az Iráni Iszlám Köztársaság indiai nagykövetének címzett nyílt levelében a két országot összekötő történelmi szálakra kéri az iráni hatóságokat, hogy tartsák be az általuk is ratifikált Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányát (ICCPR).

Reagálások a 20 éves börtönbüntetés iráni hírére (2010. augusztus 17-20.)

Az Emberi Jogi Aktivisták Hírügynöksége, (Human Rights Activists News Agency - HRANA) által készített kép. Középen a letartóztatásuk előtt lefényképezett, hét iráni bahá’í vezető.Új-Zéland kormánya azon aggodalmának adott hangot, mely szerint „a per menete sem tisztességes, sem pedig átlátható nem volt.” „Új-Zéland megdöbbenéssel fogadta, hogy ebben az ügyben Irán nem tett eleget nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalásainak, valamint saját, jogi eljárásokra vonatkozó előírásainak.” – közölte Murray McCully külügyminiszter. „Úgy tűnik, az ítéletek teljes mértékben azon a tényen alapulnak, hogy ezek a személyek egy kisebbségi vallási csoport tagjai” – fogalmazott McCully egy augusztus 20-án kiadott nyilatkozatában. „Új-Zéland felszólítja Iránt valamennyi állampolgára alapvető jogainak védelmére, valamint arra, hogy vessen véget a bahá’í-ok folytatólagos és szisztematikus üldözésének.” – fűzte hozzá a külügyminiszter. hír szövege

A hátrányos helyzetű kisebbségek és bennszülött népek nevében fellépő Kisebbségi Jogok Nemzetközi Csoportja (Minority Rights Group International, MRG) 2010. augusztus 17-én komoly aggodalmát fejezte ki a hosszú büntetések kapcsán. „Tekintettel arra, hogy független megfigyelőknek nem engedélyezték a tárgyaláson való részvételt, valamint figyelembe véve az üldöztetések azon hosszú sorát, amellyel a bahá’í közösség Iránban szembesült, a végeredmény semmi esetre sem fogja erősíteni az iráni igazságszolgáltatási rendszerbe vetett hitet” – jelentette ki Carl Soderbergh, az MRG stratégiai és kommunikációs igazgatója. „Az MRG az ítéletek hatályon kívül helyezését és a vádlottak azonnali szabadon bocsátását követeli” – tette hozzá Soderbergh. hír szövege

Reagálások a 20 éves börtönbüntetés iráni hírére: Emberi jogi kampányok (2010. augusztus)

Az Emberi Jogi Aktivisták Hírügynöksége, (Human Rights Activists News Agency – HRANA) világszerte arra kéri az embereket, hogy csatlakozzanak a We are Yaran (Mi vagyunk a Yaran – Mi vagyunk a Barátok) elnevezésű levélíró kampányhoz. A HRANA által összeállított levélvázlatban a következő kijelentés szerepel: „Semmilyen bizonyíték nem támasztja alá azokat a vádakat, amelyeket ezek ellen a bahá’í-ok ellen hoztak fel, és a börtönbüntetést kiszabó végső határozat igazságtalan és tarthatatlan.” hír szövege

A hét bahá’í vezető elítélését megkérdőjelező illusztráció, amely a United4Iran honlapjának kampányoldalán látható. A United4Iran – az iráni alapvető emberi és állampolgári jogok ügyének előmozdításán dolgozó párton kívüli globális hálózat – arra kéri a honlapjára látogatókat, hogy a világ vezetőihez és iráni tisztviselőkhöz írt email üzenetek küldésével hívják fel a figyelmet a fogva tartottak nehéz helyzetére. Figyelembe véve, hogy a bahá’í vezetők közül többen előrehaladott korúak, „az Iráni Iszlám Köztársaság gyakorlatilag életfogytiglani büntetéseket szabott ki.” – állítja a szervezet. A United4Iran egyik szóvivője elmondta, hogy 2010. augusztus 25-ig több mint 1100 üzenetet küldtek honlapjuk linkjén keresztül. a levélíró kampány oldala

Az Amnesty International arra buzdítja tagjait az Egyesült Államokban, hogy írjanak tiltakozó levelet az iráni igazságszolgáltatás vezetőjének a tárgyalás és az ítélet ügyében. a levélíró kampány oldala

Reagálások a 20 éves börtönbüntetés iráni hírére: egyének (2010. augusztus 21-26.)

Az ismert brit ügyvéd, Cherie Blair egy – a brit The Guardian hasábjain 2010. augusztus 25-én megjelent – cikkben „áltárgyalás”-nak nevezi a hét személy ellen lefolytatott jogi eljárást. „Kétéves fogva tartásuk alatt a Nobel-békedíjas Shirin Ebadival együtt dolgozó ügyvédeiknek összesen kevesebb mint két órányi találkozást tettek lehetővé ügyfeleikkel” – írta Blair. „Mindössze néhány órát kaptak a több száz oldalra rúgó ügyiratok tanulmányozására. A számukra engedélyezett rövid idő alatt felfedezték, hogy az aktákat a hírszerzési minisztérium hivatalnokai állították össze, annak ellenére, hogy az Iránban hatályos jogszabályok kikötik, hogy ilyen ügynökök „nem bízhatók meg a vádlottak (…) elleni kivizsgálással”.

“A kémkedés általános, mindannyiukra kiterjedő vádpontja leleplezi a rendszer kegyetlen viselkedése mögött húzódó valóságot. Az évek során a bahá’í-okat olyan vádakkal illették, miszerint az orosz imperializmus, a brit gyarmatosítás, az amerikai terjeszkedés, legújabban pedig a cionizmus eszközei.

“Amikor azonban arról szerzünk tudomást, hogy az Izraelnek történő kémkedéssel vádolt bahá’í-oknak felmentést, valamint az összes állampolgári joguk visszaállítását ígérik arra az esetre, ha egyszerűen megtagadják hitüket, ebből kitűnik, hogy az ilyesfajta vádak minden alapot nélkülöznek.”

“A bahá’í temetők meggyalázása, a sírszentélyek elpusztítása és a bahá’í kézben lévő tulajdonok elkobzása valószínűleg nem kémszervezetre vonatkozó büntetések.”

“Az ítélet mögött húzódó igazság az, hogy mindez a 300 ezer tagot számláló iráni bahá’í közösség lefejezésére tett kísérlet. Irán legnagyobb vallási kisebbségének tagjaiként a bahá’í-ok több évtizedes diszkriminációt, zaklatást és szörnyű bánásmódot szenvedtek el. Legutóbb 50 bahá’í otthont romboltak le Észak-Iránban, és legalább 47 másik, jelenleg bebörtönzött bahá’íról tudunk” – írta Blair.

A skóciai római katolikus egyház vezetője, St Andrews és Edinburgh érseke, Keith Patrick O’Brien bíboros a bahá’í vezetőkre fejenként kiszabott 20 éves börtönbüntetést „az igazság elleni rendkívüli véteknek, valamint a vallásszabadsághoz fűződő emberi alapjog durva megszegésének” nevezte 2010. augusztus 26-án. „Imádkozom a bahá’í hit jelenleg Iránban szenvedő tagjaiért, valamint mindazon sok más jóakaratú emberért, akik a világ más tájain hitükért szenvednek.” – mondta O’Brien bíboros.

A színész-komikus, Omid Djalili úgy fogalmazott a YouTube-on 2010. augusztus 21-én közzétett videóközleményében, hogy „nagyon feldúlta” a börtönbüntetések híre. „A bahá’í hit békés vallás, az összes ember és hit egységének világot átölelő szemléletével. Az emberi jogok rendíthetetlen védelmezője. Ebből következően az a tény, hogy ezt a hét személyt úgy tartják börtönben, mintha a legszörnyűbb bűnök elkövetői lennének, egyszerűen nevetséges” – mondta Djalili, akinek videofelvételét több mint 8000-ren látták az első néhány nap alatt.” videó megnézése

Reagálások a 20 éves börtönbüntetés iráni hírére: kormányok (2010. augusztus 11-12.)

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke 2010. augusztus 11-i közleményében az ítéleteket „megdöbbentő jelzésnek és mérhetetlen csalódásnak” nevezte, „mindazok számára, akik az iráni emberi jogi helyzet javulásában reménykedtek”. „Irán nemzetközi normáknak kötelezte el magát és hangsúlyozom, hogy ebbe a vallásszabadság tisztelete és védelme is beletartozik” – mondta Jerzy Buzek.

Kanada külügyminisztere, Lawrence Cannon nyilatkozata szerint országa „mély nyugtalansággal” fogadta az ítéletet, amelyet „írásos döntés illetve megfelelő jogi eljárás nélkül” hoztak meg. Arra sürgette Iránt, hogy engedélyezze az iráni kisebbségi vallási vezetők óvadék ellenében való szabadon bocsátását.

Németország a következőképp jellemezte a tárgyalás kimenetelét: „mindazok súlyos akadályoztatása, akik az emberi méltóság és az emberi jogok előmozdításán fáradoznak Iránban”. Markus Loning, a német külügyi hivatal emberi jogi és humanitárius segélyekért felelős biztosa a következőket mondta: „Iránnak vissza kell vonnia az ítéletet és tisztességes, átlátható bírósági eljárást kell biztosítania.” Elmondása szerint „a bírói eljárással kapcsolatban komoly kétségek merülnek fel az alapvető jogok biztosítását illetően.”

Franciaország „megdöbbenésének” adott hangot a 20 év börtönbüntetés hallatán. Egy sajtótájékoztató során Christine Fages, a Francia Külügyminisztérium egyik szóvivője kijelentette, hogy az iráni hatóságoknak azonnal fel kell hagyniuk a bahá’í-ok és más vallási kisebbségek üldözésével és „tiszteletben kell tartaniuk a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányában meghatározott vallási és lelkiismereti szabadsághoz fűződő jogokat, amely szerződést Irán szabad akaratából írt alá.”

Ausztrália szintén osztozott a büntetési tételek felett érzett komoly aggodalomban. „Továbbra is felszólítjuk Iránt annak biztosítására, hogy az összes eljárást tisztességesen, átláthatóan és Irán nemzetközi elkötelezettségeivel összhangban bonyolítsák le.”, nyilatkozta az ausztrál kormány Külügyi- és Külkereskedelmi Minisztériumának egyik szóvivője.

Az Európai Unió részéről Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő „súlyos aggodalmát” fejezte ki és „azonnali szabadon bocsátásukat” követelte az iráni kisebbségi vallási vezetőknek 2010. augusztus 12-én. „Az ítéletet úgy tűnik, vallási kisebbséghez való tartozás motiválja; és a bírósági eljárásban komoly hibák vannak, melyek nincsenek összhangban sem Irán nemzetközi vállalásaival a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya szerint (ICCPR), sem nemzeti törvényivel a helyes bírósági tárgyalás jogaival kapcsolatban.” „Az EU felszólítja iránt, hogy vessen véget a bahá’í közösség üldözésének – mondta Ashton bárónő. A nyilatkozat szövege

Az Egyesült Államok „mélyen aggódik azért, hogy az iráni kormány folyamatosan üldözi a bahá’í-okat és más vallási kisebbségi közösségeket Iránban” – mondta Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere augusztus 12-i nyilatkozatában. „A vallásszabadság minden hitű és véleményű ember veleszületett joga mindenhol” – mondta Clinton asszony. „Az Egyesült Államok elkötelezett abban, hogy megvédje a vallásszabadságot világszerte és nem feledkeztünk meg a bahá’í közösségről Iránban.” „Továbbra is felemeljük szavunkat az igazságtalanság ellen és felszólítjuk az iráni kormányt, hogy tisztelje állampolgárainak alapvető jogait a nemzetközi kötelezettségeivel összhangban” – mondta Clinton külügyminiszter asszony. A nyilatkozat szövege

Reagálások a 20 éves börtönbüntetés iráni hírére: civil szervezetek (2010. augusztus 10-11.)

Az Iráni Nemzetközi Emberi Jogi Kampány (The International Campaign for Human Rights in Iran) kijelentése szerint a bahá’í vezetők elítélése mögött politikai motiváció állt; diszkrimináló, igazságtalan és jogtalan volt iráni és a nemzetközi jogi szempontból. „Azért ítélték el őket, mert bahá’í-ok, semmi másért, és bebörtönzésük ily módon a bahá’í hit és tagjaival szembeni elnyomó politikát fejezi ki.” – jelentette ki Aaron Rhodes, a kampány szóvivője.

Az Amnesty International a bahá’í vezetőket úgy jellemezte, mint „lelkiismereti foglyok, akiket egyedül hitük, illetve az üldözött bahá’í kisebbség nevében végzett békés tevékenységeik miatt tartanak fogva. A hét személyt hónapokig vádirat nélkül tartották fogva, mielőtt kirakatpernek vetették alá őket. Azonnal szabadon kell őket bocsátani” – mondta Hassiba Hadj Sahraoui, az Amnesty International Kelet- és észak-afrikai igazgatóhelyettese.

A Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség (FIDH) és az Emberi Jogok Védelmének Iráni Ligája (LDDHI) közleményében arra kérte az iráni kormányt, hogy „az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával valamint a nemzetközi emberi jogi megállapodásokkal összhangban járjon el, amelyeket az Iráni Iszlám Köztársaság ratifikált”.

A Human Rights Watch 2010. augusztus 10-én azt követelte az iráni hatóságoktól, hogy azonnal bocsássák szabadon a hét személyt „alapul véve, hogy semmilyen bizonyítékot nem tudtak eddig felhozni ellenük, és nem kaptak tisztességes és nyilvános tárgyalást”. „Az iráni hatóságok több mint két éven át a legkisebb bizonyítékot sem tudták felmutatni, amely ezen bahá’í vezetők fogva tartásának alapjául szolgált volna, pláne nem a 20 év börtönbüntetésre” – nyilatkozta Joe Stork, a Human Rights Watch közép-keleti igazgatóhelyettese. Iránnak konkrét lépéseket kell tennie, hogy bebizonyítsa, hogy elkötelezett a bahá’í-ok alapvető jogainak védelmére” – fűzte hozzá Stork úr. „Ehhez jó kezdésül szolgálna a hét bahá’í vezető azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátása” – folytatta. A nyilatkozat szövege

Diane Ala’i, a Bahá’í Nemzetközi Közösség genfi ENSZ képviselője úgy nyilatkozott hogy a Bahá’í Nemzetközi Közösség nagyra értékeli a kormányoktól és emberi jogi szervezetektől eddig érkezett elkötelezett támogatást. „Ezek a nyilatkozatok azt jelzik, hogy világszerte egyre nagyobb számú ember – mindenféle fajhoz és valláshoz tartozóan – igazságot akar látni Iránban – nem csak a bahá’í-ok, hanem minden olyan állampolgára számára, akik az emberi jogok súlyos megsértésével néznek szembe” – mondta Ala’i asszony. ”Meddig fogják még az iráni hatóságok figyelmen kívül hagyni ezeket a felemelt hangokat?” – tette fel a kérdést.

Reagálások a 2010. júliusa előtti iráni hírekre

Az Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek elítélte a bahá’í közösség elleni, közelmúltbeli támadásokat Iránban és a – kisebbségek ellen is használt – halálbüntetés folyamatos alkalmazását. A 2010. július 5-i, strasbourgi plenáris ülés megnyitójának sajtóközleménye

A kanadai miniszterelnök, Stephen Harper a 2009. évi iráni elnökválasztás egy éves évfordulójára kiadott nyilatkozatában sürgette az iráni vezetést, hogy tartsa tiszteletben bahá’í közösségének jogait és „állítsa meg üldözését, diszkriminálását, és tagjainak letartóztatását.” A 2010. június 12-i nyilatkozat szövege

Az Európai Unió nevében tett nyilatkozat 2010. június 12-én felszólítja Iránt „a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog tiszteletben tartására, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányának 14. cikkében foglaltaknak megfelelően.” Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint „Az EU e tekintetben szorosan figyelemmel kíséri a bahá’í vezetők folyamatban lévő tárgyalását.” A nyilatkozat szövege

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma 2010. május 14-én, a fogva tartás második évfordulóján kiadott nyilatkozatában kifejezetten elítélte a nemzetközi normák megsértését a hét bahá’í vallási vezető ügyében és felszólította Iránt hogy tartsa be a saját maga aláírt és ratifikált Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányát (ICCPR). A nyilatkozat szövege

A Human Rights Watch 2010. február 23-i nyilatkozata szerint „az iráni kormány a választások utáni nyugtalanság fedezetében megcélozza a bahá’í közösséget.” A nyilatkozat szövege

Az Amnesty International szerint Irán „lenézi” az emberi jogokat mivel nem tartja be az ENSZ ajánlásait 2010. február 17-i A nyilatkozat szövege

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) 2010. február 15-én tartott ülésén a tagállamok világszerte súlyos aggodalmuknak adtak hangot Irán emberi jogi helyzetének folyamatos romlása miatt. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülése egy viszonylag új eljárási módszer, az Általános Időszakos Jelentés (Universal Periodic Review – UPR) keretében zajlott, mely melynek során az ENSZ 196 ország emberi jogi teljesítményét vizsgálja négyévente. Bővebben

Az Európai Parlament 2010. február 10-i állásfoglalása Iránról elítéli a vallási kisebbségek fokozódó zaklatását, például “a bahá’í vallásúakat (akiknek korábbi 7 tagú vezetését letartóztatták és bírósági tárgyalásuk jelenleg zajlik)”. Az állásfoglalás szövege

Az Európa Tanács 2010. január 12-én elítélte a kisebbségi vallási alapon motivált, ma kezdődő tárgyalást Iránban. Felszólítja Iránt, hogy tartsa be a saját maga aláírt és ratifikált Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányát (ICCPR) és engedjen be független megfigyelőket a bírósági tárgyalásra. A nyilatkozat szövege

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma 2010. január 11-én elítélte a hét bahá’í vezető másnapi bíróság elé állítását és kéri, hogy az Irán tartsa be az általa is aláírt egyezményeket. Az állásfoglalás szövege

Hasonlóan igazságos és nyílt tárgyalást követelt a nemzetközi normákkal összhangban Brazília, India és Kanada is a január 11-12-én.

Az ENSZ Közgyűlése 2009. december 18-án jóváhagyta erős hangvételű, Magyarország társszerzőségével létrejött határozatát, melyben az emberi jogok megsértésnek hosszú listájáért ítéli el Iránt. Bővebben

Az új-zélandi parlament 2009. december 9-én elfogadott egy javaslatot, melyben kifejezi aggodalmát az iráni kormány felé a bahá’í-ok üldözésével kapcsolatban és támogatják a témában született ENSZ határozatot. Három pártból négy képviselő szólalt fel fél óra hosszan az indítvány előtt. Chris Carter képviselő szomorúnak tartja, hogy a bahá’í hívők nem „teljes jogú állampolgárok” Iránban, mert „ez azt a benyomást kelti a nem muszlimok számára, hogy az iszlám nem toleráns hit.”

Az USA kongresszusának mindkét háza új határozatot fogadott el, mely elítéli az iráni kormányt a bahá’í kisebbség állam általi üldözéséért és nemzetközi emberi jogi egyezmények folyamatos megsértéséért. Az USA kongresszusa 1982 óta a 11. alkalommal szólal fel az iráni bahá’í-ok vallási jogaiért. A képviselőház október 22-én, míg a szenátus december 1-én fogadta el a határozatot. A szenátusi határozat

Az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalása Iránról két helyen ír a bahá’í-ok emberi jogainak megsértéséről:

  • „F. Bahá’i hit hét vezetője továbbra is börtönben van, pusztán vallási meggyőződésük alapján tartván őket fogva,”
  • „7. megismétli az iráni hatóságokhoz intézett kérését, hogy feleljenek meg a vallási kisebbségek tiszteletben tartására vonatkozó, a kormányt terhelő követelménynek, és azonnal bocsássák szabadon a következő Bahá’i vezetőket: Fariba Kamalabadi, Dzsamaloddin
    Handzsáni, Afif Naeimi, Szaíd Raszái, Mahvas Szabet, Behrúz Tavakkoli és Vahíd Tizfahm;”

Az ENSZ főtitkára, Ban Ki-moon beszámolót adott ki az emberi jogok megsértéséről Iránban 2009. október 14-én, melyben erősen elmarasztalta az emberi jogok helyzetét Iránban.

2009. július 15-én a brit bahá’í-ok találkoztak Gordon Brown angol miniszterelnökkel, aki kormánya aggodalmát fejezte ki a bahá’í-ok emberi jogi helyzetéről.

2009. május 25.: Az Európai Unió elnöksége nyilatkozatban ítélte el a „vallásszabadság iráni megsértését”, melyben „komoly aggodalmát fejezi ki a vallásszabadság fokozódó megsértése” miatt keresztények, síita mohamedánok és bahá’í-ok iránt. A nyilatkozat 13 személyt név szerint is említ – 5 keresztényt, 7 bahá’í-t és 1 síitát – akik az EU szerint legitim vallási tevékenységük miatt vannak bebörtönözve. A nyilatkozat szövege

2009. május 25-én az ausztrál parlament mindkét fő pártjából, összesen 6 képviselő beszélt egy indítvány mellett, melyet elfogadott a parlament. Az ausztrál parlament jegyzőkönyve itt olvasható.

2009. május 14-én a kanadai kormány ítélte el a bahá’í-ok elleni emberi jogok megsértését. Lawrence Cannon kanadai külügyminiszter nyilatkozata itt olvasható.

Az iráni kormány vádainak bejelentése (2009. február) utáni napokban határozott hangú közlemények láttak napvilágot számos ország, köztük Ausztrália , Kanada , Németország , Hollandia , az Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok kormányai és parlamenti képviselői részéről.

2009. február 18. Az Európai Unió február 17-én közleményben fejezte ki “mély aggodalmát” az iráni kormány azon tervével kapcsolatban, hogy hét bebörtönzött bahá’í vezetőt kémkedés és más vádak miatt bíróság elé állít. a nyilatkozat szövege és tartalma

2009-02-13 USA House Resolution – H.Res. 175 – az iráni bahá’í-okról
Mark Kirk szenátor bevezetője H. Res. 175-hez
2009-02-13 USA Külügyminisztériuma elítéli az iráni kormány vádjait a bahá’í-ok ellen

2009-02-27 Kanadai parlamenti bizottság követeli a bebörtönzött bahá’í-ok szabadon bocsátását

Bill Rammel brit külügyminiszter közleménye szerint, az iráni vezetés “úgy tűnik, egyre nagyobb mértékben használ fel homályosan megfogalmazott vádakat az emberi jogok védelmezői és vallási kisebbségek támadására.”
“Nehéz nem arra a következtetésre jutni, hogy ezeket az embereket kizárólag vallásos meggyőződésük miatt, illetve a szólás- és gyülekezési szabadságukhoz fűződő jogaik békés gyakorlása miatt tartják fogva” – tette hozzá Rammel miniszter.

A brazil Szövetségi Parlament Emberi Jogi Bizottságának elnöke nyílt levelet küldött Iránnak, melyben a bahá’í fogvatartottak szabadon bocsátását kéri. “Azok a békeszerető, humanista alapelvek, és az a gyakorlat, amelyről a bahá’í-okat Brazíliában ismerik, tiszteletet és hitelességet vívtak ki ennek a közösségnek az ország emberi jogi támogatói körében” – jelentette ki Pompeo de Mattos, az Emberi Jogi Bizottság elnöke. “Éppen ezért nincs okunk megkérdőjelezni állításaik hitelességét.”

Vissza az iráni hírek tartalomjegyzékhez
További nemzetközi reagálások az iráni hírekre (angolul)

Iráni (emigráns) muszlimok

Iráni értelmiségiek „Szégyenkezünk” (We are Ashamed) című bocsánatkérő nyílt levele a CNN-ben is megjelentElőször fordult elő, hogy iráni értelmiségiek „Szégyenkezünk” (We are Ashamed) címmel, 2009. február 3-án nyílt levélben szólaltak fel az országukban élő bahá’í-ok jogaiért. Az aláírók száma mára több, mint 500-ra nőtt
Az iranian.com portálon megjelent kezdeményezésről a CNN hírügynökség is beszámolt.

Egyre több iráni támogatja, hogy a bahá’í diákoknak is meg kell adni a jogot, hogy részt vehessenek a felsőoktatásban. A jelenleg is száműzetésben élő, prominens ember jogi aktivista, Ahmad Batebi „A bahá’í-ok és a felsőoktatás Iránban” című, 2008. szeptember 2-án, a Rooz Onlineban megjelent cikkében határozott hangon tiltakozik a felsőoktatásból való kitiltás és a közösség általános üldözése ellen Iránban.

Nemzetközi emberi jogvédő és más szervezetek
Az Amnesty International és a Freedom House is elítélték a vallásszabadság korlátozását.

Simon Wiesenthal Központ nyilatkozata, mely elítéli az iráni bahá’í-ok üldözésését

A brit zsidó közösség nyilatkozata

A letartóztatás utáni visszhangok
Az EU elnöksége „mélységesen aggódik” a bahá’í-ok letartóztatása ügyében. Megismétli komoly aggodalmát az iráni bahá’í-ok vallásuk miatti folyamatos diszkriminációja és zaklatása iránt. Felszólítja az Iráni Iszlám Köztársaságot a vallásszabadság gyakorlására, a bahá’í közösség üldözésének véget vetésére és a bebörtönzöttek szabadonbocsátására. Nyilatkozat 2008-05-21

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma május 15-én „határozottan elítélte” a hat iráni bahá’í vezető bebörtönzését.

2008-05-18 Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadsági Bizottsága (USCIRF) – amely az elnöknek és a Kongresszusnak ad tanácsot – nemzetközi elutasításra szólított fel a két letartóztatással kapcsolatban. A bizottság elnöke, Michael Cromartie „az iráni vallásszabadság és más emberi jogok gyors hanyatlásának legfrissebb jeleként” értékelte az esetet: Hivatalos közlemény

2008-05-15 Amnesty International: Irán: önkényes letartóztatások / lelkiismereti foglyok

Vissza az iráni hírek tartalomjegyzékhez
További nemzetközi reagálások az iráni hírekre (angolul)

Sajtó

Az alábbi, Iránról szóló hírek mellett egyre erősödik Iránban a muszlimok között is az a vélemény, hogy a bahá’í kisebbségnek adott emberi jogok segítik egész Irán emberi jogi helyzetét. Az iráni hírek sajtóvisszhangja nincs frissítve magyarul, angolul itt elérhető.

2010-10-26 The Herald A skót bahá’í közösség támogatást kér

2010-10-26 The Star, Toronto edition A bahá’í-ok üldözése leleplezi Irán kegyetlenségét

2010-10-02 CNN Irán két év börtönre ítéli a Nobel-díjas bahá’í segédjét

2010-09-16 CNN Az iráni bahá’í vezetők ítéletét a hírek szerint enyhítették

2010-09-09 Radio Free Europe/Radio Liberty Iránban a bahá’í-ok igazságot várnak a lerombolt házakért és sírokért

2010-09-06 Amnesty Magyarország Az iráni bahá’í vezetők a kivégzés veszélyében

2010-08-28 Washington Post Iránban bilincsbe verik a bahá’í fáklyahordozókat

2010-08-25 The Guardian Irán megpróbálja lefejezni bahá’í közösségét

2010-08-23 Open Democracy Irán bahá’í-ok kollektív üldözése

2010-08-19 Ethics Daily A bahá’í közösség megdöbbent a kíméletlen iráni ítéletekre

2010-08-19 Deutsche Welle A bahá’í vezetők családjai aggódnak

2010-08-14 Voice of America Clinton, emberjogi aktivisták elítélik Iránt a 7 bahá’í vezető büntetéséért

2010-08-13 168 Óra Online Az iráni bahá’í vezetőket 20 év börtönre ítélték
Foreign Policy Az Obama adminisztráció jobban fellép az iráni emberi jogokért?

2010-08-11 Vatican Radio Bahá’í vezetőket 20 év börtönre ítélték Iránban mp3

2010-08-09 delmagyar.hu Börtönbüntetésre ítéltek bahái hívőket Iránban
Galamus-csoport Iránban bahái hívőket ítéltek börtönbüntetésre
New York Times Irán: A 7 bahá’í vezetőt 20 évre ítélték
Radio Free Europe / Radio Liberty Az iráni bahá’í vezetők hosszú börtönbüntetése

2010-07-02 BBC Irán bahá’í közösségének félelme fokozódik az üldözés miatt

2010-06-29 Radio Free Europe / Radio Liberty Bahá’í házakat romboltak le Iránban

2010-06-11 The Hindu Kérelem a bahá’í foglyok szabadon bocsátására

2010-05-28 Le Monde Irán folytatja a bahá’í közösség üldözését

2010-05-13 Washington Post Esély bátornak lenni Irán ellen, az emberi jogokért

2010-04-08 Radio Free Europe/Radio Liberty: Per Teheránban: Egyetlen “bűnük” a hitük

2010-04-05 Inter Press Service: “Tudták, hogy nem vagyok kém”
Roxana Saberi új könyve, a Két világ közt megjelenése alkalmából adott interjú során beszél négy hónapos bebörtönzéséről és Irán emberi jogi helyzetéről. Két bahá’í cellatársa is volt.

2010-03-13 CNN: A Külügyminisztérium kritizálja Iránt vallásos kisebbségek üldözéséért

2010-03-10 Radio Free Europe/Radio Liberty: A bahá’í-ok “állandó félelemben, hogy elveszthetik mindenüket”, beleértve életüket

2010-02-05 Le Monde: Felhívás Ali Khamenei ajatollahhoz

2010-01-22 New York Times: Bahá’í iráni tárgyalása nyugtalanítja testvérét messziről

2010-01-13 CBC News, Kanada Az iráni bahá’í-ok bűnbakká tétele

2010-01-12 CNN: A bahá’í vezetők pere folyamatban Iránban
Guardian Hit, élet és halál Iránban
Az iráni hírekről 12-én beszámolt még a Le Monde, BBC, Agence France Presse, Washington Post, Associated Press és a The Times of India Rövid kivonat és linkek itt találhatóak.

2010-01-11 The Globe and Mail, Kanada: A kanárik Irán kalickájában – A keményvonalas Iránban senki sincs jobban üldözve, mint a bahá’í-ok

2010-01-09 168 óra online A Magyar Bahá’í Közösség aggódik a 48 fogva tartott iráni bahá’í életéért
CNN : Zavargások közepette Irán bíróság elé állítja a 7 bahá’í vezetőt

Time magazine 2009 Top 10 vallási híre közül kilencedik az iráni bahá’í vezetők folyamatos fogvatartása

2009-12-24 Kapospont ENSZ határozat Irán ellen

A CNN 3 hírben tájékoztatott 2009.februárjában az iráni bahá’í-ok üldözéséről.

2009-02-26: The London Times: Brit komédiások “stand-up”-ja az iráni bahá’í vezetőkért

2009-02-24 Iranian.com Elfelejtik, hogy emberek

2009-02-23 Voice of America Irán vallási üldözése
Press TV, Irán “Irán mindennel ellátja a bahá’í-okat” (hallgattassék meg a másik fél is)
The New York Times Amit az iráni zsidók mondanak (megemlíti az iráni bahá’í vezetőket)

2009-02-18 Chanel 4 news: Interjú a Nobel-díjas Ebadi asszonnyal (lásd lentebb, a videóknál)
The Washington Post Irán 7 bebörtönzött bahá’í vezetőt kémkedéssel vádol

2009-02-17 Szabad Európa Rádió Nyugtalanító az iráni bahá’í-ok bírósági pere

2009-02-16 The International Herald Tribune (Reuters) Nagy-Britannia aggódik az iráni bahá’í tagok bírósági tárgyalása miatt
Tehran Times: Iráni főügyész: A bahá’í-ok izraeli ügynökök (hallgattassék meg a másik fél is)
Nazila Ghanea (The Guardian) Hét barát a forradalmi bírósággal szemben

2009-02-12 The New York Times Rövid világhír – Közel-kelet – Irán – 7 bahá’í a bíróság előtt

2009-02-11 Agence France Presse – AFP Irán bíróság elé állítja a bahá’í-okat izraeli kémkedésért
Michael Rubin in the corner of The National Review Online Obama két iráni tesztje

2008-05-16 CNN: Elítélik az iráni bahá’í-ok letartóztatását

2008-05-19 BBC: Irán letartóztatja a bahá’í “vezetőséget”

Vissza az iráni hírek tartalomjegyzékhez
További iráni hírek (angolul)

TV és rádió interjúk

Az iráni származású vallás üldözése a magyar TV és rádió interjúkban, valamint válogatás a nemzetközi interjúkból:


A bahá’í vallás és az iráni események: Paor Lilla beszélget Farid Ajanggal és Kerekes Csabával a Hatos csatorna Szerdán Estidőben című műsorában 2011-12-07 (59 perc)


A keresztények és a bahá’í-ok üldözéséről Iránban – ATV START – Magyar ATV 2011-11-28


A bahá’í vallás és az iráni emberi jogok: Kerekes Csaba beszél az m1 Nappali című műsorában. 2011-06-10


(BWNSMBK) Magyarországi parlamenti felszólalás 2010. október 19-én már másodszor világított rá az iráni emberi jogi problémákra (magyarul, angol felirattal) bővebben


Az iráni vallási kisebbség vezetőinek 20 éves börtönbüntetéséről a Roma magazin műsorában m2 2010-10-06


Az iráni hírek hátteréről a Magyar ATV JAM című műsorában 2010-08-13


Az iráni vallási kisebbség vezetőinek 20 éves börtönbüntetéséről a Hír TV Híradóban 2010-08-12


A törvénytelenül fogva tartott iráni bahá’í-ok száma tovább nő – a Duna TV Határtalan című műsorában 2010-02-05.


Koncepciós perek Iránban az ATV csatorna Jam műsorában 2010-02-04


A bahá’í vallás iráni üldözéséről beszél Kálmán Edit a DunaTV 2010-01-15-i adásában


HírTV interjúja az iráni bahá’í vallásúak üldözéséről és vezetőik perének hátteréről (2010-01-11)

Klubrádió: Reggeli gyors (2010-01-11)



Az első parlamenti felszólalásról bővebben

Habsburg Ottó a bahá’í vallásúak üldöztetésről Iránban

 

Interjú a Nobel-békedíjas Shirin Ebadi asszonnyal, a hét bebörtönzött bahá’í védőügyvédével a Channel 4 News műsorában 2009-02-19


A magyar bahá’í-ok saját készítésű, a magyar médiáknak is eljuttatott riportfilmmel hívják fel a figyelmet a bahá’í vallásúak Iránban zajló üldöztetésére


Mona a gyermekekkel – videoklipp
Mona és további 9 iráni nő egyidejű kivégzése 1983-ban ellenkező hatású volt a bahá’í közösség fejlődésére, mint ahogy kivégzői szerették volna: a fenti videoklip segítségével rengetegen hallottak Mona bátorságáról és az iráni emberi jogi helyzetről.


A bahá’í közösség világszerte békés akciókkal szeretné felhívni a világ figyelmét Irán emberi jogi helyzetére. 2008 június 19-én az új-zélandi parlamentben tartott koncert egyik énekese Grant Hindin Miller volt.

Vissza az iráni hírek tartalomjegyzékhez
További bahá’í videók

Képek: Irán

Az iráni képek kattintásra nagyítódnak; még jobb felbontás letölthető innen. Copyright (ha másképp nincs jelezve): Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat , feltételek

Az iráni bahá’í vezetőség, akiknek sorsa Irán legnagyobb vallási kisebbségének emberi jogi helyzetét szimbolizálja: elől Behrouz Tavakkoli és Saeid Rezaie, állva Fariba Kamalabadi, Vahid Tizfahm, Jamaloddin Khanjani, Afif Naeimi, és Mahvash Sabet. Letartóztatásuk előtt, 2008 tavaszán készült a fotó.

Az iráni bahá’í vezetőség, akiknek sorsa Irán legnagyobb vallási kisebbségének emberi jogi helyzetét szimbolizálja: elől Behrouz Tavakkoli és Saeid Rezaie, állva Fariba Kamalabadi, Vahid Tizfahm, Jamaloddin Khanjani, Afif Naeimi, és Mahvash Sabet. Letartóztatásuk előtt, 2008 tavaszán készült a fotó.

2010. május 14-én harmadik évbe lép az iráni bahá’í vezetőség bebörtönzése, akik bizonyíték nélkül vannak fogvatartva

2010. május 14-én harmadik évbe lép az iráni bahá’í vezetőség bebörtönzése, akik bizonyíték nélkül vannak fogvatartva

A 2008. tavasza óta bebörtönzött iráni bahá'í vezetők, bebörtönzésük előtt, családtagjaikkal.

A 2008. tavasza óta bebörtönzött iráni bahá

Akik életéért a világon élő 6 millió bahá’í aggódik. Perük jelzi, hogy a világ mennyit tesz az iráni emberi jogokért.

Akik életéért a világon élő 6 millió bahá’í aggódik. Perük jelzi, hogy a világ mennyit tesz az iráni emberi jogokért.

Az egyik bebörtönzött bahá’í vezető, Fariba Kamalabadi (balról) egykori diákjával. A United4Iran kampányára küldte be együttérző diákja.

Az egyik bebörtönzött bahá’í vezető, Fariba Kamalabadi (balról) egykori diákjával. A United4Iran kampányára küldte be együttérző diákja. (forrás: http://united4iran.com/ )

Humanitárius tevékenység miatt 4 év börtönbüntetését tölti 2007 novemberétől Haleh Rouhi, Sasan Taqva és Raha Sabet

Humanitárius tevékenység miatt 4 év börtönbüntetését tölti 2007 novemberétől Haleh Rouhi, Sasan Taqva és Raha Sabet

A 2010. január 3-án letartóztatott 10 iráni bahá’í közül öten, köztük két házaspár – az iráni Emberi Jogok Riportőrei Bizottsága (Committee of Human Rights Reporters) fotói és beazonosítása alapján

A 2010. január 3-án letartóztatott 10 iráni bahá’í közül öten, köztük két házaspár – az iráni Emberi Jogok Riportőrei Bizottsága (Committee of Human Rights Reporters) fotói és beazonosítása alapján

A modern Irán jelképe, a teheráni szabadság emlékmű (Azadi Tower) tervezője nem élvezheti a szabadságot. Hossein Amanat 30 éve nem térhetett vissza szülőföldjére bahá’í hite miatt. (c) http://www.amanatarchitect.com

A modern Irán jelképe, a teheráni szabadság emlékmű (Azadi Tower) tervezője nem élvezheti a szabadságot. Hossein Amanat 30 éve nem térhetett vissza szülőföldjére bahá’í hite miatt. (c) http://www.amanatarchitect.com

A Nagy-Britanniában élő, iráni származású bahá’í színész, Omid Djalili, az iráni bahá’í-ok helyzetéről: „Nem kérdés, hogy az irániak nagy része, és főképpen a nemzetközi közösség szemében a bahá’í-ok igazságtalan bánásmódban részesülnek hazájukban, amióta csak ez a békés világvallás megszületett az 1800-as években.”

A Nagy-Britanniában élő, iráni származású bahá’í színész, Omid Djalili, az iráni bahá’í-ok helyzetéről: „Nem kérdés, hogy az irániak nagy része, és főképpen a nemzetközi közösség szemében a bahá’í-ok igazságtalan bánásmódban részesülnek hazájukban, amióta csak ez a békés világvallás megszületett az 1800-as években.” (c) Facebook Omid Djalili fan page

„Bármely ország jobban aggódik az iráni állampolgárok jogaiért, mint maga az iráni kormány” – mondta Bani Dugal, a Bahá’í Nemzetközi Közösség ENSZ főképviselője.

„Bármely ország jobban aggódik az iráni állampolgárok jogaiért, mint maga az iráni kormány” – mondta Bani Dugal, a Bahá’í Nemzetközi Közösség ENSZ főképviselője.

Mona Mahmúdnizhád volt a neve annak a sugárzó  tekintetű és mély hitű  fiatal  lánynak, aki Iránban, 1983.  június 18-án,  tizennyolc évesen  szenvedett vértanú halált. (c) Bahá'í Nemzetközi Közösség question.bahai.org

Mona Mahmúdnizhád volt a neve annak a sugárzó tekintetű és mély hitű fiatal lánynak, aki Iránban, 1983. június 18-án, tizennyolc évesen szenvedett vértanú halált. (c) Bahá'í Nemzetközi Közösség question.bahai.org

Bővebben Monáról

Roxana Saberi új könyve, a „Két világ közt: Életem és fogságom Iránban” beszámol a bahá’í cellatársak életéről

Roxana Saberi új könyve, a „Két világ közt: Életem és fogságom Iránban” beszámol a bahá’í cellatársak életéről

Jim Turnour ausztrál parlamenti képviselő, az ausztrál felsőház hat tagjának egyike, aki a Teheránban bebörtönzött hét iráni bahá’í szabadon bocsátását követelő indítvány érdekében szólalt fel: „Fenntartjuk élénk érdeklődésünket ebben az ügyben, és továbbra is felemeljük szavunkat az iráni kormánynál” – mondta a május 25-i vitában. (Fotó copyright: Ausztrál parlament)

Jim Turnour ausztrál parlamenti képviselő, az ausztrál felsőház hat tagjának egyike, aki a Teheránban bebörtönzött hét iráni bahá’í szabadon bocsátását követelő indítvány érdekében szólalt fel: „Fenntartjuk élénk érdeklődésünket ebben az ügyben, és továbbra is felemeljük szavunkat az iráni kormánynál” – mondta a május 25-i vitában. (Fotó copyright: Ausztrál parlament)

Az iráni kormány bahá’í temetőket gyaláz meg rendszeresen. A Najafabad melletti bahá’í temető sírköveit egy halomban hagyták, miután az egész területet lebulldózerezték. © Bahá’í Nemzetközi Közösség media.bahai.org

Az iráni kormány bahá’í temetőket gyaláz meg rendszeresen. A Najafabad melletti bahá’í temető sírköveit egy halomban hagyták, miután az egész területet lebulldózerezték. © Bahá’í Nemzetközi Közösség media.bahai.org

A Fársz tartománybeli Mousavi család majdnem megsérült, amikor egy gyújtogató benzint öntött a kunyhójukra, amikor a család otthonukon kívül aludt.

A Fársz tartománybeli Mousavi család majdnem megsérült, amikor egy gyújtogató benzint öntött a kunyhójukra, amikor a család otthonukon kívül aludt.

Kép háttere: Gyújtogatás bahá’í-ok ellen

Az iszlám forradalom szomorú pillanata: a bahá’í hit egyik legszentebb épületét 1979-ben lerombolta a csőcselék, melyet az iráni kormány Forradalmi Gárdája segített. A Báb háza, ahol bejelentette Küldetését. (Siráz, Irán).

Az iszlám forradalom szomorú pillanata: a bahá’í hit egyik legszentebb épületét 1979-ben lerombolta a csőcselék, melyet az iráni kormány Forradalmi Gárdája segített. A Báb háza, ahol bejelentette Küldetését. (Siráz, Irán).

A bírósághoz forduló bahá’í-ok „el nem ismert panasz” vagy „a panasz elutasítva” szövegű határozatokat kaptak. Mindkét dokumentum a következővel zárul: „A bíróság döntése végleges.”

A bírósághoz forduló bahá’í-ok „el nem ismert panasz” vagy „a panasz elutasítva” szövegű határozatokat kaptak. Mindkét dokumentum a következővel zárul: „A bíróság döntése végleges.”

Kép háttere: Az iráni bahá’í-ok továbbra is ki vannak zárva az oktatásból

A hitehagyásért halál – az iráni büntető törvénykönyv tervezetének 5. része szerint. A hitehagyásért halálbüntetés eddig is járt, de most törvénybe iktatnák és országhatáron túlra is kiterjesztenék.

A hitehagyásért halál – az iráni büntető törvénykönyv tervezetének 5. része szerint. A hitehagyásért halálbüntetés eddig is járt, de most törvénybe iktatnák és országhatáron túlra is kiterjesztenék.

Kép háttere: Iráni törvénytervezet súlyosan sérti az emberi jogokat

A United4Iran kampánya: a támogatók a hírhedt Evin börtön cellájával megegyező méretű alakzatban hívják fel a világ figyelmét a hét bahá’í vezető bebörtönzésének mostoha körülményeire. Ezt a képet Liechtensteinből küldték.

A United4Iran kampánya: a támogatók a hírhedt Evin börtön cellájával megegyező méretű alakzatban hívják fel a világ figyelmét a hét bahá’í vezető bebörtönzésének mostoha körülményeire. Ezt a képet Liechtensteinből küldték. (forrás: http://united4iran.com/ )

Irán emberi jogi helyzetére felhívó mobil reklámtábla Londonban (2010. június 12. - több emberi jogvédő csoport egyesült akciónapja az iráni emberi jogokért)

Irán emberi jogi helyzetére felhívó mobil reklámtábla Londonban (2010. június 12. - több emberi jogvédő csoport egyesült akciónapja az iráni emberi jogokért)

.

Vissza az iráni hírek tartalomjegyzékhez

Történet időrendben: Irán

Az iszlám forradalom utáni nagy bahá’í üldözés Iránban

1980. augusztus 21-én, az iráni bahá’í országos vezetőség összes tagját elhurcolták. A nyomtalanul eltűnt kilenc személyt – minden jel szerint – kivégezték. A vezetőséget, az országos szellemi tanácsot újraválasztották, de nyolc tagját kivégezték 1981. december 27-én.

Számos helyi vezetőt is letartóztattak és kivégeztek az 1980-as évek elején Iránban. Majd nemzetközi tiltakozás hatására lelassultak a bahá’í-ok kivégzései – 1998 óta nem történt újabb kivégzés. 1979 óta több, mint 200 bahá’it öltek meg Iránban, ezreket tartóztattak le és több mint 10000 bahá’it bocsátottak le kormányzati vagy egyetemi állásukból..

1983-ban az iráni kormány törvényen kívül helyezte a bahá’í igazgatási rendet. Az iráni bahá’í közösség válaszul feloszlatta a választott testületeket, az országos és a 400 helyi szellemi tanácsot.

Az informális, országos szintű koordináló csoport, a Barátok, a kormány tudtával létesült, hogy segítse a 300 ezres iráni bahá’í közösséget, mely a legnagyobb, nem-muszlim vallási kisebbség Iránban – létszámuk meghaladja a keresztényeket és zsidókat együttvéve.

Az iráni bahá’í vezetőség bebörtönzésének három éve

Az “Iráni Barátok” elnevezésű vezetőségi csoport hét korábbi tagját már több mint három éve tartják fogva. 2008. tavaszán történt bebörtönzésük óta intenzív vallatásoknak és embertelen bánásmódnak tették ki őket. Az iráni bahá’í vezetőség egy tagját 2008. március 5-én, hat tagját május 14-én tartóztatták le.

Az egykori vezetőket kilenc hónapon keresztül önkényesen tartották fogva, mielőtt bármiféle hivatalos vádemelést jelentettek volna be ellenük. 2009. februárjának közepén az iráni állami fennhatóságú média úgy idézte a teheráni helyettes főügyész, Hassan Haddad, illetve Ali Reza Jamshidi igazságügyi szóvivő szavait, mely kijelentések szerint a vádlistán külföldi hatalmaknak történő kémkedés, vallási szentségek megsértése és az Iszlám Köztársaság elleni propaganda szerepel.

Az Iráni Diákok Hírügynöksége 2009. március 6-án kiadott közleménye szerint a teheráni helyettes főügyész azt a kijelentést tette: “Az egyénekkel szemben felhozott vádak illegális szervezkedés és idegen nemzetek számára történő kémkedés. A hét vádlott elleni eljárást előkészítették, és a vádiratot valószínűség szerint a következő héten terjesztik a bíróság elé.”

Nagyjából ezzel egyidőben a teheráni helyettes főügyész arról tájékoztatta a fogva tartottak családjait, hogy az iratok tanulmányozása hozzávetőleg egy további hónapot vesz igénybe, így az ügyük legkorábban április elején vagy közepén kerülhet tárgyalásra. Azt is állította, hogy a fogva tartottak jogi képviselőjének lehetővé teszi az iratokhoz való hozzáférést, mihelyt ő az ügyre vonatkozó dokumentumok áttekintését befejezte.

2009. május közepéig nemcsak hogy nem történt meg az ügy bíróság elé vitele, de a családokat arról is tájékoztatták, hogy akár egy még súlyosabb vádpontot is csatolhatnak az eddigiekhez, melynek megnevezése: “korrupció terjesztése a földön” (mufsed-fel-arz). Az ezen vádpont hét bahá’í ellen történő esetleges felhozatala miatt azért éreztünk rendkívüli aggodalmat, mert Iránban ez akár halálbüntetést is vonhat maga után.

Június vége felé azt jelentették, hogy ügyvédjeik, Shirin Ebadi és Abdolfattah Soltani (Az iráni Emberi Jogok Védelmezői Központja alapító tagjai) számára engedélyezték az iratokba történő betekintést.

Szintén június folyamán a családokkal azt közölték, hogy a tárgyalásra július 11-én kerül sor. Az elnökválasztás körüli zavargások további kihatással voltak jogi védelmükre. Soltani urat júniusban letartóztatták és augusztus végéig az Evin börtönben tartották fogva. Ebadi asszony ezen időpontban külföldön tartott előadássorozatot. A bahá’í-ok ügyével megbízott vezető ügyvédek távollétében az Emberi Jogok Védelmezői Központjának egy másik ügyvédje, Mahnaz Parakand vette át az ügy kezelését.

Július 15-én az iráni igazságügyi hatóságok a Központ által kézhez kapott idézésben szólították fel Soldani urat, hogy 2009. augusztus 18-án jelenjen meg a bíróságon a hét bahá’í ügyének tárgyalása kapcsán, annak ellenére, hogy ő akkor még mindig börtönben volt. Később a tárgyalást újra elhalasztották és a kitűzött időpont jelenleg október 18-a.

A családtagok kitartó erőfeszítéseket tettek a fogva tartottak óvadék ellenében – a tárgyalás időpontjáig – történő szabadon bocsátása érdekében. Az elmúlt néhány év során több száz Iránban letartóztatott bahá’í-t bocsátottak szabadon óvadék ellenében. Ebben az esetben azonban a nyomozás lezárása valamint a vádak bejelentése a hivatalos iráni médiában hónapokkal ezelőtt megtörtént, ám az óvadék ellenében történő szabadon bocsátást nem engedélyezték.

Időközben a választást követően letartóztatottak ügyében tartott tárgyalások aspektusait bírálták a pártatlan megfigyelők (köztük egyes iráni konzervatívok is), ‘kirakat pereknek’ nevezve azokat, melyek egyet jelentettek az igazságügy megcsúfolásával. Az iráni börtönökről és bíróságokról közvetlen tapasztalatokkal rendelkező prominens személyiségek szólaltak meg a médiában, és elmondásuk szerint a széles körben sugárzott “vallomásokat” minden bizonnyal kínzásokkal csikarták ki.

Augusztus végén, a hét bahá’í közül két nő (Mrs. Fariba Kamalabadi és Mrs. Mahvash Sabet) illetve két férfi (Mr. Jamaloddin Khanjani és Mr. Afif Naeimi) találkozhattak két ügyvédükkel, Ms. Mahnaz Parakand-dal és Mr. Hadi Esmailzadeh-vel, az Emberi Jogok Védelmezői Központjából.

A hét bahá’í-t szigorú körülmények között továbbra is fogva tartják a teheráni Evin börtön 209-es részlegében, amelyet a jelentések szerint az iráni hírszerzési minisztérium tart fenn.

2009. decemberében arról értesítették ügyvédeiket, hogy 2010. január 12-re tűzték ki az informális bahá’í vezetőség elleni tárgyalás napját.

2010. január 12-én eredmény nélkül zárult a per első napja. A felolvasott vádirat pontjait tagadták a gyanúsítottak. A számos jogsértés egyike, hogy védőügyvédek is csak hosszas huzavona után juthattak be a zárt tárgyalásra. bővebben a per első napjáról

2010. február 7-én, a tárgyalás második napján a bíróság főleg ügyrendi kérdésekkel foglalkozott. A bíróság ígéretével ellentétben ismét zárt meghallgatás folyt.

2010. február 22-én az iráni ügyvédek megkapták írásos idézést a tárgyalás harmadik napjára, április 10-re.

2010. április 10-én megkapott információk alapján a tárgyalás harmadik napja a meghirdetett helyett, két nappal később lesz megtartva.

2010. április 12-én a tárgyalóteremben a titkosszolgálat számos kihallgatótisztje és egy filmes csapat kamerái várták az iráni bahá’í vezetőket. A nem csupán bírósági személyzet láttán a bahá’í-ok visszautasították az eljárásban való részvételt. Következő tárgyalási napot nem jelentett be a bíró. bővebben a per harmadik napjáról

2010. június 1-én kitűzték a negyedik tárgyalási napot június 12-re, szombatra.

2010. június 14-én megtartották a negyedik tárgyalási napot.

2010. augusztus 8-án az ügyvédeket szóban tájékoztatták arról, hogy 20 éves börtönbüntetésre ítélték az iráni kisebbségi vallási vezetőket és átszállították őket a teheráni Evin börtönből az iráni fővárostól 20 kilométerre északra, Karaj-ban fekvő Gohardasht, másnéven Rajaishahr börtönbe.

2010. szeptember 15-én a hét iráni kisebbségi vallási vezetőt képviselő ügyvédeket szóban tájékoztatták arról, hogy a húszéves börtönbüntetést tíz évre módosították.

2010. december 20-ig az iráni igazságszolgáltatás nem adta át írásban sem az eredeti húszéves, sem a módosított tízéves börtönbüntetésről szóló ítéletet.

A hét iráni vallási kisebbségi vezetőt 2011. február 12-én a Gohardasht börtön olyan részlegeibe helyezték át , ahol életüket fenyegető, veszélyes környezet van. Bővebben »

Ashraf Khanjani, férjével Jamaloddin Khanjanival. Khanjani asszony 2011. március 10-én hunyt el 81 éves korában. A házaspár több mint 50 évig élt házasságban. © Bahá’í World News Service news.bahai.orgA Bahá’í Nemzetközi Közösség „rendkívüli kegyetlenségként” jellemzi azt a tényt, hogy a hét iráni bahá’í vezető egyike, Jamaloddin Khanjani nem lehetett jelen saját felesége temetésén. A 81 éves Ashraf Khanjani, akivel több mint 50 évig élt házasságban 2011. március 10-én reggel hunyt el a család teheráni otthonában. Bővebben »

2011. április 6-án arról értesült a Bahá’í Nemzetközi Közösség, hogy márciusban közölték az iráni börtönhatóságok a hét bebörtönzött vezetővel, hogy a tízéves büntetést, amelyet 2010. szeptemberében hozott meg a bíróság, most húsz évre módosították. Sem az elítéltek, sem ügyvédeik nem kaptak erről hivatalos, írásbeli értesítést. Bővebben angolul »

A két női iráni vallási vezetőt, Kamalabadi és Sabet asszonyt 2011. május 3-án, a Teherántól mintegy 45 km-re fekvő Quarchak város börtönébe, jóval kegyetlenebb körülmények közé szállították, ahol 400 másik fogollyal együtt egy hatalmas raktárszerű helyiségben tartják őket fogva, minimális ellátás mellett. 2011. május 25-én visszaszállították a két nőt, Fariba Kamalabadit és Mahvash Sabetet a teheráni Evin börtönbe, ahol három éve elkezdték fogva tartásukat.

Az iráni Bahá’í Felsőoktatási Intézet (BIHE) néhány tanára egy emberi jogvédő szervezet plakátján. A 2011. május 21-én letartóztatott tanárok egyetlen bűne, hogy a felsőoktatásból kizárt vallási kisebbségnek ingyenes órákat tartottak. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.orgA felsőoktatásból kitiltott iráni bahá’í-ok által megszervezett felsőoktatás volt a célpontja a 2011. május 21-i razziáknak. Teherán, Karadzs, Iszfahán és Siráz területén 30 otthonban végzett rajtaütés során 16 oktatót tartóztattak le. Bővebben »

Az iráni hírek a fenti időpont után nincsenek frissítve magyarul, angolul itt elérhetőek.

Irán alaptalan vádjai

A hét iráni vezető elleni vádak, az iráni kormány által támogatott média szerint: kémkedés, “az iszlám rendszer elleni propaganda”, illegális rendszer kiépítése, együttműködés Izraellel, titkos dokumentumok külföldre küldése, nemzetbiztonság elleni tevékenység és „korrupció terjesztése a földön”.

Az Iszlám Köztársasági Hírügynökség értesülés szerint Ali-Reza Jamshidi igazságügyi szóvivő 2009. február 17-i sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy “a hét személy bűncselekményeket, köztük idegen hatalmaknak történő kémkedést követett el”. A minisztériumi szóvivő azt mondta, hogy a hét bahá’í “bírósági meghallgatására egy héten belül sor kerül”. Jamshidi úr kijelentette, hogy a bahá’í-oknak “feltétlenül engedélyezik a jogi védelem igénybevételét”, habár mindezidáig nem érintkezhettek ügyvédükkel.

Kijelentését megelőzte egy vasárnapi kemény hangvételű tudósítás, mely szerint az iráni főügyész azt mondta, a kormány az iráni bahá’í igazgatási rend “teljes megsemmisítését” tervezi.

“A félrevezetett bahá’í szekta igazgatási rendje minden szinten törvénytelen és betiltott, továbbá Izraelhez fűződő kapcsolatuk és az iszlámmal, valamint az iszlám rendszerrel való szembenállásuk egyértelmű” – fogalmazott Ayatollah Gorban-Ali Dorri Najafabadi iráni főügyész a Fars News egyik jelentése szerint.

Válasz a jogsértésekre: “Egyetlen bűnük, hogy bahá’í hitűek”
Diane Ala’i, a Bahá’í Nemzetközi Közösség ENSZ képviselője úgy nyilatkozott, hogy a bahá’í vezetők tevékenysége az iráni bahá’í közösség alapvető szellemi és igazgatási igényét szolgálta. Elmondta, hogy Ayatollah Najafabadi arra irányuló kísérlete, hogy tevékenységüket “veszélyesnek” állítsa be, megalapozatlan, és a kormány tökéletesen tisztában van azzal, hogy az ilyen állításoknak nincs valóságalapja.

“Hogy tehet a főügyész egyenlőségjelet egy olyan ártatlan dolog, mint egy embercsoport, amelynek tagjai azért gyűlnek össze, hogy szellemi útmutatást adjanak és olyan események és tevékenységek szervezését bonyolítsák, mint az esküvők, temetések, és a gyermekek erkölcsi nevelése, és valami olyasmi között, amely Irán nemzetbiztonságát fenyegeti?” – tette fel a kérdést Ala’i asszony.

1983-ban a kormány minden választott és kijelölt bahá’í intézményt betiltott; a három, egymást követő országos vezető testület legtöbb tagját kivégezték. A feloszlatott bahá’í intézmények helyett informális, országos szintű koordináló csoport létesült, a Barátok néven, hogy segítse a 300 ezres iráni bahá’í közösséget, mely a legnagyobb, nem-muszlim vallási kisebbség Iránban – létszámuk meghaladja a keresztényeket és zsidókat együttvéve.

“A bahá’í igazgatási rend betiltását követően a kormány mindig is tudott, illetve tájékoztatást kapott ennek az ad hoc csoportoknak a tevékenységéről.”

“A kormány szemében az Evin börtönben most fogva tartott hét személy, és a mintegy 30 többi jelenleg Iránban bebörtönzött bahá’í egyetlen igazi “bűne” az, hogy vallási meggyőződésük eltér az irániak többségétől, és ezt a jelenlegi rendszer tűrhetetlennek tartja” – tette hozzá.

A bahá’í vallás és az iszlám kapcsolatáról Ala’i asszony azt mondta:
“A valóság az, hogy a bahá’í hit az iszlámon kívül az egyetlen olyan független világvallás, amely elfogadja Mohamed isteni jellegét és tiszteletben tartja a Koránt – az összes világvallás szent irataival együtt.”

“A bahá’í hitben, annak tanításaiban, illetve követőinek szokásaiban nincs semmi iszlám- vagy iránellenes. A kormány nem teheti meg, hogy saját iszlám-értelmezését ráerőlteti a bahá’í hitre és ebből téves következtetést von le.”

A bahá’í vallás kapcsolata Izrael állammal
A perzsa kormány száműzte a vallás alapítóját, a mostani Irán területéről, több állomáson keresztül a szentföldi Akko börtönvárosába. Bahá’u’lláh 1868-ban érkezett meg Akkoba, és Ő jelölte ki a majdani Bahá’í Világközpont helyét a Kármel-hegyen. 1892-ben hunyt el, amikor még nem létezett Izrael állam.

Az iráni vádak leleplezése
Az évek során az iráni bahá’í-okat olyan vádakkal illették, miszerint az orosz imperializmus, a brit gyarmatosítás, az amerikai terjeszkedés, legújabban pedig a cionizmus eszközei. “Amikor azonban arról szerzünk tudomást, hogy az Izraelnek történő kémkedéssel vádolt bahá’í-oknak felmentést, valamint az összes állampolgári joguk visszaállítását ígérik arra az esetre, ha egyszerűen megtagadják hitüket, ebből kitűnik, hogy az ilyesfajta vádak minden alapot nélkülöznek.” – mondta az ismert brit ügyvéd, Cherie Blair.

“A bahá’í temetők meggyalázása, a sírszentélyek elpusztítása és a bahá’í kézben lévő tulajdonok elkobzása valószínűleg nem kémszervezetre vonatkozó büntetések.” tette hozzá Blair.

Vissza az iráni hírek tartalomjegyzékhez
Bővebben angolul: Irán
Frissített összefoglaló az iráni hírekről a nemzetközi közösség honlapján
Visszhangok az iráni bahá’í közösség üldözéséről (USA)
Iráni sajtó figyelő (független)
A bahá’í kisebbség hozzájárulása az iráni társadalomért