Bevezető

Hogyan látták ’Abdu’l-Bahát?

A Duna felől beözönlő napfénytől rózsaszínű terem közepén magas, vállas, galambősz aggastyán áll.

Nyugodt, csudálatosan vonzó belső harmóniától zengzetes hangon beszélni kezd. A szavak szinte plasztikus szépséggel hagyják el ajkát. Gesztusai előkelőek, ritkák és intenzívek.

Csodálva láttam, hogy arckifejezésében mint tükröződött a béke, a tiszta szeretet és abszolút jóakarat.

A jelenlévők mind főleg állva nagy vonzalommal hallgatták azt az édes dallamot délig.

egész életemet utazással töltöttem különböző országok felkutatásával, de mind a mai napig nem találkoztam még ilyen lénnyel, aki magában foglalja az emberiség minden tökéletességét és az emberiség jóakarója.

Magas, a kortól kissé hajlott, galambősz szakállú férfi, sötét tüzű szemekkel, amelyeknek jóságos fényéből a hitnek és tudásnak meggyőző ereje sugárzott.

tiszteletet parancsoló alakja van Abdul Abbasnak, magas termete, hosszú fehér szakálla, szelíd, de szuggesztív szeme, kissé szikár keze, amellyel gyönyörű gesztusokat rajzol a levegőbe, ha beszél. Egyébként is pompás pózjai vannak, lelkesült mozdulatai s amikor beszédre nyitja csudálatosan keskeny és piros ajakát, öreges szemhéja lecsukódik és pergamenszínű arca átszellemül. Perzsául beszél, mondatait két sötétszemű famulusa gyorsírással jegyzi … Érdekes elgondolni, hogy itt evangéliom készül …

Szívderítő

Az emberek keresik az igazságot, törődnek Isten szavával és vágynak a Mindenható királyságába vezető iránymutatásra. Szeretem nagyon Stuttgartot és Budapestet, mindkét városban vannak jó lelkek.

A valóságban Kelet és Nyugat nem létezik, ezen a földön minden pont egyenlő, ugyanazok a jogaik, minden pont tekinthető keletnek vagy nyugatnak egy másik ponthoz képest, ez csak a két pont viszonyától függ.

Felemelő

Az a reményem, hogy Budapest a Nemzetek újraegyesülésének középpontja lehet és ebből a városból a fény kisugárzik más városokra

…Giesswein kanonok ott állt ’Abdu’l-Bahá bal oldalán, Goldziher professzor, az ünnepelt, tiszteletreméltó orientalista, felment a pulpitusra és a Mester jobb oldalára állt. Amikor ott álltak kéz a kézben a közönség előtt ’Abdu’l-Bahával hatalmas tapsot kaptak. Megérintette a pillanat a hallgatóságot, hogy három nagy vallás képviselője áll egymás mellett, a magas rangú katolikus pap, a híres zsidó professzor és ’Abdu’l-Bahá.

Komoly

Míg a politikai kapcsolat elszakadhat egy nap, az isteni szeretetből és spirituális összeköttetésből származó kapcsolat örökké fennmarad

A legnagyobb vágyam, hogy Kelet és Nyugat közeli kapcsolatba kerüljenek

Nagyon boldog vagyok ezért, hogy idelátogattam ebbe az országba, amely előmozdítja Kelet és Nyugat egyesülését az idegenek iránt mutatott családiasságával és vendégszeretetével.

Az Isten – mondotta átszellemült arccal – csak a békében találhat örömet, ezért tehát Istennek tetsző dolgot cselekszünk, ha a világbékét mozdítjuk elő.

Annyiféle útja van a lelkek egyesítésének, de egynek sincs olyan ereje, mint Isten szavának és az Ő szent Ügyének.

Ma ugyanaz van, ami Krisztus Őszentsége napjaiban volt, amikor azt mondotta, hogy ezeknek az embereknek van szemük és nem látnak és van fülük és nem hallanak

magasabb királyság léte nem függ attól, hogy megértjük-e tudatosan azt az alacsonyabb királyságban

Számokban

A budapesti látogatás 9 napja alatt:

• 39 program (előadások, otthoni látogatások, interjúk, beszélgetések egyes emberekkel vagy csoportokkal),

• 29 vele foglalkozó újságcikk,

• 12 színhely,

• 7 egyesület, melynek vezetőivel találkozott,

• 2 nagy és 2 kisebb előadás,

• 1 egy nap beteg, de ekkor is fogadja látogatóit.

Ruha

Sárga „entari”-ja fölé fehér, selymes köpeny borul. Fején fehér turbán, alóla leírhatatlan szelídséggel és fajának sajátos enyhe melanchóliájával tekint elénk szép dióbarna szemével.

három kaftánt visel. Egy zöldet, egy feketét és egy kávébarna színűt. A három kaftán alatt halványsárga dolmányt s a dolmány meg a fehér gyolcsing alatt meleg és bölcs szivet hordoz a keleti apostol

Események

április 9. szerda

Érkezés a Keleti pályaudvarra (április 9., délután 1 óra 40 perc)

Keleti Pályaudvar, szerkesztett kép
Magyar Digitális Képkönyvtár

Meghívó: Stark Lipót, Magyar Teozófiai Társaság

Résztvevők: Mahmud Zarqani, Ahmed Sohrab

’Abdu’l-Bahá a Magyar Teozófiai Társaság, illetve annak elnöke, Stark Lipót meghívására, stuttgarti látogatását követően Bécsen keresztül 1913. április 9-én délután 1 óra 40 perckor érkezett Budapestre. Vonata a Keleti pályaudvarra futott be. Az Őt fogadó delegáció a Nyugati pályaudvaron várta Abdu’l-Bahát.

A tévedés magyarázata, hogy aznap negyed óra különbséggel két vonat indult Bécsből Budapestre, az egyik a Nyugati pályaudvarra, a másik a Keletibe érkezett. Az erről mit sem sejtő küldöttség Bécsben a másik vonatra szállt fel, mint amit a táviratban jeleztek.

A Nyugati pályaudvaron várakozók (április 9., délután 1 és 2 óra között)

Nyugati Pályaudvar, szerkesztett kép
Magyar Digitális Képkönyvtár

Résztvevők: Giesswein Sándor, Zipernowsky Károly, Kúnos Ignác, Germanus Gyula, Stark Lipót és felesége, török konzulátus fiatal főtitkára, Umrao Singh Sher Gil, Achmed Domet

„Abdul Behát ma délben 1 óra 40 perckor fehér virágcsokrokkal várta egy diszes küldöttség a nyugati pályaudvaron, Giesswein kanonok, Zipernowsky Károly műegyetemi tanár, dr Kunos Ignác, a keleti akadémia igazgatója, dr Germanus, a keleti akadémia tanára. Stark Lipót és felesége akarták fogadni az érdekes vendéget. És a magyar urak és hölgyek a várakozástól kissé izgatott csoportja közepett feltünt a maga sápadt és nyugodt mozdulatlanságában három idegenszerű alak: török konzulátus fiatal főtitkára, aztán Sir Dar Ururav hatalmas fehér turbánnal cremfinom, bronzszínű arca felett és Achmed Domet, az arab ujsagiró …

Végre Bruck felől berobogott a bécsi gyorsvonat. A társaság az elsőosztályu kocsik felé igyekezett. De hiába volt minden keresés, néhány fátyolos hölgyön és nagyon is európaias kinézésű uron kívül nem szállt ki senki.

Végül valaki megkockáztatta a megjegyzést, hogy talán téves volt Abdul Beha titkárának távirata és a perzsa próféta stílszerűen nem a nyugati, hanem a keleti pályaudvaron érkezett Budapestre.

Most aztán gyorsan kocsiba ült a küldöttség és a Ritz-hotel elé hajtatott, ahol öt szobát rezerváltak Abdul Beha és kísérete számára.” Világ, napilap: Egy érdekes próféta Abdul Beha Budapesten

Első találkozás a Ritz szállóban (április 9., délután 3 óra)

A Ritz Szálló külső képe
Grand Hotel Dunapalota, egykor.hu

Résztvevők: Stark Lipót és neje, Giesswein Sándor, Nádler Róbert, Vikár Géza, Goldziher Ignác, Edward Moore , Umrao Singh Sher-Gil, Kúnos Ignác, Germanus Gyula

„A szállodában megtudtuk, hogy Abdul Beha negyedórával ezelőtt csakugyan megérkezett a keleti pályaudvaron át. Felküldtük névjegyeinket és a hotel egy lakája kisvártatva jelentette, hogy a modern próféta titkára nyomban felkeres bennünket a hallban… Jött is néhány perc múlva.

Ali Becher rokonszenves, intelligens arcu, európai öltözékü ur, aki folyékony angol nyelven kis türelemre kért fel bennünket.

– Abdul Beha sajnálja a rosszul megírt sürgönyből származó félreértést –mondta- és azonnal fogadja a társaságot, csak kissé rendbehozza a ruházatát, melyet a hosszu ut –egyenesen Stuttgartból jöttünk- megviselt.

Még néhány perc és a perzsa népviselet fantasztikus szöveteibe burkoltan, a keleti tudós szolgája jelent meg a legalsó lépcsőfokon, mély meghajlással jelezve, hogy kövessük őt.

– A második emelet egyik lakosztályában lakik Abdul Beha. Áthaladtunk a kis előszobán, ahol sorfalat állott a hét emberből álló kíséret. Csupa magas szálas bronzszínű alak. Szakálluk komolyan leng fekete, bő kaftánjuk felett. Bent különös kép tárul elénk. A Duna felől beözönlő napfénytől rózsaszínű terem közepén magas, vállas, galambősz aggastyán áll. Sárga „entari”-ja fölé fehér, selymes köpeny borul. Fején fehér turbán, alóla leírhatatlan szelídséggel és fajának sajátos enyhe melanchóliájával tekint elénk szép dióbarna szemével.

Kezével homlokát majd mellét érinti, aztán perzsa nyelven üdvözöl valamennyiünket. Titkára (Ahmed Sohrab) azonnal tolmácsolja az egzotikus szavakat: „Az ur nevében üdvözöllek benneteket!”

Majd félkörbe állunk és Abdul Beha egyiktől a másikhoz lép, hogy kezet szorítson velünk. Starkné urnőtől mosolyogva veszi el a hosszu várakozástól fonnyadozó virágokat. Aztán magashátu Louis XV. Karosszékbe ül az ablakmélyedés elé. A sugarak glóriát fonnak ezüstös haja fölé.

Kísérői székeket állítanak köréje a mi számunkra. És ő a jelenlévő nőket inti legközelebb magához: „Az asszonyok legyenek mellettem” mondja.

Nyugodt, csudálatosan vonzó belső harmóniától zengzetes hangon beszélni kezd. A szavak szinte plasztikus szépséggel hagyják el ajkát. Gesztusai előkelőek, ritkák és intenzívek.

Érthető, hogy hét millió ember lelkesen bízik és megnyugszik abban, amit hirdet. Eleinte rövid mondatokban, igen lassan, valamennyiünköz egyszerre beszél. Titkára, mint előbb azonnal angolra fordítja, amit mond.

– Az én tanom a szeretet tana – kezdi –. Az emberek között nem lehet különbség. Sem vallásban, sem nyelvben sem javakban. Valamennyien testvérek vagyunk, a nők is testvéreink. Azért akarom megoldani a fátyolt lelki és testi szemeik előtt. … Isten a pásztor és mi az ő juhai vagyunk, valamennyien egyformán kedvesek előtte… Csak ha ezt megértettük és ebben megnyugszunk, akkor emelkedünk odáig, ahol igazán „emberek” vagyunk, ahol nem nyűgöz le bennünket az anyag.” Világ, napilap: Egy érdekes próféta Abdul Beha Budapesten

„Az összes jelenlevők nevében üdvözöljük ’Abdu’l-Bahá áldott jelenlétét. Csodáljuk életműve nagyságát, és legmélyebb hálánkat fejezzük ki azért, hogy magas korában vállalta a nagy út fáradalmait, hogy megsegítse, és előbbre vigye az emberiséget. Példát ad mindnyájunknak az a törhetetlen fáradozás, az a szakadatlan önfeláldozó munka, mely ’Abdu’l-Bahá a legjobb példa számunkra, hogy kell élni az életet és szolgálni az emberiséget.”

A nagyra becsült vendég válaszában hálát adván az Úrnak, kifejezte abbeli reményét, hogy mindnyájan megerősödnek az emberiség szolgálatában. Kifejtette, hogy nem tehetünk jobb szolgálatot az emberiségnek, mint ha az egység eszméjét terjesztjük az emberek közt, és a világbékét hirdetjük. Elmondotta, hogy mikor Keleten a legnagyobb sötétség uralkodott és minden oldalról a fanatizmus homálya borult rá, akkor felemelkedett Bahá’u’lláh, mint nap a Kelet egén, és hirdette az emberiség egységét. (Mahmud naplója fordítás Martha Root Bevezetőjében)

Stark Lipót a Teozófiai Társaság nevében meghívta ’Abdu’l-Bahát másnapra előadást tartani.

A Szeretett újságírók kérdéseire válaszolt, az Ügyről és a Tanításról beszélt nekik részletesen. Még aznap este magyar és német nyelvű újságcikkek jelentek meg, melyek a nagy Filantrop tanítását ismertették.

Így terjedt Isten szava egy városban, ahol eredetileg csak két vagy három ember tudott a Bahá’i hitről, de hamarosan élénk érdeklődés támadt körülötte. (Mahmud naplója)

„Az ur nevében üdvözöllek benneteket!”

„Az asszonyok legyenek mellettem”

Fotózás Ritz előtt (április 9., délután 4 óra)

Csoportkép
Érdekes Újság, Készült: 1913. április 10.

Fotós(ok) érkeztek. Engedélyt kért(ek) fotók készítésére. A Ritz szálló előtt készült egy csoportkép, amin az újság által említettek rajta vannak. A csoportkép az Érdekes újságban jelent meg.

Állók balról jobbra: 1. fehér szakállas alak Sayad Assadallah, ’Abdu’l-Bahá kísérője, 2. ismeretlen kalapos úr, 3. fekete sapkás perzsa Sayad Ahmed Bageroff, ’Abdu’l-Bahá titkára; 4. alacsonyabb fekete sapkás Ahmed Sohrab, tolmács; 5. magas kalapos Willem Herrigel Stuttgartból; 6. Stark Lipótné (Starkék unokája, Eva Erős szerint); 7. szemüvegben Stark Lipót; 8. fekete sapkában nyakkendőben Mahmud Zarquani, titkár, 9. ismeretlen kalapos; 10. ismeretlen kalapos; 11. turbános Umrao Singh Sher-Gil, szikh főnemes; 12. felesége Gottesmann Antónia; 13. feltehetően Balogh Vilma újságíró.

Készült még egy kép, melyen ’Abdu’l-Bahá egyedül ül egy padon, ez a kép a Budapest című napilapban jelent meg. Továbbá egy olyan kép, melyen perzsa titkáraival és kísérőjével látható ’Abdu’l-Bahá. Ez a kép a Pesti Tükörben, illetve a Tolnai Világlapjában látható.

Hivatkozások:Budapest, napilap 1913. április 12. padon egyedül ül ’Abdu’l-Bahá

Érdekes újság 1913. április 8-25 p3 csoportkép

Pesti tükör, napilap 1913. április 11. ’Abdu’l-Bahá 3 titkárával

Tolnai Világlapja, 1913. április 8-25 ’Abdu’l-Bahá 3 titkárával és 1 kísérőjével

április 10., csütörtök

Reggel teát készített kíséretének (április 10., reggel 7 óra)

A Ritz Szálló egy szobája
(c) Vendéglátóipari Múzeum engedélyével

Abdu’l-Bahá reggel maga készítette el és szolgálta fel a teát kísérete tagjai számára. Ezt követően a szobája ablakából kitekintve a tiszta eget a napsütést, a gyönyörű kilátást dicsérte. Az Ő szobája a szálloda harmadik emeletén volt közvetlenül a Duna parton, látni lehetett innen a hidakat, dunai hajókat, a túlparton emelkedő királyi várat és az emlékműveket és kerteket körülötte. (Mahmud naplója)

Hivatkozások:Mahmud naplója

Reggeli látogatók a Ritzben: török, arab és európai professzorok (április 10., reggel 8 óra)

A Ritz Szálló olvasóterme
(c) Vendéglátóipari Múzeum engedélyével

Résztvevők: Germanus Gyula, török hallgatók
Dr. Agnos Gussen, az Egyetem elnöke (feltehetőleg Kúnos Ignác)
Giesswein Sándor, országgyűlési képviselő
Eigel Efendi, a török konzulátus titkára
Aziz Ahmed

A reggeli órákban török, arab és európai professzorok érkeztek `Abdu’l-Bahához, lelkesültek a beszédéért. Kifejezték, hogy milyen nagy jelentőségűnek tartják a bahá’i hitet. Jelen volt Germanus Gyula, a Keleti Akadémia tanára török diákokkal, Giesswein Sándor országgyűlési képviselő, Eigel efendi, a török konzulátus titkára és Aziz Ahmed (Mahmud naplója)

Hivatkozások:Mahmud naplója

Átsétált a Lánchídon (április 10., délelőtt 9 óra)

Lánchíd

Résztvevők: Umrao Singh Sher-Gil, O.A. Forsell, akivel beszélgetett ‘Abdu’l-Bahá, Herrigel úr Stuttgartból, Charley Moore, ‘Abdu’l-Bahá kísérete

Abdu’l-Bahá kíséretével sétát tett a Lánchídon.

(’Abdu’l-Bahá) személyisége és méltósága a vonzotta a járókelőket, néhányan közülük érdeklődtek, hogy ki ez a kiváló, tiszteletreméltó patriarcha. Herrigel úr felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy brosúrákat adjon át az embereknek. Volt köztük egy fiatal, aki ismert keleti nyelveket és engedélyt kért, hogy beszélhessen személyesen a Mesterrel. A Szeretett élénk beszélgetésbe elegyedett vele és megengedte, hogy egy darabig Mellette sétálhasson. (Report to the Friends…)

Valaki, aki az újságokból értesült a látogatásáról aláírást kért tőle az újság beszámolója mellé. A hídon összetalálkozott a közelben lakó szikh arisztokratával, régi ismerősével Umrao Singh Sher-Gillel.(Mahmud naplója)

Zipernowsky Károlyné, Nádler Róbert, Vikár Géza és Stark Lipót felkeresik a szállodában (április 10., délelőtt 11 óra)

Ritz szálló

Helyszín: Ritz szálló

Résztvevők: Zipernowsky Károlyné, Nádler Róbert, Vikár Géza, Stark Lipót

Előre megbeszélt találkozóra érkezett Zipernowszky Károlyné, Nádler Róbert, Vikár Géza és Stark Lipót.

Stark Lipóttal és Nádler Róberttel feltehetően az esti előadás előkészületeivel is foglalkoztak.

Teozófusok nem tudnak az új Megnyilvánulásról, Umrao Singh Sher-Gillel beszélget (április 10., délelőtt 11 óra)

Umrao Sher-Gil 1913-ban
Új Idők, 1913

Résztvevők: Umrao Singh Sher-Gil

Umrao Singh Sher-Gil elkísérte ’Abdu’l-Bahát a Ritz szállóba. Beszélgetésük során szó esett a teozófusokról és budai várban a romokat látva a török hódításról.

Teozófusokról: „Annak ellenére, hogy békét követelnek és ezen kitüntetett évszázadban élnek és várják a tökéletes ember megjelenését, mint szükségserűséget, nem tudnak az új Megnyilvánulásról, Bahá’u’lláhról, Aki is a ragyogó Nap.

Azt várják, hogy egy Indiában született és Európában felnevelt gyermek lesz az új ügy középpontja, és nem tudják, hogy a világ Nevelőjének nincs szüksége oktatásra. Úgy tűnik, hogy nagy, sugárzó napot akarnak készíteni mécsessel és olajjal; ennek a fénynek mennyeinek kell lennie, nem pedig földinek. A tökéletesség Őbenne van, az Ő önnön Hatalma nem elsajátított bölcsesség. Az Ő befolyása Isten adománya, határtalan és nem a világ behatárolt tudása által korlátozott.”

A Szeretett a romokat, a török uralom nyomait látva ezt mondta:

„Ha a perzsák és a törökök nem szövetkeztek volna egymás ellen, minden királyságot elfoglaltak volna. Minden alkalommal, amikor a törökök Európával harcoltak, a perzsák kihasználták az alkalmat és hátulról támadták meg. A törökökhöz hasonlóan sohasem tartották fent a békét, csak a saját érdeküket és javukat nézték addig, míg mindkét királyság elvesztette a hatalmát és ezek a művelt és virágzó királyságok szomorú sorsra jutottak. Amikor Szelim szultán elfoglalt néhány európai országot, hirtelen azt hallotta, hogy Tamasb sah elfoglalta az ő országát, így kénytelen volt hazatérni. Ha ezen alkalommal Perzsia és Törökország nem harcolt volna egymás ellen, nem rabolták volna ki és nagyságuk nem hullt volna a porba.”

Hivatkozások:Report to the Friends… p9

Majd meglátogatom én őt (április 10., délelőtt 12 óra körül)

Résztvevők: Vámbéry Ármin

’Abdu’l-Bahá az utcán összetalálkozott a Ritz szállótól nem messze lakó Vámbéry Árminnal.

Vámbéry megemlítette neki, hogy General Omarsam Khan filozófus szívesen beszélt volna Vele az Ügyről, de megbetegedett és nem tudja elhagyni a házát. A Mester így felelt Vámbérynek: „Majd meglátogatom én őt” (Report to the Friends…)

Előadás teozófusoknak, a nemes spirituális egyesületnek (április 10., este 6 óra)

Stark Lipót

Meghívó: Stark Lipót, Nádler Róbert, Magyar Teozófiai Társaság

Azon az estén a Szeretett a teozófusok zártkörű összejövetelét látogatta meg. A hallgatók, körülbelül ötvenen, nagy várakozással tekintettek az előadás elé. A találkozó vezetője, Nádler Róbert a következő szavakkal üdvözölte a Mestert: „Üdvözöljük ’Abdu’l-Bahát minden nővérünk és bátyánk nevében. Különösen boldogak vagyunk, hogy az Áldott itt időzik körünkben. Mindannyian nagyra értékeljük azt a kiváltságot, hogy megérthettünk néhány Alapelvet. Mindenki tudja, hogy a nyugati emberek abban hisznek, hogy minden spirituális gazdagság Keletről érkezett és mindig is onnan fog érkezni. Reméljük ezért, hogy a nyugati emberek, ahol az élet tárgyi oldala túlhangsúlyos, akik nem látnak mást csak tárgyi javakat, akik többé-kevésbé megfosztattak a spiritualitástól, részesülhetnek egyszer az Ő nagy áldásából. Az itt jelenlévők rendkívül boldogak és hálásak, hogy a kelet legnagyobb spirituális Tanítója a mai napon hozzájuk szól és engedi őket az Ő bölcsességének forrásából inni. Ezek a szavak magyarul hangzottak el. ’Abdu’l-Bahá azt válaszolta, hogy nagyon örül annak, hogy egy ilyen nemes spirituális gyülekezetet üdvözölhet. Ismételten nemes spirituális összejövetelnek nevezte őket, mert fáradhatatlanok a békéért és közösségért tett igyekezetükben. Erről a témáról részletesen beszélt. Annyira mély benyomást keltettek a Mester szavai, hogy az összejövetel vezetője ismét Hozzá fordult és azt mondta, nincsenek szavai, hogy kifejezze az érzéseit. Akkora volt az elragadtatásuk, hogy a Szeretettet azonnal meghívták másodszorra is április 12-ére szombatra. (Report to the Friends…) [Az eredeti krónikában elírásként március szerepel.]

április 11., péntek

Budapest a nemzetek újraegyesülésének középpontja lehet ( április 11., délelőtt 9 óra)

Magyar Teozófiai Társulat

Résztvevők: Teozófusok, akik jelen voltak az előző napi előadáson (Report to the Friends…)

„Istennek hála, aki összehozott minket, a tegnap esti találkozó csodálatos volt, a szívek spiritualitással teltek. Remélem, hogy ezek az érzések és ez a kapcsolat napról napra növekedni fog. Az a reményem, hogy Budapest a Nemzetek újraegyesülésének középpontja lehet és ebből a városból a fény kisugárzik más városokra.” (Report to the Friends…)

A spirituális élet gondolata élő Budapesten (április 11., délelőtt 10 óra)

Résztvevők: O.A. Forsell, a fiatal, akivel előző nap a Lánchídon beszélgetett

„Szerencse, hogy tegnap összetalálkoztunk az utcán mindenféle közvetítés nélkül. Az ilyen váratlan ismeretség jó. Istennek hála, a spirituális élet gondolata élő Budapesten. Az emberek keresik az igazságot, törődnek Isten szavával és vágynak a Mindenható királyságába vezető iránymutatásra. Szeretem nagyon Stuttgartot és Budapestet, mindkét városban vannak jó lelkek. Politikai kapcsolat van Németország és Ausztria között, remélem, hogy spirituális egyesülés is összekötheti ezt a két Nemzetet. Az egyesülés morális eredetű. Míg a politikai kapcsolat elszakadhat egy nap, az isteni szeretetből és spirituális összeköttetésből származó kapcsolat örökké fennmarad.” (Report to the Friends…)

„Szerencse, hogy tegnap összetalálkoztunk az utcán mindenféle közvetítés nélkül. Az ilyen váratlan ismeretség jó. Istennek hála, a spirituális élet gondolata élő Budapesten. Az emberek keresik az igazságot, törődnek Isten szavával és vágynak a Mindenható királyságába vezető iránymutatásra. Szeretem nagyon Stuttgartot és Budapestet, mindkét városban vannak jó lelkek. Politikai kapcsolat van Németország és Ausztria között, remélem, hogy spirituális egyesülés is összekötheti ezt a két Nemzetet. Az egyesülés morális eredetű. Míg a politikai kapcsolat elszakadhat egy nap, az isteni szeretetből és spirituális összeköttetésből származó kapcsolat örökké fennmarad.” Report to the Friends…)

Minden pont tekinthető Keletnek vagy Nyugatnak (április 11., délelőtt 11 órától)

A Ritz Szálló hallja
(c) Vendéglátóipari Múzeum, engedéllyel közölve

Résztvevők: Török fiatalok; üdvözlő levelet olvastak fel.
Más csoportok is érkeztek.

Germanus Gyula, a Keleti Akadémia tanárának vezetésével 11 török fiatal érkezett. A diákok az alkalomra írott üdvözlő levelüket olvasták fel ’Abdu’l-Bahának.

’Abdu’l-Bahá így válaszolt:

.

.

.

„Ő az Isten! A legnagyobb vágyam, hogy Kelet és Nyugat közeli kapcsolatba kerüljenek, ez a földön megtehető legnagyobb szolgálat. A valóságban Kelet és Nyugat nem létezik, ezen a földön minden pont egyenlő, ugyanazok a jogaik, minden pont tekinthető keletnek vagy nyugatnak egy másik ponthoz képest, ez csak a két pont viszonyától függ. Mindegyik pont ugyanazon az egy földgömbön van. A föld egy ország, az emberiség egy faj, egy család. Nagyon boldog vagyok ezért, hogy idelátogattam ebbe az országba, amely előmozdítja Kelet és Nyugat egyesülését az idegenek iránt mutatott családiasságával és vendégszeretetével. Remélem, hogy a fejlődés napról napra erősödni fog és a sikerek megerősödnek.” (Mahmud naplója és Report to the Friends… szövegből összeállított fordítás)

Hivatkozások:Mahmud naplója, Martha Root beszámolója, Report to the Friends… p26

Nádler műtermébe megy modellt ülni (április 11., délután 1 óra után)

Nádler Róbert

Helyszín: Andrássy út 71.
Meghívó: Nádler Róbert

Résztvevők: Nádler Róbert

Nádler Róbert engedélyt kapott, hogy portrét készítsen ’Abdu’l-Baháról. Életében mindössze két portrét festettek a Mesterről, Nádleré az egyik, a másikat Juliet Thompson amerikai festőnő készítette. A festményt a bahá’í világközösség oly nagy becsben tartja, hogy az jelenleg Haifában a Bahá’í világközpontban őrzik. A kép történetéről részletesebben a portré fejezetben.

Nádler így emlékezett vissza a portré készítésére:

„Mikor megláttam az akkor 70 éves ’Abdu’l-Bahát, oly mély benyomást gyakorolt rám, és annyira elragadott egyénisége, hogy vágyam támadt, hogy képét megfesthessem. Beleegyezett, hogy eljön a műtermembe, de megjegyezte, hogy sok időt nem szánhat nekem, mert sokfelé el van foglalva. Csodálva láttam, hogy arckifejezésében mint tükröződött a béke, a tiszta szeretet és abszolút jóakarat. Mindent oly jóságos világításban látott, mindent szépnek talált, épp úgy a város külső életét, mint lakóinak lelkét. Dicsérte városunk fekvését, a várost szelő nagyszerű Dunát, dicsérte a jó vizet és a jó embereket. Oh, oly sok szép gondolata volt, inspirált engem; tudtam, hogy kevés idő van rendelkezésemre, és így teljesen koncentráltam magam. Három ülést engedélyezett nekem.” (Martha Root beszámolója)

Vámbéry előítéleteit egyre jobban megváltoztatta (április 11., délután 4 óra)

Vámbéry Ármin
Fényképe a Vasárnapi Újságban, wikipedia.hu

Résztvevők: Vámbéry Ármin

‘Abdu’l-Bahá meglátogatta otthonában az idős Vámbéryt.

A Szeretett az utazásairól beszélt neki (Vámbérynak), templomokban és zsinagógákban tartott előadásairól, és arról, hogy hogyan tisztázta a törvények megalapozását a vallások egysége. Vámbéry professzorra nagy hatással voltak ’Abdu’l-Bahá szavai. Előítéleteit egyre jobban és jobban megváltoztatta és csodálta a Mester nagyságát és azt, hogyan tartott előadásokat különböző templomokban és beszélt annyi különböző hívőnek. Ettől fogva Vámbéry gyakran beszélt az új tanításról, mint az egyetlen használható gyógyszerről, melyet hatékonyan lehet alkalmazni az ellen a betegség ellen, melybe minden nemzet beleesett és kifejezte elkötelezettségét ezen nagyszerű Ügy elveinek hirdetése mellett. (Report to the Friends…)

Goldziher Ignác meglátogatása (április 11., délután 5 óra után)

Goldziher Ignác

Helyszín: Holló utca 4

Résztvevők: Goldziher Ignác

’Abdu’l-Bahá az első nagy előadását megelőzően Goldziher Ignácot is felkereste otthonában.

Goldziher az 1910-ben megjelent Előadások az iszlámról című nagy művében egy fejezetet szentelt a bahá’í-oknak.

Godziher naplójában így emlékszik meg a látogatásról:

„Dolgozószobámban azzal a meglepetéssel szolgálhattam a prófétának, hogy megmutattam isteni atyjának egy Rasa’il kötetét, amelyet nem ismert.” (Goldziher Ignác Napló p 324)

Hivatkozások:Goldziher Ignác: Napló., Mahmud naplója

Előadás a Régi Képviselőházban (április 11., este 7 óra)

Régi Képviselőház
Magyar Digitális Képkönyvtár

Meghívó: Giesswein Sándor, Eszperantó Társaság; Békeegyesület; Feministák (Report to the Friends…); Keleti Akadémia (Report to the Friends…)

Résztvevők: Goldziher Ignác, Germanus Gyula (tolmács), British-American Literary Society testületileg (Világ, napilapAbdul Abbas előadása)

(Az egész napi sűrű programot követően) ’Abdu’l-Bahá annyira fáradtan érkezett a Régi Képviselőházba, hogy az előadáson igen halkan beszélt, (ezt több tudósítás is megemlíti), ennek ellenére beszéde olyan érzelmeket váltott ki a hallgatóságból, hogy az előadást követőn egyik csoport a másik után érkezett, hogy felajánlja szolgálatát és odaadását. (Mahmud naplója)

Az előadásra formálisan Giesswein Sándor országgyűlési képviselő, a Békeegyesület elnöke kérte fel ’Abdu’l-Bahát, így Giesswein köszöntötte az előadáselőtt a Mestert.

Giesswein üdvözlő szavai:

„Oh, drága Mester, messze távolból jöttél, hogy a béke és testvériség alapelveit terjeszd. Egységet hoztál létre különböző emberek között. Még ezen az összejövetelen is egybehoztál embereket keletről és nyugatról, mert ezek a tanítások, amiket hirdetsz nagyszerű gondolatok, melyek jótékony hatást gyakorolnak az emberiségre. Ezért mélységes hálát érzünk. Türelmetlenül várjuk, hogy hallhassuk az előadásodat békéről és testvériségről, a kelet és nyugat közötti kapcsolatról és hasonló kérdésekről. Óhajtjuk és keressük az emberiség fejlődésének útját.”

A Budapest napilap tudósítója így számolt be az előadásról:

„A régi képviselőház ülésterme zsúfolásig megtelt ma az érdeklődő közönséggel, hogy hallja Abdul Beha prófétát, aki eljött közénk, ebbe a találóan nevezett gyűlöletországba, hogy szeretni tanítsa az embereket. Szokatlanul nagy érdeklődés fogadta a tisztes koru és tiszteletet parancsoló külsejű békeapostolt, akit Giesswein Sándor pápai prelátus vezetett be az ülésterembe a közönség zajos tapsai között. Giesswein szeretettel köszöntötte a távol Kelet bölcsét, aki –mint mondotta – a szent idealizmus nevében a béke olajágával indult világkörüli útra és eljött ide közénk is, hogy híveket szerezzen szent és nemes eszméinek. Majd tolmács útján felkérte Abdul Behát előadása megtartására, melyet Germanus Gyula dr. keleti akadémiai tanár tolmácsolt magyarul.

Abdul Beha elsősorban köszönetet mondott a nagy tiszteletért, melyben Budapest közönsége részesítette, majd hálát adott Istennek, hogy olyan nagyfoku idealizmust talált a művelt Nyugaton. Erős meggyőződéssel hirdette azután, hogy e században az egyenlőség és testvériség ideje el fog érkezni s hogy megszűnik az ellenségeskedés, mely a népek rombolását okozza. Kifejtette, hogy az emberben két erő van: szellemi és állati erő, s hogy e két erő között eddig az állati diadalmaskodott. A világháboru az ember állati ösztönéből származik s ennek nyomán terjedt el a barbarizmus, a vadság és bűn a világon. Az ember tehát nem vetheti meg az állatokat, ha azok széttépik egymást, mert ez természete az állatnak. A farkas, ha nem tépi szét a bárányt, akkor éhen hal s így az erőszakosságért és vérengzésért nem lehet okolni a fenevadat. Az ember még se kegyelmez meg a farkasnak s ha elfogja, irgalmatlanul megöli, holott a farkasnak a fogai is úgy vannak alkotva, hogy nem tud növényt enni, csak élő állatot. Bizonyítja, hogy az ember vérengzőbb a farkasnál, mert tudatosan öl. S míg a fenevad, hogy éhségét csillapítsa, naponta csak 1-2 állattársát öli meg, addig egy ember, aki Isten képmására van teremtve, naponta 100 embert is megöl a háborúban. A világ kezdete óta folynak a háboruságok az emberek között s igy legfőbb ideje már, hogy az általános világbéke elkövetkezzék. A népek ezidejig fáradságos munkájuk gyümölcsét nagy részben katonai célokra fordították, mig ha meglesz a világbéke az összes nemzetek megpihenhetnek és békén munkálkodhatnak nemes célokért.

Az Isten – mondotta átszellemült arccal – csak a békében találhat örömet, ezért tehát Istennek tetsző dolgot cselekszünk, ha a világbékét mozdítjuk elő. Az általános béke eszközének egy világnyelv megteremtését tartja, hogy mindenki megérthesse egymást. Ha minden ember egy nyelven fog beszélni, elmúlik a félreértés és viszály, melyeket most főképpen a vegyes nyelv idéz elő. Bizik az időben, hogy meghozza az általános nyelvet, mely össze fogja kötni a Keletet a Nyugattal. Örömmel látja, hogy létesült már egy nyelv, az eszperantó, s ha ez elterjed az egész világon, akkor meglesz az általános szeretet és barátság.

Azután a női nemről emlékezett meg nagy szeretettel és dicsérte őket, mint a humanizmus, a szeretet és hit lelkes védőit. Nagy tapsok között jelentette ki, hogy a nők már minden országban megértek a választói jogra. Ha a nőknek – mondotta – megadják a választói jogot, akkor nem lesz többé világháboru. A gyengéd anya, ha majd tőle is függ, nem fogja a fiát vágóhidra engedni. Az anya életének legszebb eredménye a fiu, meg fogja tehát gátolni, hogy a csatatéren pusztuljon el.

Az általános béke legfőbb előidézője lesz a férfi és nő közötti egyenlőség, amig ez meg nem történik, addig nem lesz a világ tökéletes. A világ két részből áll, – bölcselkedett, – a nők és férfiak világából, e két világnak tehát előbb-utóbb egyesülnie kell, hogy közös hivatását be tudja tölteni. Ez a világ most olyan, mint a madár: két szárnya van, a férfi és a nő, de a szárnyak egyenlőtlenek s igy nem tud repülni a szeretet és boldogság felé. A világ tehát nem haladhat addig, amig a nő és a férfi nem lesz egyenjogu. Az ember első nevelője az asszony, ha tehát az anyát tudatlanságban és elnyomatásban hagyják, nem lehet tökéletes a gyermek sem. Ha tehát tökéletes világot akarunk, tökéletessé kell tenni az asszonyokat s meg kell adni nekik a választói jogot.

Majd a balkáni háboru borzalmairól beszélt és fájdalmasan emlékezett meg arról, hogy mennyi termékeny föld lakosságát irtották ki, mennyi város pusztult el s mennyi vagyon enyészett el rövid idő alatt. Százezer ember ölt meg más százezret s az anyák, özvegyek ezrei sirnak gyermekeik, férjeik elvesztése felett. Az emberiség bizonyára nem tűrte volna, hogy az állatok ilyen rettenetes kegyetlenségeket vigyenek véghez. Az állatok sosem szerveztek hadseregeket, hogy egymást legyilkolják, csak az ember, az ugynevezett felsőbb lény tud gyilkolni minden irgalom nélkül.

A földgolyó, fejezte be végül érdekes előadását, egy darabból áll s igy az emberi nemnek is egy családnak kell lenni. Az összes vallásnak is egy alapja van s ez a szeretet. Legyünk tehát vallásosak, szeressük egymást s kövessük Isten igéit. Küzdjünk a jóért és a háboru ellen, hogy feltaláljuk a boldogságot.

A közönség kitörő tapssal fogadta az értékes előadást, mely után még Giesswein Sándor mondott köszönetet Abdul Behának, aki áldást mondott Magyarországra s boldogságot kívánt a főváros közönségének.” Budapest, napilap: A szeretet prófétája –Abdul Baha előadása a régi képviselőházban

Korabeli feljegyzések megemlékeznek arról a felemelő pillanatról, amikor az előadás végén: …Giesswein kanonok ott állt ’Abdu’l-Bahá bal oldalán, Goldziher professzor, az ünnepelt, tiszteletreméltó orientalista, felment a pulpitusra és a Mester jobb oldalára állt. Amikor ott álltak kéz a kézben a közönség előtt ’Abdu’l-Bahával hatalmas tapsot kaptak. Megérintette a pillanat a hallgatóságot, hogy három nagy vallás képviselője áll egymás mellett, a magas rangú katolikus pap, a híres zsidó professzor és ’Abdu’l-Bahá. (Report to the Friends…)

„500 körüli ember vett részt az előadáson. Abdu’l-Bahá 20 percet beszélt az emberiség egységéről, az egyetemes békéről, nevelésről és a nők jogairól… (Report to the Friends…)

„Az Isteni királyságból érkező megerősítés, a(z Isteni) szavak és kifejezések nagyon különböznek minden mástól. Nem csak a szavakon múlik, a megerősítés … az Áldott Szépség segítségével és kegyelmével és az Isteni Egység győzelmével és védelmével érkezik.” (Report to the Friends…)

Hivatkozások:A Nap, napilap: A keleti bölcs (meghívó); Az Ujság, napilap: Abdul Bahá, a próféta; Budapesti Hírlap: Előadás a világbékéről (rövid tudósítás); Budapest, napilap: A szeretet prófétája –Abdul Baha előadása a régi képviselőházban-; Kurir, napilap: A próféta igéri; Pesti Tükör, napilap: A próféta; Világ, napilap: Abdul Abbas előadása

Mahmud naplója, Report to the Friends… p26, MR

április 12., szombat

Az Ügynek kárt okozó emberekről beszél (április 12., reggel 8 óra)

Wilhelm Herrigel
Ulrich Golmer hozzájárulásával

Résztvevők: Mahmud, Herrigel

Wilhelm Herrigel Stuttgartból kísérte el ’Abdu’l-Bahát Budapestre. ’Abdu’l-Bahá szabad idejében többek között Herrigel úrral beszélgetett arról, hogy milyen módon lehet a stuttgarti közösséget megerősíteni.

Szintén szabad idejében válaszolt a világ távoli pontjain élő hívők leveleire. A kapott levelekhez a jelenlévők számára kommentárt fűzött.

„…a Szeretett a szövetségtörők által okozott nehézségekről beszélt. Azt mondta, hogy ha ezek az emberek belépnének az Ügy szolgálatába nagy sérüléseket okoznának, mert a viselkedésük befolyásolná a többieket.” (Report to the Friends…)

Minden ország népe a saját országát a többi elé helyezi, a Turáni Társaság tagjainak látogatása (április 12., délelőtt 10 óra)

Paikert Alajos

Résztvevők: Paikert Alajos és a Turáni Társaság tagjai

Paikert Alajos a Turáni Társaság egyik vezetője felkérte Abdu’l-Bahát a második nagy előadásának megtartására. Abdu’l-Bahá a Turáni Társaság megjelent tagjai előtt arról beszélt, hogy “ Remélem megtaláljátok az erőt, hogy egyesítsétek az embereket és könyörületességet, békét és testvériséget hozzatok közéjük” (Mahmud naplója)

“Remélem, hogy nagy hatalmat szereztek (t.i. a Turáni Társaság tagjai), mely hatással lesz a lelkek harmóniájára és kapcsolatára, hogy a béke és az általános testvériség megalapozódjon. Ezeknek az alapelveknek a fejlődéséhez magas spirituális képességeknek kell kifejlődniük és nagy erő szükséges, hogy megformálódjanak ezek az általános kapcsolatok. Annyiféle útja van a lelkek egyesítésének, de egynek sincs olyan ereje, mint Isten szavának és az Ő szent Ügyének. Az egyik lehetséges út például a fajok, nemzetek, társaságok szövetkezése. A társaság alakít egy egyesületet, mint a Turáni Társaság. Ezek a specializált egyesületek azonban nem hozzák egymáshoz közelebb a nemzeteket, ez megakadályozza a békét és az általános egységet. Amíg Magyarország magyar, Anglia angol, Németország német és minden ország a saját érdekével van elfoglalva, az nacionalizmushoz vagy nemzeti fanatizmushoz vagy patriotizmushoz vezet. Megakadályozza a különböző nemzetek harmóniáját és általános egységét.
Másik nehézség a nemzeteken magukon belüli pártok. Ezek megakadályozzák a nemzetek harmóniáját és egységét. Minden ország népe a saját országát a többi elé helyezi, a franciák minden államot a saját alattvalójukká kívánják tenni. Így minden nemzet maga számára igényel előnyöket “(Report to the Friends…)

“Remélem, hogy nagy hatalmat szereztek (t.i. a Turáni Társaság tagjai), mely hatással lesz a lelkek harmóniájára és kapcsolatára, hogy a béke és az általános testvériség megalapozódjon. Ezeknek az alapelveknek a fejlődéséhez magas spirituális képességeknek kell kifejlődniük és nagy erő szükséges, hogy megformálódjanak ezek az általános kapcsolatok. Annyiféle útja van a lelkek egyesítésének, de egynek sincs olyan ereje, mint Isten szavának és az Ő szent Ügyének. Az egyik lehetséges út például a fajok, nemzetek, társaságok szövetkezése. A társaság alakít egy egyesületet, mint a Turáni Társaság. Ezek a specializált egyesületek azonban nem hozzák egymáshoz közelebb a nemzeteket, ez megakadályozza a békét és az általános egységet. Amíg Magyarország magyar, Anglia angol, Németország német és minden ország a saját érdekével van elfoglalva, az nacionalizmushoz vagy nemzeti fanatizmushoz vagy patriotizmushoz vezet. Megakadályozza a különböző nemzetek harmóniáját és általános egységét.”

Hivatkozások:Mahmud naplója, Martha Root beszámolója, Report to the Friends…

A teozófusok második, meditációs találkozóján (április 12., este 6 óra)

Magyar Teozófiai Társulat

Helyszín: feltehetően: Irányi utca 20.
Meghívó: Magyar Teozófiai Társaság

Résztvevők: csak teozófusok

Ezen az estén ’Abdu’l-Bahá a Teozófiai Társaság újbóli meghívására egy meditációs találkozón vett részt, melyen csak a társaság tagjai voltak jelen. Az ilyen találkozókon Krisztus újra eljöveteléért mondott csöndes imát a legnagyobb becsben tartották. ’Abdu’l-Bahá hosszú ideig ült közöttük mélyen imába merülve. Ismerte a találkozó célját és minden jelenlévő az Ő nagyszerű szellemének hatása alá került különösen amíg Ő imádkozott. Két ima hangzott el egy magyarul és egy németül. Egy hölgy német nyelven könyörgött Istenhez, hogy küldje el újra Krisztust, hogy állítsa meg a háborút és hozza létre minden ember között a testvéri szeretetet. Az ima után ’Abdu’l-Bahá Bahá’u’llahról beszélt nekik. Világosan érthetővé tette, hogy ki volt Bahá’u’llah, mit hozott és végül azt mondta: „ Ma ugyanaz van, ami Krisztus Őszentsége napjaiban volt, amikor azt mondotta, hogy ezeknek az embereknek van szemük és nem látnak és van fülük és nem hallanak” Ezután mélységes komolysággal így imádkozott:

„Ő az Isten!
Ó, kegyes Úr! Ragyogd be a szíveket legnagyobb útmutatásod fényével. Éleszd újra a lelkeket legboldogítóbb örömhíreiddel. Ragyogd be a szemeket azáltal, hogy megláthatják fényeidet. Tedd a füleket figyelmessé azáltal, hogy meghallhatják hívásodat. Tégy képessé minket, hogy beléphessünk szentséged Királyságába, és élessz meg bennünket a Szentlélek leheletével. Adj nékünk örök életet, és adományozz nékünk mennyei tulajdonságokat. Ó, Uram! Tedd életünket váltságdíjjá kedvedért, és ajándékozz meg új lélekkel. Adj nékünk mennyei erőt és árassz el minket örökké tartó örömmel. Erősíts meg bennünket az emberi világ szolgálatában. Tégy bennünket az egyetértés eszközévé, mely összekapcsolja a szíveket. Ó, Uram! Ébressz fel szunnyadásunkból, és adj nékünk bölcsességet és megértést, hogy megfejthessük Könyved titkait és felfedezhessük a Szavaidban rejlő misztériumokat. Te vagy a Mindenható. Te vagy az Adományozó. Te vagy a Mindig Szerető.”

Hivatkozások:Mahmud naplója, Report to the Friends…, Martha Root beszámolója, Star of the West

április 13., vasárnap

Teozófusoknak Bahá’u’lláh-ról beszél (április 13., reggel 9 óra)

Bahá’u’lláh: A Kitáb-i-Íqán – A bizonyosság könyve
(c) www.bahai.hu

Résztvevők: teozófusok a 12-i összejövetelről, férfiak és nők

Korán reggel számos Teozófus érkezett, férfiak és nők, az Ő jelenlétébe, lapokkal az Ő fényképével és autogrammot kértek Tőle, hogy megmaradhasson a kitüntetés az utódaik számára.(Mahmud naplója)

„Tegnap beszéltem nektek Bahá’u’llah történetéről, ne hagyjátok, hogy elszökjön az emlékeitekből. A szent Tanítás most Németországban kezd terjedni és később csodás fejlődésen megy majd keresztül. Most nagyjából 2000 éve, hogy Őszentsége Krisztus tanítását visszautasították, de később, amikor megerősödött (a tanítása) és olyan sok ember szívét megtöltötte, akkor ismerték fel a jelentőségét. 300 év telt el, mire Krisztus Ügye elérte Európát és híveket talált. Bahá’u’llah tanításainak 60 évre volt szüksége, hogy jól ismertté váljon Keleten és Nyugaton. Bárhova is mentünk utunk során, találkoztunk bahá’í-okkal. A Szent Ügy híre elhatolt olyan messzeségbe, mint Honolulu és megtöltötte a szíveket. Mióta itt vagyunk ugyancsak fényességet gyújtottunk, hogy tündököljön. Eljön a hajnal, amikor ez a fény mindenki számára láthatóan fog világítani. A fa nagyon kicsi magból lesz, de ha elkezd fejlődni, növekszik és gyönyörű gyümölcsöket hoz.” (Report to the Friends…)

Annyian jöttek a Ritz szállóba, hogy kevés volt a hely (április 13., délelőtt 10-12 óra)

A Ritz Szálló hallja
(c) Vendéglátóipari Múzeum, engedéllyel közölve

Résztvevők: Gieswein Sándor, teozófusok, Turáni Társaság tagjai, British-American Literary Society tagjai, indiaiak, németek, magyarok

…egymás után érkeztek különböző társaságok tagjai, hogy az Ő jelenlétében lehessenek és az áldásaiban részesülhessenek. Közöttük volt az Eszperantó Társaság vezetője (Giesswein), teozófusok, Turáni Társaság tagjai, angolok, amerikaiak, indiaiak, németek és magyarok. Annyian voltak, hogy többé nem volt elég hely az Ő házában (a szállodában). A jelenlévők mind főleg állva nagy vonzalommal hallgatták azt az édes dallamot délig. (Mahmud naplója)

Nádler műtermébe megy másodszor modellt ülni (április 13., délután 2 óra)

Vámbéry Ármin 1860 körül
John Fuegi gyűjteményéből

Résztvevők: Nádler Róbert

’Abdu’l-Bahá másodszor keresi fel Nádler műtermét, hogy modellt üljön a portréhoz.

Vámbéry szeretetét és szolgálatkészségét küldte (április 13., délután 2)

Vámbéry Ármin

Résztvevők: Vámbéry Ármin

Vámbéry az otthonához közeli Ritz szállodában kereste Abdu’l-Bahát, aki éppen nem tartózkodott a szállodában. Az elmaradt találkozót viszonzandó Abdu’l-Bahá másnap felkereste Vámbéryt otthonában.

Amikor elment (’Abdu’l-Bahá) Vámbéry professzor érkezett, hogy találkozzon a Mesterrel. Aznap többször mondta nekem, hogy „egész életemet utazással töltöttem különböző országok felkutatásával, de mind a mai napig nem találkoztam még ilyen lénnyel, aki magában foglalja az emberiség minden tökéletességét és az emberiség jóakarója. Valójában az ő Lényének és tanításának tökéletessége mindenki számára jótétemény, különösen a Kelet népe számára, a muszlimok számára, minthogy az ő országuk és népük [fontossága] csökkenőben és a jövőjük szerencsétlenségekkel és csapásokkal terhes. Ha van számukra valamilyen remény, akkor ez az, hogy kövessék és ragaszkodjanak ehhez az Ügyhöz.” A beszédének nagy hatása volt, … Felajánlotta és kifejezte alázatos szolgálatát sok különböző módon és az volt a vágya, hogy Isten Ügyét terjeszthesse a legdicsőbb módon. Hosszú ideig várakozott de minthogy gyönge volt és nem érezte jól magát el kellett mennie … szeretetét és szolgálatkészségét küldte a legtisztább és szent Teremtmény küszöbéhez. (Mahmud naplója)

Hivatkozások:Mahmud naplója

Esik a hó április 13-án, délután

A lapok tudósítottak a váratlan hideg betöréséről az országba. Hó esett a már virágzó fákra. A Vasárnapi Újság fotókat is közöl a rendkívüli hidegről.

Látogatás Umrao Singh Sher-Gil és feleségénél (április 13., délután 2 óra)

Umrao Sher-Gil családjával
Új Idők, 1913

Meghívó: Umrao Singh Sher-Gil

Résztvevők: Gottesmann Antónia, Amrita Sher Gil

’Abdu’l-Bahá otthonában látogatta meg Umrao Singh Sher Gil szikh arisztokratát, magyar feleségét, Gottesmann Antóniát. A szikh főnemes kiemelkedő érdeklődést mutatott az Ügy iránt, minden alkalmat megragadott, hogy találkozhasson a Mesterrel. A házaspár kérésére ’Abdu’l-Bahá megáldotta újszülött gyermeküket, Amritát. Amrita Sher Gil a későbbiekben India egyik legelismertebb modern festőjévé vált.

Umrao Singh Sher-Gil Indiában hallott a Hitről és nagyon szeretett volna többet megtudni róla. (Report to the Friends…)

Abdu’l-Bahá az útjukról beszélt, amit Teherántól a Legnagyobb börtönig megtettek majd arról, hogy hogyan hagyta el a börtönt. Umrao és felesége a legnagyobb alázattal és szeretettel bántak a Mesterrel. Umrao Singh házaspár is Starkékhoz hasonlóan minden lehetséges alkalmon részt vettek, ahol hallgathatták Abdu’l-Bahát. (Mahmud naplója)

…a magasabb királyság léte nem függ attól, hogy megértjük-e tudatosan azt az alacsonyabb királyságban (április 13., este 6-10 óra)

A Ritz Szálló hallja
(c) Vendéglátóipari Múzeum, engedéllyel közölve

A szokatlan hóesés és vihar ellenére estére ismét társaság gyűlt össze a szállodában, hogy Abdu’l-Bahát hallgassák.

Bár tavasz volt, de aznap vihar volt és havazott. A rossz időjárás ellenére este ismét összejövetel volt az Ő otthonában (a szállodában) és mindannyian az ő beszédét élvezték. Az érzékek megtéveszthetőségéről beszélt, egy megforgatott pontot körnek látunk vagy a délibábot víznek …arról beszélt, hogy a magasabb királyság léte nem függ attól, hogy megértjük-e tudatosan azt az alacsonyabb királyságban. Példának okáért, bár egy állat nem érzi és nem törődik az agyműködésének szintjeivel, vajon ez tagadását jelenti e ezen jelenség létezésének? Hogyan tudja egy emberi teremtmény a maga korlátozott érzékelésével befogadni az Isteni királyságot majd a saját megítélésének képtelenségére alapozva megtagadni az Isteni létezést? A vége felé az új Kinyilatkoztatás tanításairól beszélt és arról, hogy ezen mindent felölelő Szavak zászlaja alatt létrejön nemzetek közötti egység. E szavak a jelenlévők további lelkesedését váltották ki. (Mahmud naplója)

április 14., hétfő

Távozni készül, de Paikert hívja a meghirdetett előadásra (április 14., délelőtt 9 óra)

Résztvevők: Paikert Alajos

Abdu’l-Bahá már utasítást adott, hogy csomagoljanak, de Paikert Alajos, a Turáni Társaság vezetője arra kérte, hogy maradjon, hiszen már újságokban is meghirdették a nagy előadást aznap estére.

A török konzul meglátogatása (április 14., déli 12 óra)

Résztvevők: török konzul

…meglátogatta a török konzult. Kelet és Nyugatról beszélt és azt mondta, hogy a Kelet semmi módon nem versenyezhet a Nyugattal. A Nyugat nem védheti meg önmagát egyedül, csakis az Isteni erő által, mely mindig a népek egységének forrása volt. Csak ezzel a gyógyszerrel gyógyítható a világ betegsége. (Report to the Friends…)

Látogatás Vámbéry Árminnál (április 14., délután 2 óra)

Vámbéry Ármin

Helyszín: Vámbéry Ármin lakása

Résztvevők: Vámbéry Ármin, Vámbéry Rusztem

A Mester otthonában kereste fel a világhírű agg orientalista utazót. A Vendég érkezésekor jelen volt Vámbéry Ármin fia, Rusztem is. Így emlékezett a látogatásra:

„…ez a látogató kivételes jelenség volt. Magas, a kortól kissé hajlott, galambősz szakállú férfi, sötét tüzű szemekkel, amelyeknek jóságos fényéből a hitnek és tudásnak meggyőző ereje sugárzott. Nem érettem szavát – atyámmal perzsa nyelven folyt a beszélgetés, – de megértettem egyéniségét, amelynek ellenállhatatlan varázsában az apostoli hivatottság öntudata tükröződött. Két évtized emlékében ma is, mint élő valóságot látom ’Abdu’l-Bahá méltóságteljes megjelenését” (Vámbéry Rusztem visszaemlékezése)

„Már sok éve követem a tanításaidat, és mindig szerettem volna találkozni Veled. Mindennél jobban csodálom a bátorságodat, hogy ilyen idős korban mindent hátrahagytál, és a világban utazol, terjeszteni emberies alapelveidet. Nagyszerű munkát végzel. Munkádat siker fogja koronázni, mert őszinteséged, megingathatatlan hited és magas ideáljaid rányomták bélyegüket a világ gondolkodóinak elméjére.”

„Remélem, hallok majd Rólad. Kérlek, mikor hazatérsz keletre, küldd el nekem Atyád Írásait és Értekezéseit, és mindent meg fogok tenni azért, hogy terjesszem őket Európában. Minél jobban terjednek ezen alapelvek, annál közelebb kerülünk a Béke és Testvériség korához.” – mondta Vámbéry Ármin búcsúzóul ’Abdu’l-Bahának

’Abdu’l-Bahá a látogatást követően levelet írt Vámbéry Árminnak (a levél egyelőre nem ismert), amire Vámbéry válasza a következő volt:

„Ezt a szolgai írást küldtem Nagyságos Őexcellenciájának, a növekvő erényű és kiválóságú, a tudományban jártas, világhírű Mirzá ‘Abd al-Bahá’-I ‘Abbásnak

Kegyesen, barátsággal, alázatosan, engedelmeskedve, a Te áldozatod voltam

Kegyességgel teli leveled, melyet e szolgádnak voltál szíves (eljuttatni) az imaszőnyeggel együtt megérkezve a neked hálát adó kézzel egyesült és a Legkisebb emlékezetében újra előjött az áldásokkal teli Excellenciáddal való találkozás ideje. Legközelebb is nagyon szeretném látni (Excellenciádat). Valóban bármennyi országot és területet is jártam és utaztam be, az intelligencia olyan esszenciájával, mint nagyságos Excellenciádé eddig sosem találkoztam és had mondjam, hogy ilyen könnyen nem is található. Emiatt remélem, hogy Nagyságos Excellenciád cselekedetei és kegyessége mindenképpen az eredmény jóságára fognak vezetni, mivel én humanizmust látok ezekben a jóságból és nemességből fakadó cselekedetekben és kegyességekben.

Ez a Legkisebb a különböző vallásokat belülről megtapasztaltam, vagyis külsőleg Mózes-hitű, keresztény, mohamedán és tűzimádó lettem. De mindegyikben nem fedezhettem fel egyebet, mint egymás elleni harcot és ellenségeskedést. Mindegyik vallás az elnyomás és zsarnokság eszközévé válik az uralkodók és hatalmasok kezében, s a világ és az emberiség romlásainak oka lett. És eme eredménytelenségre pillantva mindenki Nagyságos Excellenciád támogatására kényszerülve egy általános vallás megalapítására kell, hogy a jövőben törekedjen.

Én, aki Nagyságos Excellenciád méltóságos apját közelről láttam, megismertem és megcsodáltam az iránta megnyilvánuló lelkesedést is, nem tudok mást, mint kegyességet és tiszteletet tanúsítani Nagyságos Excellenciád irányultsága és célja iránt. És ha a magasságos Isten hosszú életkort ad neked, mindenképp sikeres leszel. Ezt kívánja és óhajtja szíve mélyéből

A Legkisebb

Vámbéry”

(Vámbéry Ármin ‘Abdu’l-Bahának írt perzsa nyelvű levelének új fordítása in Sárközy Miklós: Vámbéry és a bahá’í vallás)

Hivatkozások:Mahmud naplója, Report to the Friends…, Vámbéry Ármin köszönőlevele ’Abdu’l-Bahának

http://www.bahai.hu/a-bahai-hit/magyarorszagi-tortenet/#_ftn8

Sárközy Miklós: Vámbéry és a bahá’í vallás

Előadás a Nemzeti Múzeumban (április 14., este 7-8 óra)

Nemzeti Múzeum

Helyszín: Nemzeti Múzeum
Meghívó: Paikert Alajos, Turáni Társaság

Résztvevők: (akikről név szerint tudunk) Goldziher Ignác, Pekár Gyula, Vikár Béla, Hagara Viktor, Rónai Károly dr, Mészáros Gyula dr, Abdul Latif budapesti török püspök, Sirday Radja jelenleg itt tartózkodó indus főúr, Ömer Feridun török-perzsa tudós és számos előkelő hölgy.(Magyar Nemzet, napilap: A nemzetek és a vallások közötti béke

Az előadás címe „A nemzetek és vallások közötti béke” volt.

Az előadásra a Turáni Társaság egyik vezetője, Paikert Alajos kérte fel a Mestert. ’Abdu’l-Bahá szavait perzsáról angolra titkára, Ahmed Sohrab fordította, majd Stark Lipót angolról magyarra.

A méltósága és az ereje ennek a szent Teremtménynek még inkább vonzotta az emberi szíveket, mint máskor. Forradalmat idézett elő a jelenlévők a szívében és elméjében.

A közönség érdeklődésének megfelelően „Turáni Társaság szép és fontos misszióját méltatta. Azután elmondta, hogy a Turán az ősidőben népes, viruló terület volt, magas műveltségek központja.” (A Polgár, napilap: Perzsa tudós a nemzetek és vallások békéjéről)

„Szerinte az emberiségnek népek és vallások közötti tagoltsága mindenekelőtt azonban a gyűlölködés nemzetek és vallások közötti főoka, hogy az általános műveltség és boldogulás oly lassan halad és oly gyakori visszaesésekre vezet. A zsidó, a keresztény, a mohamedán és a Buddha vallása alapjában véve egyek.”

Előadás után sokan tiszteletüket teszik (április 14., este 8 óra)

`Abdu’l-Bahá

Résztvevők: az előadás hallgatósága

Az előadás olyan hatást keltett az emberekben, hogy ’Abdu’l-Bahá távozásáig folyamatosan jöttek, hogy kezet foghassanak Vele, kifejezzék az odaadásukat és a szándékukat, hogy szolgálhassák az emberiséget és az Ő tanításait. (Mahmud naplója)

Hivatkozások:Mahmud naplója

Vacsora Ali Abbas szőnyegkereskedőnél (április 14., este 9 óra)

Helyszín: vélhetőleg Váci utca 21.
Meghívó: Ali Abbas AghaRésztvevők: török konzul, más keleti és nyugati barátok

Az előadás után Ali Abbas Agha perzsa szőnyegkereskedő vendégül látta ’Abdu’l-Bahát és perzsa kíséretét. Ali Abbas Agha el volt ragadtatva a Mestertől. A vacsorán jelen volt a török konzul Wilhelm Herrigel valamint Edward Moore is. ’Abdu’l-Bahá beszélt és történeteket mondott a hallgatóságnak.

április 15., kedd

Megfázott, de fogadta látogatóit (április 15. egész nap)

Mahmud naplója szerint ’Abdu’l-Bahá a szokatlan hidegben megfázott és egész nap a szállodában maradt. Ennek ellenére sokan jöttek őt meglátogatni.

Starkék látogatása a Ritzben (április 15., reggel 9 óra)

Résztvevők: Stark Lipót és felesége

’Abdu’l-Bahá „kedvességét és kegyelmét rájuk záporoztatta” (Mahmud naplója) és azt mondta a Stark házaspárnak, hogy „Ti vagytok az Okai annak, hogy Budapestre jöttem, és minden a hasznotokra válik, amit Bahá’u’llah Elveinek terjesztéséért tesztek. ’Abdu’l-Bahá áldását kérték, hogy taníthassák az Ő Ügyét. „Meg lesztek erősítve, lelkek jönnek és felvidítják a szíveteket, Isten Ügye nagyot fog haladni itt és látni fogjátok, hogy milyen győzedelmesek lesztek, ha felkeltek, ahogy a szent Tanítások szolgálatához szükséges. Akkor az Isteni seregek jönnek segítségetekre és győzedelmesek lesztek.” (Report to the Friends…)

Mások is jönnek meglátogatni a Ritzbe, pedig beteg (április 15., délelőtt 10-12 óra)

A Ritz Szálló hallja
(c) Vendéglátóipari Múzeum, engedéllyel közölve

Résztvevők: barátok

Tanításról beszélt az összegyűlteknek, arról, hogy hogyan szervezzék az összejöveteleket a városban. Biztatta a jelenlévőket.

Teozófusok, törökök és professzorok látogatása a beteg ’Abdu’l-Bahához (április 15., délután 2 óra)

‘Abdu’l-Bahá: Megválaszolt kérdések
(c) www.bahai.hu

Résztvevők: Számos teozófus valamint törökök, Paikert Alajos, Goldziher Ignác

Délután számos teozófus, törökök és néhány professzor érkezett, hogy találkozhassanak Vele. Kérdések hangzottak el és a Mester magyarázatai filozófiáról, reinkarnációról és hasonlókról. Mélyen megérintették a hallottak a jelenlévőket, nagy tisztelettel és odaadással távoztak. (Mahmud naplója)

Hivatkozások:Mahmud naplója

Az Est újságírójának látogatása a Ritzben (április 15., délután 3 óra)

Résztvevők: egy újságíró „Az Est”-től

Egy újságírónak gazdasági kérdésekről, valamint a tanításokról is beszélt ’Abdu’l-Bahá. Az újságíró mindent hálásan feljegyzett.

Hivatkozások:Mahmud naplója

Umrao Sing Sher-Gillel a teremtésről (április 15., délután 4 óra)

Résztvevők: Umrao Sing Sher-Gil

Umrao Sing Sher-Gil késő estig a ’Abdu’l-Bahánál volt. Nagy odaadással és spirituális elragadtatással hallgatta a Mester magyarázatait a teremtés bizonyítékairól és hasonló témákról. Mély alázattal és vonzódással távozott. (Mahmud naplója)

Herrigelnek beszél arról, hogyan tartsák Stuttgartban az összejöveteleket (április 15., délután 5 óra)

Ritz szálló

Helyszín: Ritz szálló

Résztvevők: Wilhelm Herrigel

’Abdu’l-Bahá Wilhelm Herrigel kérdésére arról beszélt, hogy hogyan szervezzenek összejöveteleket a közösségükben.

Herrigel úr arról számolt be a ’Abdu’l-Bahának, hogy néhány dalt orgonán játszottak le és úgy találta, hogy ez nagyon jó volt, mert így tiszteletteljesebben hallgatták a résztvevők. A Mester a szent Könyv néhány részletét ajánlotta megfelelő alkalmakra.

‘Abdu’l-Bahá ezt mondotta az összejövetelekről:

“Egy héten csak egy hivatalos összejövetelt kellene tartani. Jó, ha először egy hirdetés jelenik meg, hogy milyen témáról lesz szó. Ez fölkelti az emberek érdeklődését. Egy barát felolvas először egy imát szeretettel teli szívvel, hogy az áthathassa a barátok szívét. Ezt követően a Legnagyobb Nevet kellene csendben imádkozni, hogy az elmék olyan állapotba kerüljenek, hogy teljes figyelemmel követhessék az előadást. Jó lenne, ha az egybegyűltek egy bahá’í dalt énekelnének (chant). Ezután Bahá’u’lláh Tábláit illetve ‘Abdu’l-Bahá előadásait kellene olvasni. Senki sem beszélhet ezeken a hivatalos találkozókon, aki nem a legnagyobb belső meggyőződéssel … beszél. Ha új látogatók vannak jelen ezeken a találkozókon, beszélni kell a szent Ügy történetéről. Ha barátoktól levél érkezik messziről, fel lehet olvasni az előadás után. Időről időre Bahá’u’llah Tarazat, Ischrakat stb. tábláját lehet olvasni. Mirza Abul Fazl Bahá’í bizonyságok könyvéből lehet néhány fejezetet felolvasni időnként majd imával zárni az összejövetelt. “

“A barátok összejöhetnek családoknál itt vagy ott, hogy többet beszélhessenek a részletekről. Ez hozzájárul a fejlődésükhöz. Jó, ha a barátok megtartják a 19 napi ünnepet. Ha nem lehetséges egy nagy csoportba összejönni, az is jó, ha néhány család meghívót küld az ilyen ünnepekre, hogy a barátokat meg tudják hívni egyik vagy másik házba, hogy időről időre az emberek találkozhassanak egymással.” (Report to the Friends…)

Edward Moore gramofon felvételt készít Mahmud Zarquanival (április 15., délután 6 óra)

Résztvevők: Mahmud Zarquani, Mr. Edward Moore

Edward Moore chicagói kereskedő gyermekeivel együtt többször is felkereste ’Abdu’l-Bahát. Ezen a délutánon Edward Moore a Ritz szállóba érkezett és gramofonjával hangfelvételt készített, melyen Mahmud Zarquani, ’Abdu’l-Bahá titkára kántálja a 12.-i teozófus találkozón elhangzott imát.

A hangfelvételt jelenleg is keressük.

Hivatkozások:Star of the West

április 16., szerda

A Duna áramlása, mint Isten Ügyének jelképe (április 16., reggel 8 óra)

Kilátás a Ritz Szálló egy szobájából a Dunára
(c) Vendéglátóipari Múzeum, engedéllyel közölve

Az időjárás enyhébbre fordult reggelre. ‘Abdu’l-Bahá a Dunát nézte a Ritz szálló ablakából és ezt mondta:

“Minden folyamot és vihart a földön meg lehet zabolázni kivéve az Isten ügyének áramlását. Isten ügyének hatalma minden erőt felülmúl a földön.” (Report to the Friends…)

Indiaiak, amerikaiak és magyarok látogatják meg a Ritzben (április 16., délelőtt és délután )

A Ritz Szálló hallja
(c) Vendéglátóipari Múzeum, engedéllyel közölve

Résztvevők: Paikert Alajos, Umrao Singh Sher-Gil, Edward Moore, Stark Lipót, Stark Lipótné, Zipernowszky Károly

Délelőtt és délután egymást követték a látogatók a szállodában

“Ez a század felvilágosult, ezeknek az országoknak szükségük van a spiritualitásra és az isteni kultúrára, hogy az emberiség jó sorsának alapja kialakuljon és, hogy az emberi erények és tehetségek tökéletesedjenek.” (Report to the Friends…)

április 17., csütörtök

Gyermekért könyörgő asszony; a szabadság három fajtája (április 17., reggel 8 óra)

A Ritz Szálló egy szobája
(c) Vendéglátóipari Múzeum engedélyével

’Abdu’l-Bahá kiterjedt levelezést folytatott a világon élő bahá’í hívőkkel. Ezen a napon sok levél érkezett az amerikai hívőktől.

Amerikai barátok néhány levelének fordítását nézte. Ezek között volt egy levél Isten szolgálóleányától Washingtonból, aki az Asieh nevet kapta. Arról számolt be, hogy a Szent Földön és a Legszentebb Küszöbnél tett zarándoklata során gyermekért könyörgött és imádkozott … a könyörgése meghallgattatott és most két édes drága gyermeke van, akiket a Mester utasítása szerint Golshannak és Roshannak neveztek el. A borítékban elküldött egy kis hajat a két gyermektől, hogy még inkább átadhassa a az érzéseit és háláját. A Mester azt mondta, hogy ő egy áldott odaadó hívő, mindig buzgó volt az Ügy szolgálatában.

Az asszony férje ugyan nem hívő, de vele van a szolgálatban és szereti őt. Ennek ellenére elvett még egy asszonyt feleségül és a bahá’í-ok ellenkeztek és ragaszkodtak ahhoz, hogy nem kellene törődni velük. Azt mondták, hogy a rájuk irányuló figyelmem a Hit méltósága ellen hat. Két feleséget tartani nem tiltott, de minthogy egyenlően tartani őket nehézséget okoz, egy igazságos hívő nem fog megkísérelni két feleséget tartani. … emiatt nem hagyhatjuk el Isten szolgáját. Most Asieh összejöveteleket tart, tanít és elküldte két gyermekének a haját mint egy emlékeztetőt a szent küszöbre.

Az egyik levél kapcsán ’Abdu’l-Bahá a szabadság három fajtájáról beszélt.

“Háromféle szabadság létezik. Az első az Isteni szabadság, ez csakis Istenhez tartozik. Ő szabad, azt teszi, amit akar és az égen földön semmilyen bölcsesség sem befolyásolhatja. Az Ő akaratán keresztül újultak meg a szent alapelvek minden ciklusban, és különböző törvények megváltoztak az idők változásának megfelelően. Ez világossá válik majd a kinyilatkoztatásból az Ügy fejlődése során. A nyilvánvaló bölcsesség és Isten Akarata tapasztalható lesz az egész világegyetemben. Az Áldott Szépség – dícsértessék az Ő szent Neve – ha úgy rendeli, hogy a víz olyan legyen, mint a bor, senkinek sincs joga azt kérdezni, miért.
A második az európaiak szabadsága. Eszerint az emberek bármit tehetnek, mindaddig, amíg ezzel mást nem sértenek. Ez a természet szabadsága. Legmagasabb foka az állatvilágban található. Ez az állatok sajátossága. Nézd a madarakat, milyen szabadságban élnek. Az ember bármit tehet, sohasem érheti el azt a szabadságot, mint az állatok. A rend ugyanis gátat szab a szabadságnak.
A harmadik féle szabadság Isten törvénye és parancsolata alatt áll. Ez az emberek szabadsága. Ha az ember az Isteni Szavak árnyékába húzódik, felszabadítja magát minden dolog alól, amihez a szív kötődik és így minden nehézség és szomorúság alól is. Sem a legnagyobb gazdagság, sem semmilyen anyagi hatalom nem akadályozhatja meg az igazságosságban, semmilyen szegénység vagy szükség nem akadályozhatja, hogy boldogság és nyugalom legyen a szívében. Minél inkább előrehalad a belső fejlődése, annál szabadabbá válik a szíve és a lelke.
Isten vallásában a gondolat szabad, mert Istenen kívül senki sem tud parancsolni a lelkiismeretünknek. De a gondolat szabadsága nem lépheti át az erkölcs határait így Isten vallásában nem szabad a cselekvés. Senki sem léphet túl Isten törvényén, akkor sem ha nem sértene senki mást ezzel, mert Isten célja magunk és mások nevelése. Isten előtt ezért nincs különbség önmagunk vagy mások megsértése között és ez mindkettő elítélendő. Az istenfélelemnek a szívekben kell lakozni. Az embernek sosem szabad olyat tenni, ami kifogásolható. Így a cselekvés szabadsága, amit a Nyugati törvények rögzítenek, semmilyen módon nem megengedett az Ő vallásában. Ugyanígy a gondolat szabadsága sem lépheti át az erkölcs korlátait. A cselekedeteknek kéz a kézben kell járni Isten tiszteletével.
Remélem, hogy Isten tiszteletével a szívetekben és kegyességetekkel ti lehettek ebben az országban az indítéka és a gyógyszere a jellemek változásának és a lelkek fölemelkedésének egy nemesebb állapotba”. (Report to the Friends… és az alábbi forrás egybevetésével készült fordítás)

A Stark család meglátogatása otthonukban (április 17., reggel 9 óra)

Nyúl utca 5.

Résztvevők: Stark Lipót és felesége, gyermekeik és a ház népe

Stark Lipót – aki szeretetével Budapestre vonzotta ’Abdu’l-Bahát, – és felesége odaadó, lelkes hívei voltak a Mesternek. Ha csak tehették az Ő közelében igyekeztek lenni. Otthonukban áradó szeretettel látták vendégül ’Abdu’l-Bahát. A Mester megáldotta őket, gyermekeiket és Starkné kérésére a ház népét is.

’Abdu’l-Bahá otthonában látogatta meg Starkékat. (Mahmud naplója)

Hivatkozások:Mahmud naplója

Látogatás Zipernowszky Károly családjánál és Goldzihernél (április 17., délelőtt 12 óra)

Goldziher Ignác háza ma

Résztvevők: Zipernowsky Károly családja, Goldziher Ignác

’Abdul’l Bahá felkereste Zipernowszky Károly családját, megáldotta a felnőtteket és Zipernowszky unokáit, a három kis angyalt.

Búcsúzóul ismét felkereste Goldziher Ignácot.

(Sohrab levelek)

Hivatkozások:Sohrab levelek

Stark Lipót visszakíséri a Ritzbe (április 17., délután 2 óra)

Shoghi Effendi: Bahá’u’lláh világrendje

Résztvevők: Stark Lipót

Starkék otthonából Stark Lipóttal együtt tért vissza ’Abdu’l-Bahá a Ritz szállóba. Együtt ebédeltek. ’Abdu’l-Bahá az Ügyről magyarázott.

…Stark úrral két órakor tért vissza a szállodába és egyetlen perc pihenés nélkül új látogatókat fogadott. Teozófiáról és Bahá’u’llah Ügyéről beszélt nekik és a két rendszert összehasonlítva ezt mondta:

.

.

.

.

.

.

.

„A szent Ügy magában foglal minden vallási kérdést, melyre a különböző népeknek szükségük van, mert ez az Isteni Erőre alapul. Isten szava átalakítja a szíveket és nemesíti a jellemet és így idézi elő a nemzetek és országok egységét. Olyan magas szintre jutnak, hogy képesek lesznek önmagukat feláldozni egymás javáért. Ez az egész világegyetemben nyomokat hagy.”

„A Koránban van egy vers: az embereknek országgyűlést kell alapítani Isten részére. Lásd évről évre hány millió ember gyűlik össze, hogy az Ő Ügyében zarándokoljon. Ez a példa mutatja a földünkön az Isteni Szónak az érzékelésre és a lélekre gyakorolt hatalmát. Semmi sem fogható ehhez egyetlen másik közösségben sem. Ez a hatás, ilyen eredmények semmi másból nem származhatnak (csak az isteni Szó erejéből).” (Report to the Friends…)

Mindenki önállóan keresse az igazságot (április 17., délután 4 órától)

`Abdu’l-Bahá mosolya

Semmit sem pihent és egész délután emberek és keresők érkeztek csoportokban és nagy örömüket lelték abban, hogy az édes hangot hallgatták és a ragyogó arcot nézték. (Mahmud naplója)

Arról beszélt, hogy a vallások irányítói milyen gyakran törekszenek arra, hogy megmagyarázzák a szent írások értelmét, de fontos, hogy mindenki tanulmányozza a szent írásokat és önállóan keresse az igazságot. (Report to the Friends…)

Vacsora Edward Moore családjánál (április 17., este 7 óra)

Helyszín: Edward Moore otthona, talán Belgrád rakpart 19.Edward Moore vacsorára látta vendégül ’Abdu’l-Bahát és perzsa kísérőit.

április 18., péntek

Harmadszor is modellt ül Nádlernek (április 18., reggel 8 óra)

Helyszín: Andrássy út 71.Nádler nyomatékos kérésére, hogy a portré befejezéséhez szüksége van még egy alkalomra, ‘Abdu’l-Bahá az indulás napjának reggelén harmadszor is felkeresi Nádler műtermét és modellt ül.

Búcsúzás a Ritzben (április 18., délelőtt)

A Ritz Szálló olvasóterme
(c) Vendéglátóipari Múzeum engedélyével

Résztvevők: (akik nevét a források név szerint feljegyezték) Umrao Singh Sher-Gil, Hagara Viktor, Stark házaspár, Edward Moore

Sok barát érkezett, hogy elbúcsúzzon ’Abdu’l-Bahától. Mindannyiukra nagy hatást gyakorolt az Ő Felséges és magasztos személyisége. Sok látogató nagyon szomorú volt az elválás gondolata miatt, de Ő vigasztalta a jelenlévőket és arra kérte őket, hogy kövessék a szent tanításokat, terjesszék a boldog híreket és vezessék az embereket az egységre. (Report to the Friends…)

Edward Moore fotókat és hangfelvételt készít (április 18., délelőtt)

Ritz szálló

Helyszín: Ritz szálló

Edward Moore ismét gramofonjával érkezett. Hangfelvételt készített, melyen ‘Abdu’l-Bahá egy imát mond arabul. Fényképeket is készített a Ritz szállóban.

„Ő az Isten!

Ó, Isten, én Istenem! Szeretetedtől dobogó szívvel könyörgöm Hozzád és szólítalak az éj sötétjében, mondván: Ó, Isten! Segíts meg kegyelmeddel és irgalmaddal, és add, hogy dicséreted zenghessem teremtményeid között. Ó, Isten, én Istenem! Íme szolgáid, akik bőkezűséged jobb keze felé fordultak, kik összegyűltek, kiket Hívásod vonzott, és akik megvallották egységedet. Ó, Uram! Add, hogy ők irgalmad jelei lehessenek az emberek, és bőkezűséged lobogói szolgáid között. Ó, Isten! Küldd le rájuk áldásaidat, ragyogd be szívüket tudásod fényével, örvendeztesd meg keblüket mindent átfogó szentséged jeleivel, és tedd őket lámpásokká, melyek szereteted fényével sugárzanak. Bizony, Te vagy a Bőkezű, a Könyörületes.

Ó, Uram, Uram! Íme egy város, ahol összegyűltek az ország kiemelkedő és jeles személyiségei. Vezesd őket a Te egyenes utadra, és nyugtasd meg szemüket ragyogó fényeddel. Engedd, hogy az emberiség egysége ügyének szolgálóivá váljanak, legnagyobb bőkezűséged zászlóvivőivé a föld és menny között, békére és barátságra törekvőkké, és olyanokká, akik múlhatatlan dicsőséget keresnek minden nép számára. Bizony, Te vagy a Bőkezű. Bizony, Te vagy a Könyörületes. Bizony, Te vagy a Mindenható.”

A hangfelvételeket és a fényképeket jelenleg is keressük.

Elbúcsúzás a pályaudvaron (április 18., délután 2)

Résztvevők: Indiaiak, amerikaiak, magyarok, törökök

Minden nép képviselője a saját nyelvén búcsúzott Abdu’l-Bahától. (Report to the Friends…)

Bár ideérkezése előtt egyetlen bahá’í sem volt ebben a városban, távozásakor majdnem harminc ember fejezte ki az odaadását és elfogadását. De (nem csak azok, akik elfogadták a Hitet, hanem) a testvériség és szeretet világában mindenki, aki részt vett az összejöveteleken a legalázatosabb volt, a legnagyobb figyelemmel és tisztelettel (hallgatta Őt). A vonat hamarosan elindult, jóságos szavak és mondatok hangzottak el az Ő szájából és mindenkinek megparancsolá, hogy emelkedjen föl és terjessze Isten Szavát. Mindenkit megáldott és megerősített. A teljes vonzódás légkörében könnyes szemek fordultak felé, vágyódó kezek nyúltak irányába míg a vonat elhagyta a pályaudvart. (Mahmud)

április 23., szerda

Starkné Bécsben is felkeresi ’Abdu’l-Bahát (április 23.)

Résztvevők: Stark Lipótné

Stark Lipót felesége április 23-án délután meglátogatta Bécsben ‘Abdu’l-Bahát.

Újságokat és magazinokat vitt magával, cikkekkel ‘Abdu’l-Bahá látogatásáról és a bahá’í hitről. Azt is hírül hozta, hogy két héten belül megtartják első bahá’í találkozójukat és már huszonöt ember fogadta be a Hitet. (Ulrich Gollmer Sohrab nyomán)

Hivatkozások:Sohrab levele

Személyek

Stark Lipót

Stark Lipót korában a magyar műszaki értelmiség kiemelkedő alakja volt. A Magyar Villamossági Rt főmérnöke, később vezérigazgatójaként főszerepet játszott Budapest közüzemi áramszolgáltatásának megszervezésében.

7 nyelven beszélt, otthona egy angol ház hangulatát sugározta, gyakran jártak náluk külföldi vendégek. A zenét és a szobrászatot különösen kedvelte.

Kedves, kellemes és szellemes társalkodó volt, a heves vitákat helyett a megegyezést kedvelte, amit eszes, újszerű javaslataival többnyire sikerült is elérnie.

Nagy érdeklődést mutatott a spirituális témák iránt. 1910-től 1911-ig ő volt a Magyar Teozófiai Társulat elnöke. Később 1917-18-ban a szabadkőműves Galilei Páholynak a főmestere lett.

A teozófusok Európa szerte kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeztek. Stark Lipót angliai tartózkodása alatt barátságot kötött A.P. Cattanack-kal, aki érdeklődött a teozófia iránt. Stark miután elhagyta Angliát továbbra is levelező kapcsolatban maradt A. P. Cattanack-kal, aki Angliában megismerkedett a bahá’í tanításokkal és el is fogadta azokat. Ő küldött bahá’í irodalmat Stark Lipótnak, aki azonnal nagy érdeklődést mutatott és tanulmányozni kezdte Bahá’u’llah írásait.

A Magyar Teozófiai Társulatban 1912-ben, Abdu’l-Bahá látogatását megelőző évben, előadást tartott a bahá’í hitről. Az előadás szövege megjelent a Teozófia c. folyóiratban, 1912-ben.

1912 decemberében A.P. Cattanack-tól értesült arról, hogy ’Abdu’l-Bahá Európában tartózkodik, ekkor hívta meg a Mestert Budapestre. ’Abdu’l-Bahá szavai szerint Stark szeretete vonzotta Őt Budapestre.

A látogatás majdnem minden napján együtt volt a Mesterrel. Április 17-én otthonukban látogatta meg a Stark családot ’Abdu’l-Bahá és megáldotta a Stark házaspárt, két gyermeküket és a ház népét.

1913 októberében Starkék otthonában tartották meg az első bahá’í összejövetelt, amint erről örömmel tudósította levélben ’Abdu’l-Bahát.

Hivatkozások:http://hu.wikipedia.org/wiki/Stark_Lip%C3%B3t

http://www.teozofia.hu/Cent/TC_Stark.Lipot.html

Stark Lipót emlékünnep 1934 február 20.-án Martos Viktor emlékbeszéde in: Elektrotechnika, 1934 március p30-34

Vámbéry Ármin

Vámbéry Ármin a keletkutatás géniusza. Európai nyelveken kívül beszélt törökül, perzsául, arabul.

Szegény ortodox zsidó családba született, iskoláinak egy részét piaristáknál járta, ahol ministrált is. Keleti utazási során mélységében ismerte meg a muzulmán hitet. Az élete függött attól, hogy olyan jól játssza a zarándok dervist, hogy ne jöjjenek rá, hogy ő nem született muzulmán.

Gyermekkorát végigkísérő éhezéstől kezdve a törökországi magasabb körökön át az angol arisztokraták világába is bejárást szerzett. Magyarországon egyetemi katedrát kapott, a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. Felkészültsége, kapcsolatai és nyelvismerete révén rendszeresen külpolitikai megbízásokat kapott.

Keleti utazásai során szerzett tudomást a Báb és Bahá’u’lláh tevékenységéről, ekkoriban erős bírálattal illette a bábík működését. Véleménye változásában nagy szerepe volt barátjának, a neves brit orientalista, Edward Granville Browne-nak. Browne személyesen is találkozott a bahá’í hit alapítójával, Bahá’u’lláh-val, erről könyveket írt, melynek egyikéről Vámbéry jelentetett meg recenziót.

’Abdu’l-Bahá Budapesten kétszer is meglátogatta otthonában az idős orientalistát. Vámbéry bahá’inak vallotta magát az ’Abdu’l-Bahával való személyes budapesti találkozásait követően. Személyes hitvallását ’Abdu’l-Bahának írott leveléből ismerjük.

A Magyarországi Bahá’i Közösség őt tartja az első magyar bahá’í hívőnek.

Goldziher Ignác

Világhírű zsidó orientalista, Korán-kutatási megállapítási máig érvényesek.

Apja zsidó kereskedő, aki fiát öt éves korától intenzív tanulásra fogta. A kimagasló képességű gyermek 16 éves korától a Pesti Egyetemen Vámbéry Ármin tanítványa lett.

Iszlámtörténeti és sémi kutatási eredményei és publikációi ellenére sokáig nem kapott katedrát az egyetemen. 44 éves koráig a pesti zsidó hitközség titkáraként dolgozott.

Levelezésben állt kora legjelentősebb iszlám kutatóival.

A Bábról és Bahá’u’llahról a bábí mozgalom történetének neves kutatójától, Edward Granville Browne-tól, a nála tett látogatása során, szerzett tudomást 1892-ben.

„Rövid ismeretség után meghitt barátságba kerültem Edward Browne-nal, a Pembroke College professzorával, a Babi-szekta híres kutatójával. E szektáról írott könyvének egy példánya tanúskodhatik gyorsan létrejött barátságunkról.” (Napló 185.old).

1910-ben jelent meg az Előadások az iszlámról című munkája, melyben a 6. fejezetben, Későbbi fejlemények címmel 8 oldalon foglalja össze a bahá’í hit lényeges tételeit, 3 évvel ’Abdu’l-Bahá budapesti látogatását megelőzően.(in Goldziher Ignác: Előadások az iszlámról. Katalizátor, Bp. 2008. ford. Kőrös László p 259-267)

Goldziher jelen volt az első találkozón a Ritz szállóban. ’Abdu’l-Bahá érkezésekor. Két nap múlva Abdu’l-Bahá otthonában látogatta meg Goldzihert „Abd al-Baha van itt. A próféta titkára kíséretében meglátogatott otthonomban, és bahaista kérdésekről beszélgettünk. Stuttgartból jött, ahol meglátogatta az ott működő német Baha-közösséget (körülbelül 110 személy). Közülük egy, W. Herrigel elkísérte ide. Dolgozószobámban azzal a meglepetéssel szolgálhattam a prófétának, hogy megmutattam isteni atyjának egy Rasa’il kötetét, melyet nem ismert. Megjelentem itteni előadásain is.” (Napló 1913 ápr. 11 324.old)

Április 15-én Goldziher felkereste ’Abdu’l-Bahát a szállodájában és hosszasan beszélgetett vele arabul az isteni tudásról. Goldziher feszült figyelemmel és élvezettel hallgatta (a Mestert.)

Búcsúzóul ’Abdu’l-Bahá ismét felkereste otthonában Goldzihert és a bábík korai történetéről, majd a Bábnak a későbbi Isteni Megnyilvánulásról adott próféciáiról beszélgettek arabul.

’Abdu’l-Bahá távozása után három hónappal levelet írt Goldzihernek. „Nagyon nyájas levelet kaptam Abd al-Bahától, melyben társaságomat hiányolja. Egyidejűleg egy perzsa szőnyeget küldött, kapcsolatunk emlékéül.” (Napló 1913 július 15.).

Goldziher megköszönte ’Abdu’l-Bahá levelét és a szőnyeget egy augusztusban írt levelében.

További levélváltásukról nem tudunk.

Hivatkozások:Goldziher’s bahái correspondence by György Léderer in The Arabist. Bp, ELTE BTK Arab Tanszék 1988 p 103-119

Goldziher Ignác: Napló. Magvető könyvkiadó, Budapest 1984 ford. Scheiber Sándorné

Paikert Alajos

Agrár értelmiségi, a Mezőgazdasági Múzeum későbbi igazgatója, a Turáni Társaság alelnöke

Szülei szudéta németek, apja elismert katonaorvos volt. Gyermekeiket különös gonddal nevelték. Paikert diplomata szeretett volna lenni, de apja a remélt ezer holdas családi birtok gazdájának képeztette ki fiát a Magyaróvári Gazdasági Akadémián.

Képzettsége meghatározta későbbi pályáját. Az Akadémiáról kikerülve meghívták az Országos Magyar Gazdasági Egyesület segédtitkárának. Innentől kezdve egész életén keresztül elkötelezetten szolgálta a magyar mezőgazdaság ügyét. Nemzetközi vásárokat és kiállításokat szervezett. Megszervezte a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot. A magyar kormány gazdasági szaktudósítója volt Washingtonban 1900-1903-ig.

1910-ben megalapította a Turáni Társaságot, mellyel őszinte célja a kelet és nyugat kapcsolatának előmozdítása volt. Társasághoz megnyerte Teleki Pál gróf, Széchényi Béla gróf és Vámbéry Ármin támogatását.

Később kezdeményezte és megszervezte a Magyar Külügyi Társaságot (1917, 1920), melyben szorosan együttműködött Apponyi Alberttel.

1929-től Fuad egyiptomi király felkérésére megszervezte az egyiptomi mezőgazdasági múzeumot.

1936-ban kidolgozta egy „világszövetség” tervezetét.

1940-től visszavonultan élt, megírta Életem és korom című visszaemlékezését.

Paikert Alajos a Turáni Társaság alelnökeként hívta meg ’Abdu’l-Bahát második nyilvános nagy előadására a Nemzeti Múzeumba.

’Abdu’l-Bahával négyszer találkozott. Első alkalommal hosszan beszélgettek a világbékéről. A beszélgetés végén Paikert Alajos elmondta, hogy mennyire meglepi az az öröm, ami a Mester ideáiból sugárzik. „Valóban meglep, hogy ilyen nagyszerű megvilágítását hallhatom a világbéke eszméjének egy Keleti embertől és nagyon boldoggá tesz, hogy egy ilyen egyetemes Ügy elfogadott Keleten.”

Második találkozásuk az előadáshoz kapcsolódik. Paikert személyesen kísérte el ’Abdu’l-Bahát a Nemzeti Múzeumba. Az előadáson ő köszöntötte a Mestert „méltatva a Bahaizmus világraszóló céljait és törekvéseit, azután pedig szintén ő köszönte meg Abdul Bahának a hallgatóság lelkes tapsai között a társaság nevében a kiváló előadást.” In Az Újság, napilap A nemzetek és vallások közötti béke.

Az előadás másnapján felkereste ’Abdu’l-Bahát a szállodában és köszönetképp két szép könyvet ajándékozott Budapestről. Negyedik alkalommal magáról hozott egy fotót, melyen díszmagyarban látható. El volt ragadtatva a tanításoktól és azt mondta ”Biztos vagyok abban, hogy a Bahai alapelveket készek elfogadni a magyarok és mindent meg fogok tenni, hogy serkentsem ezt az érdeklődést”. Kifejezte szándékát, hogy a Nemzeti Múzeumban elhangzott előadás szövegét megjelentetik a Társaság „Turán” című kéthavonta megjelenő folyóiratában. Erre azonban a későbbiekben nem került sor.

Giesswein Sándor

Pápai prelátus, országgyűlési képviselő, a Magyar Országos Eszperantó Szövetség elnöke (1911), Magyar Békeegyesület elnöke (1910). Keresztény humanista, faji megkülönböztetés ellenes, támogatta a feministákat. Igen népszerű, közismert személy, az újságírók mindig név szerint megemlékeztek arról, ha valamilyen eseményen megjelent.

Jelen volt az ’Abdu’l-Bahát a pályaudvaron várók csoportjában, majd azok között, akik először találkozhattak a Mesterrel a Ritz szállóban. Giesswein hívta meg ’Abdu’l-Bahát a Békeegyesület nevében az első nagy, nyilvános Régi Képviselőházbeli előadásra. Ott köszöntötte ’Abdu’l-Bahát majd az előadás végén köszönetet mondott.

Hivatkozások:http://hu.wikipedia.org/wiki/Giesswein_S%C3%A1ndor

Budapesti Hírlap, napilap, Előadás a világbékéről. 1913 április 12 9. old..

Budapesti Napló, napilap. Perzsa apostol Budapesten. 1913. Április 10..

Budapest, napilap. A szeretet prófétája- Abdul-Baha előadása a régi képviselőházban. 1913. Április 12. 7.-8. old..

Pesti napló. A bábi próféta. 1913. április 10. 8. old.

Világ, napilap. Egy érdekes próféta Abdul-Beha Budapesten. 1913. Április 10. 7.-8. old.

Apponyi Albert gróf

Apponyi Albert gróf politikus, miniszter, nagybirtokos.

Hivatkozások:Martha Root beszámolója

Germanus Gyula / dr. Germanus [Germanus]

Nemzetközi hírű orientalista, kultúrtörténeti író. ’Abdu’l-Bahá látogatásának idejében a Keleti Akadémia tanára volt.

Vámbérytől tanult perzsául, Goldzihertől tanult az iszlámról, Kunostól a török kultúráról.

Abdu’l-Bahát megérkezésekor ő üdvözölte arabul. Másnap török diákok társaságában kereste fel Abdu’l-Bahát. Ő tolmácsolt Abdu’l-Bahá előadásán a Régi Képviselőházban.

Személyes megnyilvánulását Abdu’l-Bahával kapcsolatban nem ismerjük.

Zipernowsky Károly [Zipernowsky]

Zipernowsky Károly
Elektrotechnika 2003, p. 123

Magyar mérnök, a transzformátor három világhírű feltalálójának egyike. A Magyar Teozófiai Társaság egyik alapítója.

Zipernowsky Károly tagja volt az ’Abdu’l-Bahára a Nyugati pályaudvaron várakozó csoportnak, amint erről a Világ napilap tudósított.

Egy alkalommal felkereste a szállodában ’Abdu’l-Bahát és a békéről beszélgettek. Nincs tudomásunk arról, hogy a ’Abdu’l-Bahá előadásain vajon megjelent-e.

’Abdu’l-Bahá meglátogatta a házukat, megáldotta feleségét, lányát és leányunokáit. A tudósítás arról nem szól, hogy ő maga is otthon lett volna.

Zipernowszky részt vett a Starkék által szervezett első bahá’í öszejövetelen.

Ali Abbas Agha

Tebrizből származó, perzsa szőnyegkereskedő.

A Nemzeti Múzeumban tartott előadást követően otthonában vendégül látta Abdu’l-Bahát és perzsa kíséretét, Herrigel urat, Edward Moore-t, valamint a török konzult.

Nádler Róbert

Iparművész, festő, tanár. Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt 1909-től.

A Magyar Teozófiai Társulat elnöke 1913-ban, Stark Lipót után. 1927-ig töltötte be az elnöki funkciót.

Portrét készített ’Abdu’l-Baháról a budapesti látogatás ideje alatt műtermében (Andrássy út 71). A portré, amint Nádler Pálma, a festő leánya könyvében is megemlít, három ülés után készült.

„Ebben az összefüggésben emlékezzünk meg egyik legkitűnőbb arcképéről, mely tulajdonképpen már a távolabbi, következő stíluskorszak felé mutat. Ez Abdul Bahá Abbas Effendi, a perzsa vallásalapító arcképe, mely 1913-ban Budapesten készült, három félórás ülésre. Meglehetősen nagyméretű reprezentatív arckép. Sötétzöld háttér előtt ábrázolja az öregembert, nagy fehér szakállával, fehér turbánnal a fején. A képen látszik a gyors munka: széles sietős ecsetvonásokkal dolgozik, de olyan festői élvezettel, mely örökre nyomot hagy a képen”.

’Abdu’l-Bahá modellt ült a portréhoz 11-én, 13-án és 18-án.

Nádler jelen volt A Ritz szállóbeli első fogadáson. Másnap Starkék és Zipernowsky Károlyné társaságában meglátogatták ’Abdu’l-Bahát a szállodában. Este ő és Stark kísérik a Mestert a Teozófiai Társaságba az első előadásra. Ott Nádler köszöntötte a Mestert (részletesen lásd az Eseményeknél).

A pályaudvaron búcsúztatta a ’Abdu’l-Bahát.

Nádler részt vett az első budapesti bahá’í találkozón, amint erről Stark tudósította ’Abdu’l-Bahát levelében.

Umrao Singh Sher-Gil / General AmerOsengher / Colonel Omrasengher / Sirday Radja

Az ifjú Umrao Sing Sher-Gil
http://jugaadoo.blogspot.hu/

Umrao Singh Sher-Gil szik főnemes. Második felesége a magyar Gottesmann Antónia (a neves India kutató, Baktay Ervin nővére), Indiában ismerkedtek meg egymással. Két lányuk született Budapesten Amrita és Indira.

Umrao Singh Sher-Gil filozófiai tanulmányokat folytatott. Indiában számon tartott fotóművész, főleg beállított képeket készített.

Umrao Singh Sher-Gil már korábban találkozott ’Abdu’l-Bahával, vélhetőleg Angliában. Ő és felesége lelkes hívei voltak ’Abdu’l-Bahának.

Umrao Singh Sher-Gil jelen volt már a Nyugati pályaudvaron, ahol ’Abdu’l-Bahát várták, majd elment a szállodába az első találkozóra. Rajta is van a találkozó alatt készült csoportképen. Ő a szikh turbános úr a kép jobb oldalán. Másnap, amikor ’Abdu’l-Bahá a Lánchídon sétált, összetalálkoztak, majd aznap később meglátogatta a Mestert a szállodában.

A teozófusok második találkozóját követően felkereste a Mestert és másnapra, 13-ára meghívta őt otthonukba, a budai Duna parton lévő Szilágyi Dezső tér 4-be. ’Abdu’l-Bahá elfogadta a meghívást és meg is látogatta a családot. Ekkor a család újszülöttjét, Amritát is megáldotta.

A búcsúzás napján is ott volt a szállodában, ekkor beszélt neki ’Abdu’l-Bahá arról, hogy milyen feladatai vannak Indiában.

A megáldott gyermekből, Amrita Sher Gilből, festő lett, a modern indiai festészet kiemelkedő alakja.

Kúnos Ignác / Dr. Agnos Gussen [Kunos Ignác]

A török nép kutatója. A Keleti Akadémia igazgatója. Az ő kutatómunkája vezette be Törökországban a mesék gyűjtését.

Jelen volt Abdu’l-Bahá fogadásán a Nyugati pályaudvaron és a szállodában. Ő tolmácsolt az első interjún, amit Abdu’l-Bahá a Ritz szállóban adott.

Wilhelm Herrigel [Herrigel úr / W. Herrigel]

Wilhelm Herrigel az első német bahá’í-ok egyike (valamikor 1905 és 1907 között lett bahá’í). A németországi Országos Szellemi Tanács tagja volt 1922-1928 között. Fordított és a Bahá’í Kiadó irányítója volt 1909-től 1928-ig. 1930-ban visszavonult a közösségből, szembefordult ’Abdu’l-Bahá írásos végrendeletével.

Herrigelt Abdu’l-Bahá kérte meg Stuttgartban, hogy kísérje el Őt Budapestre és Bécsbe. Abdu’l-Bahá budapesti látogatásának részleteit részben az ő naplója alapján ismerjük, mely a Sonne der Wahrheit újságban, 1924-ben jelent meg, Bericht an die Freunde im Osten und Westen illetve Report to the Friends címmel.

Hivatkozások:Ulrich Gollmer, német bahá’i kutató

Vikár Géza dr.

Vikár Géza
családi fotó

Ügyvéd, a Magyar Teozófiai Társulat tagja, a Férfiliga tagja (a nők választójoga érdekében). Felesége, Zipernowszky Ilona révén Zipernowszky Károly veje, testvére, Vikár Karolina révén Stark Lipót sógora.

Jelen volt a Ritz szállóban az első találkozáson ’Abdu’l-Bahával, másnap, 10-én délelőtt felkereste a szállodában ’Abdu’l-Bahát, búcsúzáskor is megjelent a szállodában.

Részt vett az októberben Stark Lipótéknál megtartott első bahá’í összejövetelen.

Edward W. Moore

Chicagói bányagépek kereskedője. ’Abdu’l-Bahá odaadó lelkes híve. Susanne Moody, a korai bahá’í történelemben számon tartott orvosnő unokatestvére. Hangfelvételt készített, melyen ’Abdu’l-Bahá imát kántál arabul. A felvételt egyelőre nem találjuk. Gyermeke, a kis Charley rajongott ’Abdu’l-Baháért.

Jelen volt ’Abdu’l-Bahával való első találkozón a Ritz szállóban. Feltehetőleg rajta van a csoportképen. Egyelőre nem tudjuk, hogy a három ismeretlen kalapos férfi közül melyik lehet Moore.

Első nap este együtt vacsorázott a szállodában ’Abdu’l-Bahával.

’Abdu’l-Bahá Lánchídon tett sétájakor, a kis Charley csatlakozott a Mesterhez.

Meghívást kapott az Abbas Agha-nál tartott vacsorára is.

Starkékkal együtt beszélgettek a Mesterrel a bahá’í hit jövőjéről Magyarországon.

Hangfelvételt készített, melyen Mahmud Zarquani a teozófus találkozón elhangzott imát kantálja.

Utolsó este vendégül látta a Mestert otthonában vacsorára.

Elindulás napján hangfelvételt készített, melyen a Mester egy imát kántál. Fotókat készített a Mesterről a szállodában és a pályaudvaron.

Részt vett a Starkék által szervezett első bahá’í összejövetelen.

Török diákok

„A Keleti Kultúrközpont szervezte és bonyolította le a török diákcsere-akciót, melynek keretében több mint 200 török… fiatal tanult magyar középiskolákban (elsősorban mezőgazdasági szakiskolákban)”

Török konzul / Simon Tshayan Effendi / Török főkonzul / Ahmed Hikmet Bey

Nem világos egyelőre, hogy melyikük is találkozott ’Abdu’l-Bahával, mert hol konzulként, hol nagykövetként hivatkoznak rá(juk).

Hivatkozások:Mahmud naplója

Abdul Latif / Abdul Satif / Abdüllatif

Abdüllatif efendi a magyarországi muszlimok vezetője, s, mint ilyen a Budapesten tanuló török diákok vezetője, török imám. Kiemelkedő szerepet játszott a török-magyar kapcsolatok alakulásában. A Turáni mozgalom szorgos támogatójaként volt ismert.

Eigel efendi / Eigel Nándor (?)

Török konzulátusi titkár

Hivatkozások:1913-as budapesti lakcímjegyzékben szerepel

Omer Feridun/Ömer Feridun bey

Mirza Ahmed Sohrab/Mirzá Ahmad Sohráb

’Abdu’l-Bahá titkára és tolmácsa, később író, újságíró

Perzsiában született, családja bahá’í lett, anyai nagyanyja nevelte Iszfahánban. Később nagybátyjával utazott az országban, ahol más bahá’í-okkal találkoztak. ’Abdu’l-Bahá utasítására Akkóba ment a Mesterhez, ahol másolási munkával bízták meg. Ezt követően meghívást kapott Amerikába. Washingtonban és New Yorkban dolgozott, ahol kapcsolatban állt az ottani korai bahá’í hívőkkel.

18 évesen perzsa-angol újságot alapított, Bahá’í hírek néven. ’Abdu’l-Bahá magához rendelte Párizsba, ahol 3000 dollárt adott neki, hogy előkészítse amerikai útját, amit nagy szervezőkészséggel meg is tett.

Amerikai utazásán csatlakozott ’Abdu’l-Bahához tolmácsaként.

20 éves volt, amikor Budapesten járt ’Abdu’l-Bahával.

’Abdu’l-Bahá programjáról naponta levélben számolt be. A budapesti utazás elemeit részben az ő leveleiből ismerjük.

A 20-as években Amerikában színdarabot írt és újságot szerkesztett.

A 30-as években szembefordult ’Abdu’l-Bahá írásos végrendeletével. 1939-ben Shoghi Effendi szövetségtörőként kiközösítette.

Mahmud Zarqani/Mírzá Mahmúd-i-Zarqání

’Abdu’l-Bahá titkára

17 éves korától tapasztaltabb bahá’í-okhoz csatlakozva tanította a hitet. 1903-ban Indiában járt. 1912-13-ban ’Abdu’l-Bahát titkáraként kísérte utazása során. A Mester utazásáról naplót vezetett. Ez a napló az egyik fő forrás, melyből ’Abdu’l-Bahá budapesti látogatásának részleteit ismerjük.

Sayad Ahmed Bageroff/Siyyid Ahmad Báqiroff

’Abdu’l-Bahá titkára

Sayad Assadallah/Siyyid Asadu’lláh

Személyesen találkozott Bahá’u’llával. Beszámolt róla, hogy hogyan jegyezte föl Bahá’u’lláh szavait titkára, Mírzá Aqá Ján.

’Abdu’l-Bahá kísérője. A Budapesten készült fotón, melyen ’Abdu’l-Bahá négy perzsa kísérőjével látható, ő a bal szélső.

Helyszínek

Ritz szálló

A Ritz Szálló
Képeslap a Ritz szállóról

1913-ban nyílt meg Budapest egyik legelőkelőbb és legfényűzőbb szállodája a Duna parton, mely 1916-tól Dunapalota néven üzemelt. A szálloda a II. világháború alatt megsemmisült.

Helyén ma a Hotel InterContinental áll.

A Ritz szálloda 1913 januárjában nyílt meg.

„ Budapest dunai látképe újabb ékességgel lett gazdagabb. A Mária Valéria-utca, Eötvös-tér és duna parti telektömbön felépült a Ritz-szálloda, a mely kényelem, ízlés és előkelőség dolgában a külföld nagy városai elsőrangú szállodáival vetekszik. Gróf Szapáry Pál kezdeményezésére épült fel a pompás épület, ő létesített kapcsolatot a Ritz-társulattal, melynek szállodái Európában és Amerikában egyaránt az előkelőség fogalmává váltak, kényelmet, szolidságot és kulturált életet jelentenek. Madame Ritz, a kinek tapasztalatai és páratlan ízlése jutott érvényre a szálloda építkezése és belső berendezése körül, már hónapok óta van Budapesten és a legapróbb részletekig is kiterjedő figyelemmel gondoskodott mindenről, csakhogy ez a szálloda is méltó legyen a Ritz névhez. A hotel Fellner Sándor műépítész tervei szerint épült, főbejárói a Mária Valéria-utcára nyílnak. Középen van a főbemenet, mely az előcsarnokon át a vendégszobákhoz vivő felvonókhoz és a középső kupolacsarnokon át a főlépcső és díszteremhez vezet. Oldalt vannak a szolgálati és az éttermekhez vezető bemenetek. A földszintet középen 8 oszlopos kupolacsarnok foglalja el, melyből a háromkarú főlépcső a díszterembe vezet. A bemenettel szemben a dunai oldalon van az ebédlő, az Eötvös-tér felé pedig az olvasó, fogadó és az ovális bankett terem. Az átmenetet a térhez pompás télikert alkotja. Az emeleteket előszoba, fürdő, illetve öltözőszobákból álló 120 lakosztály foglalja el. A tető egy része kertté van kiképezve, a honnan gyönyörű kilátás nyílik a Dunára és nyáron étkező lesz. A dunai oldalon alul bar és grillroom van, míg a többi részt a konyhahelyiségek, raktárak, géptermek foglalják el. A szállodai fűtés, vízvezeték és villamos berendezés a legmodernebb alkotások. A szállodában 3 személy- és 4 teherfelvonó dolgozik. A szálloda Louis XVI. stílusban épült, s a modern szállóépítés minden előnyét egyesíti. A Ritz-szálloda rt. igazgatósága: Elnök gróf Szapáry Pál, az igazgatótanács tagjai: herceg Colloredo Mannsfeld József, dr. Hirsch Albert, Libits Adolf, Kisfaludy Lipthay Béla, toronyi Fellner Sándor, dr. Meyer Frigyes Lajos, Munk Péter, Lichtenstadt Marcell Viktor. Felügyelő bizottsága: Miklós László, Gyömrői Manó, dr. Zerkovitz Zsigmond. Igazgatója Vásárhelyi Károly.”

Régi Képviselőház

A régi (vagy ideiglenes) képviselőház 1865-ben Ybl Miklós tervei alapján eklektikus, neoreneszánsz stílusban épült. A mai 20 ezer forintos bankjegy hátoldalán látható. 1865-től 1901-ig működött itt az országház. Ezt követően kiállításokat, vásárokat rendeznek a palotában. Később még filmvetítésre is átalakították a nagytermet, majd a Fővárosi Statisztikai Hivatal költözött ide. Az épületben 1943 óta az Olasz Intézet működik.

A díszterem mai állapota, a belső tér, a karzatok és a freskók megegyeznek azzal, amilyen Abdu’l-Bahá látogatásának idején volt.

Nemzeti Múzeum

A Nemzeti Múzeum 1837-47 között épült klasszicista stílusban Pollack Mihály tervei alapján. A főlépcsőház falát és mennyezetét 1875 óta Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik.

A múzeum bejárata előtt 1883 óta ül Arany János szobra, melyet Stróbl Alajos alkotott.

A Múzeum nagyterme, ahol Abdu’l-Bahá az előadását tartotta, az emeleten található.

A Nemzeti Múzeum parkjában a Magyarországi Bahá’í Közösség 1993-ban egy emléktáblát helyezett el `Abdu’l-Bahá látogatásának 80. évfordulóján.

Vámbéry Ármin otthona

Vámbéry Ármin háza

Vámbéry Ármin otthona a Duna parton a Ritz szállótól egy kilométerre helyezkedett el.

A ház jelenleg lakatlan. Falán Vámbéry Ármin emléktábla található.

Goldziher Ignác otthona

A Holló utca 4. szám alatti kétemeletes klasszicista ház Budapest zsidónegyedében található. Goldziher Ignác, mint a Pesti Izraelita Hitközség titkára lakott itt, a hitközség tulajdonában lévő épületben.

Az épület ma is látható, falán Goldziher emléktábla.

Stark Lipót otthona

Nyúl utca 5.
Stark Lipót háza

Stark Lipót családjával az újonnan épült Nyúl utcai emeletes házban bérelt lakást. Hamarosan másik bérelt lakásba költöztek a közeli Retek utcába, majd önálló házat épített a Nyúl utcával párhuzamos Trombitás utcában.

Ali Abbas Agha szőnyegkereskedő otthona

Ali Abbas Agha szőnyegkereskedő az 1913-as lakcímjegyzék szerint a Váci utca 21-ben lakott. Az épületet a második világháborúban lebombázták. Helyén ma irodaépület és üzlet található. Az épület falán emléktábla van a Kappel házról.

Nádler Róbert műterme

Nádler Róbert a műtermében festett portrét Abdu’l-Baháról. A műterem az Andrássy út 71.-ben, a mai Képzőművészeti Egyetem harmadik emeletén volt.

Források

Mahmud naplója

Szerző(k): Mahmud Zarquani

Bibliográfiai adatok:
Zarquani naplójának fordítása perzsából angolra, kiadatlan kézirat (fordította: Furugh Switzer, Adel Adl)

Report to the Friends in East and West /Report to the Friends…

Szerző(k): Ailce Schwarz-Solivo (Mahmud és Herrigel naplójából állította össze)

Bibliográfiai adatok:

Sonne der Wahrheit

Organ des Deutschen Bahai-Bundes

Herausgegeben vom Verlag des Deutschen Bahai-Bundes Stuttgart

Verantwortliche Schriftleitung: Ailce Schwarz-Solivo, Stuttgart, Alexanderstrasse 3

1924. Marz 4. Jahrgang Heft 1 p8-10, April Heft 2 p25-28, Mai Heft 3 p43-46, Juni Heft 4 p58

J. E. Esslemont: Bahá’u’lláh és az új korszak

Szerző(k): J.E. Esslemont

Bibliográfiai adatok:
Martha Root amerikai utazó bahá’í tanító magyarra fordíttatja Esslemont: Bahá’u’lláh és az Új Korszak című könyvét. Az 1933-ben kiadott könyv az első magyar nyelvű bahá’í könyv.

Vámbéry Rusztem visszaemlékezése

Szerző(k): Vámbéry Rusztem

Bibliográfiai adatok:
Vámbéry Rusztem írta a Bahá’u’lláh és az új korszak című könyv első, Bevezetés című részét.

Martha Root beszámolója [Martha Root]

Szerző(k): Martha Root

Bibliográfiai adatok:
Martha Root írta a Bahá’u’lláh és az új korszak című könyv második, Abdu’l-Bahá látogatása Budapesten 1913-ban című részét.

Vámbéry Ármin köszönő levele ’Abdu’l-Bahának

Szerző(k): Vámbéry Ármin

Bibliográfiai adatok:

Egyptian Gazette. 1913.09.24.

http://www.bahai.hu/a-bahai-hit/magyarorszagi-tortenet/vambery-armin-levele-abdul-bahahoz/

Sárközy Miklós: Vámbéry és a bahá’ík

Szerző(k): Sárközy Miklós

Bibliográfiai adatok:

Sárközy Miklós perzsából magyarra fordította Vámbéry Ármin köszönő levelét ’Abdu’l-Bahának, így egy pontosabb fordítás jelent meg.

Sárközy Miklós: Vámbéry Ármin és a bahá’i vallás in: Dobrovits M. (szerk.) Az érett kor ítélete (IX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia). Lilium Aurum, Dunaszerdahely 2012. pp. 259-286. ISBN 978-80-8062-462-0

Sárközy Miklós: Vámbéry Ármin és Perzsia. Magyar Tudomány, 2013/8, 934-943.

Goldziher Ignác köszönő levele `Abdu’l-Bahának

Szerző(k): Goldziher Ignác

Bibliográfiai adatok:
Léderer: Goldziher’s Bahá’i correspondence. In: The Arabist. Budapest Studies in Arabic 1 ed Alexander Fodor ELTE Arab Tanszék Kőrösi Csoma Társulat Select. Islamic Studies, Budapest 1988 p 103-119

Goldziher Ignác Napló

Szerző(k): Goldziher Ignác

Bibliográfiai adatok:
Goldziher Ignác: Napló. Magvető könyvkiadó. Budapest 1984

Star of the West

Bibliográfiai adatok:
1910 és 1935 között, az USA-ban megjelent bahá’í folyóirat (magyarul a Nyugat csillaga). Számos magyarországi vonatkozású cikke van. Itt jelent meg két ima ’Abdu’l-Bahától arab és perzsa nyelven 1921-ben (Star of the West, volume 12, number 6, (24 June 1921), page 127, Persian Section).

Budapesten elhangzott ima fonográf felvétel megjegyzéssel

Szerző(k): Ahmed Sohrab

On April 15th Mírzá Mahmúd-i-Zarqání chanted the prayer ‘Abdu’l-Bahá had spoken on the evening of April 12th at the Theosophical Society.

On April 18th ‘Abdu’l-Bahá himself chanted a prayer in Arabic. Both recordings were by Edward W. Moore, an American merchant in Budapest. (Sohrab nyomán)

Léderer György: Abdul Bahá Budapesten (angol)

Szerző(k): Léderer György

Bibliográfiai adatok:
Abdu’-Bahá in Budapest In Smith, Peter: Bahá’ís in the West. Studies in the Bábí and Bahá’í religions. Vol.14. Los Angeles, Kalimat Press, 2004. pp. 109–126. ISBN 978-1-890688-11-0.

A Nap, napilap

Bibliográfiai adatok:
Braun Sándor A Nap című lapja, mely amerikai mintára pletykákra, leleplezésekre, bűnügyekre, magánéleti titkok kiteregetésére épült. (1910: 80-90 ezer pld)

Effendi

Szerző(k): Nem szerepel

Bibliográfiai adatok:
1913. április 10. címlap

A keleti bölcs

Szerző(k): Nem szerepel

Pénteken tart előadást a régi képviselőház nagytermében: Perzsául fog beszélni, de tolmácsolni fogják.

Bibliográfiai adatok:
1913. április 10. 3.old

Pestieknek beszél a próféta

Szerző(k): K.I.

… három kaftánt visel. Egy zöldet, egy feketét és egy kávébarna színűt. A három kaftán alatt halványsárga dolmányt s a dolmány meg a fehér gyolcsing alatt meleg és bölcs szivet hordoz a keleti apostol. Egyébként is tiszteletet parancsoló alakja van Abdul Abbasnak, magas termete, hosszú fehér szakálla, szelíd, de szuggesztív szeme, kissé szikár keze, amellyel gyönyörű gesztusokat rajzol a levegőbe, ha beszél. Egyébként is pompás pózjai vannak, lelkesült mozdulatai s amikor beszédre nyitja csudálatosan keskeny és piros ajakát, öreges szemhéja lecsukódik és pergamenszínű arca átszellemül. Perzsául beszél, mondatait két sötétszemű famulusa gyorsírással jegyzi … Érdekes elgondolni, hogy itt evangéliom készül …

A hallgatói előtt titkára Mirza Ahmad Sohrab tolmácsolja a szavait angol nyelven.

…Olykor vitatkozó hangon beszél, mintha valakinek felelgetne. Amikor az emberi gonoszságokról s a háború kegyetlenségeiről beszél, kissé haragos is a hangja. Legérdekesebb, amikor kissé kiénekli a hangsúlyt, ilyenkor a legmegkapóbb, mert legillúziótkeltőbben keleti.

– Az emberiségnek-mondotta tegnap néhányunknak, akik a Ritz-beli lakásán vendégei voltunk-tudatára kell ébrednie, hogy egységes, mert a leszármazás is egységes. Nincsenek faji határok és nincsenek vallások. A nemeknek egyforma joguk van és egyforma kötelességeik. Mindannyiunknak jogunk van a boldogsághoz és kötelességünk is, hogy boldogok legyünk. Isten nagy és csodálatos. Isten épít, folyton épít, az embernek nem szabad rombolnia. A nép tudatlan, nem ismeri föl a tünemények igazi okát. És háborúban, kegyetlenkedésben és rombolásban talál örömet. Ezért a tudatlanságot kell megszüntetni és a gonoszságok önmaguktól megszünnek.

Sok-sok szép és istenes dolgot mondott a bahái próféta, azután fölállott és bucsura nyújtotta kezét. Az ablakhoz ment, kinyitotta s a csillogva tovahömpölygő Dunát nézte hosszan.

Bibliográfiai adatok:
1913. április 11. 5.old

A Polgár, napilap

Perzsa tudós a nemzetek és vallások békéjéről

Szerző(k): Nem szerepel

…(A Nemzeti Múzeumban) előadást tartott „A nemzetek és vallások közötti béke” címen. A perzsa tudós előadása során elsősorban a Turáni Társaság szép és fontos misszióját méltatta. Azután elmondta, hogy a Turán az ősidőben népes, viruló terület volt, magas műveltségek központja. Ma annak legnagyobb része sivatag. Ezt az egykori paradicsomot az emberek szétvonása, a vallások és fajok kegyetlen, minden állandó haladást letipró harcai sivataggá változtatták.

A perzsa tudós ezután szeretetet, testvériséget és a kölcsönös támogatást dicsőítette és a háborúk esztelenségét ostorozta, továbbá azt erősítgette, hogy a nőt egyenrangúnak kell tartanunk a férfival.

Abdul Baha perzsa nyelven tartotta meg előadását és titkára mondatról mondatra angolra fordította mesterének kijelentéseit, az angolszavakat pedig magyarul Stark Lipót a fővárosi villamosmű igazgatója tolmácsolta

Bibliográfiai adatok:
1913. április 16. 5.oldal

Az Ujság, napilap

Abdul Bahá, a próféta –saját tudósítónktól –

A régi képviselőház nagytermében ma este tartott előadást…

…A szimpátikus öreg ur nagy kísérettel vonult fel. Vagy nyolc darab fekete selyemsapkás ember jött vele; ezek európai ruhában, de ő maga otthoniasan. Fején hatalmas, hófehér turbán, ami olyan, mint betegeken a kötés. Kaftánja fekete, középütt nyitva és látni így a sárga teveszőr mellényét, ami befödi nyakát. Derekán fehér gyolcssáv …Öreg ember, lassú, fáradt a beszéde, mint a tengerhez érő folyamnak folyása… Csöndesen, szinte suttogva beszél

… Tőle jobbra perzsasapkás ur állt, a ki nyugodt szavait angolul dörgi el, de a nagy temperamentumkülönbség nem hiba, mert viszont a magyar tolmács, ki az angol mondatokat teszi érthetővé, már épp olyan nyugodt hangú, mint ő maga…

…Abdul Bahát Giesswein Sándor országgyűlési képviselő üdvözölte angolul … (A. B. válasza)

Az ellenségeskedés az emberiség életében a halál, míg a szeretet az életet jelenti. Békéből és szeretetből virágoznak az emberiséget fejlesztő erők. Az állatoknak természete, ha széttépik egymást kényszerülnek így tenni a párducz és a tigris csak erőszak révén tud megélni. A farkast nem okolhatjuk a véres tettéért, de az embert igen, mert különbséget tud tenni a jó, a rossz, az igazság, és az igazságtalanság között. Az ember nem lehet vérszomjas, mert isten saját képmására teremtette. A ember gondolatainak magasztosnak kell lenni, mert ő az isten és az erények középpontja. Az ember nem tűri testében a tüskét, és mégis karddal támad testvérére. Az oroszlán egy lényt öl csak naponta, de egy ember egy nap alatt százezer anyának gyermekeit megölheti. Milyen erőszakos, tudatlan az ember! Kezdettől máig háborúban telt az emberiség élete. Városokat, országokat pusztítottak el és az eredménye ennek?

Hálálkodjunk istennek, hogy századunk a tudományok, a tökéletesség, a szabadság százada. Hatezer éve háborúskodunk, próbálkozzunk végre a békével, csak egy századon át próbálkozzunk vele! … Ha a béke általános lesz minden nép megnyugodhat és csöndes lesz az emberek lelkivilága. Isten ebben leli majd örömét, mert Ő adta nekünk a szeretetet. Elhagytuk Istent, a magunk vad vágyait követtük. Bűn ez! Nagy bűn! Világnyelv kell, mert népek és vallások nem ismerik egymást, és tengernyi közöttük a félreértés. Ez a világbéke egyik feltétele, a másik, hogy a férfiaknak és a nőknek egyenlő jogaik legyenek. Az emberiségnek egyik szárnya a férfi, a másik a nő, ha nem egyenlően erős a két szárny, akkor a madár nem szállhat az égi szférák felé.

Az előadás végén perczekig tapsoltak és Abdul Bahá karjait összefonva, hajlongva, jóságos mosolylyal köszönte az ovácziót.

Bibliográfiai adatok:
1913. április 12. 7. old

A nemzetek és vallások közötti béke (rövid tudósítás)

Szerző(k): Nem szerepel

…Az előadást Paikert Alajos, a Turáni Társaság alelnöke vezette be, méltatva a Bahaizmus világraszóló czéljait és törekvéseit, azután pedig szintén ő köszönte meg Abdul Bahának a hallgatóság lelkes tapsai között a társaság nevében a kiváló előadást.

Bibliográfiai adatok:
1913. április 16. 14. old

Budapesti Hírlap, napilap

Bibliográfiai adatok:

Rákosi Jenő: Budapesti Hírlap, Esti Újság

A radikális újságírás hazai bölcsőjének is nevezett Budapesti Hírlapot Rákosi Jenő alapította. Szélsőségesen magyaros, nemzeti ellenzéki hangvétele elsősorban a vidéki konzervatívok tetszését nyerte meg.

Előadás a világbékéről (rövid tudósítás)

Szerző(k): Nem szerepel

Az eszperantisták és a feministák meghívására A.B…. ma este a régi képviselőházban előadást tartott … a perzsa apostolt Giesswein Sándor üdvözölte s ő mutatta be a nagyszámú összesereglett közönségnek.

Abdul Bahá előadása abból indult ki, hogy ebben a szíves fogadtatásban, melyben nyugat-európai emberek őt, a kelet fiát részesítik, az emberek közt terjedő megértés megnyilvánulását látja. Az egymáshoz való vonzódás az uralkodó törvény a világegyetemben és a természetben is. A szeretet a forrása minden életnek, míg a gyűlölet, a háború halált és pusztulást jelent. Az emberben két erő működik: az állati és a szellemi. A háborúk az állati ösztönök felülkerekedése miatt keletkeznek. Az állatok világában állandó a háborús állapot, mert belőlük hiányzik a szellemi, az intellektuális hivatás. Az ember azonban, mint a szellem letéteményese, nem követheti az állatok példáját, ha ezt teszi, voltaképp saját természete ellen cselekszik. Az emberiség eddigi története mégis szakadatlan sora a gyilkos háborúknak. Hogy lenne, ha egyszer már a békével is megpróbálkoznánk, csak egy évszázadig legalább. Hisz, ha azt látnánk, hogy a béke káros az emberiség fejlődésére, még mindig visszatérhetnénk a háborúra. Európa ma egy nagy arzenál is, csak egy szikra kell, hogy felrobbanjon, s a kultúra tömérdek értéke és alkotása veszendőbe menjen. A hadi célokra költött összegek ma fölemésztik az emberiség munkájának és fáradozásának legnagyobb részét. Mily nagyszerű eredményeket érhetnénk el, ha ezt a pénzt más célokra fordítanánk. Az Isten a békére teremtette az embert. Miért száll szembe az ember ezzel a rendeltetéssel? Mindenkinek arra kellene törekednie faji és vallási különbség nélkül, hogy az emberek közt való általános békét szolgálja. Ennek a célnak hatalmas eszköze lenne egy világnyelv. Ilyen az eszperantó, melyen a kelet és nyugat, dél és észak egyformán megérthetik egymást. Ha egy ilyen világnyelv az egész földön elterjed majd, sokkal könnyebb lesz eloszlatni azokat a félreértéseket, melyek ma a háború fő forrásai. A világbéke másik eszköze lenne a nőknek a férfiakkal való egyenjogúsítása. Tökéletes civilizáció csak így érhető el, ha ez az állapot el fog következni, mert a tökéletes civilizációnak a tökéletes asszony az alapja. Ha a nők beleszólhatnának a nemzetek sorsának intézésébe, bizonyosan mindig a háború ellen fognak szavazni. A különböző nemzetek érintkezését és az egymáshoz való barátságos közeledését is a nők munkálhatják legjobban.

Az előadást a közönség, mely jobbára hölgyekből állott, nagy tetszéssel fogadta s Giesswein Sándor meleg szavakkal mondott érte köszönetet Abdul Bahának.

Bibliográfiai adatok:
1913. április 12. 9.old

Budapesti Napló, napilap

Bibliográfiai adatok:
A Pesti Naplóból 1896-ban Vészi József vezetésével kilépett az egész szerkesztőség, s megalakította a Budapesti Naplót (1910: 15 ezer pld). Az 1918-ig élő lap a liberális értelmiség újságja volt. Benne Ady, Kosztolányi, Szép Ernő, Molnár Ferenc is publikáltak.

Perzsa apostol Budapesten

… Abul Bahá Abbas… a szellemi mozgalom vezetője nemzetközi bíráskodást, vallási türelmet, nemzetközi segédnyelvet és a nők egyenjogusítását vette fel programjába.

.. A Békeegyesület, Feministák egyesülete, Esperanto társaság, a Keleti Akadémia és az orientalisták ünnepélyes fogadtatásról gondoskodtak…

Ma déli egy óra negyven perckor érkezett meg a perzsa tudós Budapestre négytagú kiséretével. Giesswein Sándor dr prelátus, országgyűlési képviselő, Kunos Ignác dr, a Keleti Akadémia igazgatója, Zipernowsky Károly műegyetemi tanár, Abdul Satif
effendi a török főkonzulátus részéről, Sirdar, a Budapesten időző hindu főúr és az előbb említett egyesületek számos tagja fogadta.

Először Stark Lipót elektrotechnikus, a perzsa tudós látogatásának kezdeményezője üdvözölte a vendéget angol nyelven, majd Kunos Ignác dr törökül, egy budapesti arab arabul, Sirdar hindu nyelven. Abul Bahá Abbas perzsa nyelven válaszolt, azután a Ritz szállóba, ahol kíséretével lakik, ebédre vonult.

(ismertető a bahái mozgalomról)

Bibliográfiai adatok:
1913. április 10. 8

Budapest, napilap

A szeretet prófétája- Abdul Baha előadása a régi képviselőházban-

Régi Képviselőház
Magyar Digitális Képkönyvtár

Szerző(k): H.S.

A régi képviselőház ülésterme zsúfolásig megtelt ma az érdeklődő közönséggel, hogy hallja Abdul Beha prófétát, aki eljött közénk, ebbe a találóan nevezett gyűlöletországba, hogy szeretni tanítsa az embereket. Szokatlanul nagy érdeklődés fogadta a tisztes koru és tiszteletet parancsoló külsejű békeapostolt, akit Giesswein Sándor pápai prelátus vezetett be az ülésterembe a közönség zajos tapsai között. Giesswein szeretettel köszöntötte a távol Kelet bölcsét, aki –mint mondotta- a szent idealizmus nevében a béke olajágával indult világkörüli útra és eljött ide közénk is, hogy híveket szerezzen szent és nemes eszméinek. Majd tolmács útján felkérte Abdul Behát előadása megtartására, melyet Germanus Gyula dr. keleti akadémiai tanár tolmácsolt magyarul.

Abdul Beha elsősorban köszönetet mondott a nagy tiszteletért, melyben Budapest közönsége részesítette, majd hálát adott Istennek, hogy olyan nagyfoku idealizmust talált a művelt Nyugaton. Erős meggyőződéssel hirdette azután, hogy e században az egyenlőség és testvériség ideje el fog érkezni s hogy megszűnik az ellenségeskedés, mely a népek rombolását okozza. Kifejtette, hogy az emberben két erő van: szellemi és állati erő, s hogy e két erő között eddig az állati diadalmaskodott. A világháboru az ember állati ösztönéből származik s ennek nyomán terjedt el a barbarizmus, a vadság és bűn a világon. Az ember tehát nem vetheti meg az állatokat, ha azok széttépik egymást, mert ez természete az állatnak. A farkas, ha nem tépi szét a bárányt, akkor éhen hal s így az erőszakosságért és vérengzésért nem lehet okolni a fenevadat. Az ember még se kegyelmez meg a farkasnak s ha elfogja, irgalmatlanul megöli, holott a farkasnak a fogai is úgy vannak alkotva, hogy nem tud növényt enni, csak élő állatot. Bizonyítja, hogy az ember vérengzőbb a farkasnál, mert tudatosan öl. S míg a fenevad, hogy éhségét csillapítsa, naponta csak 1-2 állattársát öli meg, addig egy ember, aki Isten képmására van teremtve, naponta 100 embert is megöl a háborúban. A világ kezdete óta folynak a háboruságok az emberek között s igy legfőbb ideje már, hogy az általános világbéke elkövetkezzék. A népek ezidejig fáradságos munkájuk gyümölcsét nagy részben katonai célokra fordították, mig ha meglesz a világbéke az összes nemzetek megpihenhetnek és békén munkálkodhatnak nemes célokért.

Az Isten –mondotta átszellemült arccal- csak a békében találhat örömet, ezért tehát Istennek tetsző dolgot cselekszünk, ha a világbékét mozdítjuk elő. Az általános béke eszközének egy világnyelv megteremtését tartja, hogy mindenki megérthesse egymást. Ha minden ember egy nyelven fog beszélni, elmúlik a félreértés és viszály, melyeket most főképpen a vegyes nyelv idéz elő. Bizik az időben, hogy meghozza az általános nyelvet, mely össze fogja kötni a Keletet a Nyugattal. Örömmel látja, hogy létesült már egy nyelv, az eszperantó, s ha ez elterjed az egész világon, akkor meglesz az általános szeretet és barátság.

Azután a női nemről emlékezett meg nagy szeretettel és dicsérte őket, mint a humanizmus, a szeretet és hit lelkes védőit. Nagy tapsok között jelentette ki, hogy a nők már minden országban megértek a választói jogra. Ha a nőknek –mondotta- megadják a választói jogot, akkor nem lesz többé világháboru. A gyengéd anya, ha majd tőle is függ, nem fogja a fiát vágóhidra engedni. Az anya életének legszebb eredménye a fiu, meg fogja tehát gátolni, hogy a csatatéren pusztuljon el.

Az általános béke legfőbb előidézője lesz a férfi és nő közötti egyenlőség, amig ez meg nem történik, addig nem lesz a világ tökéletes. A világ két részből áll, – bölcselkedett,– a nők és férfiak világából, e két világnak tehát előbb-utóbb egyesülnie kell, hogy közös hivatását be tudja tölteni. Ez a világ most olyan, mint a madár: két szárnya van, a férfi és a nő, de a szárnyak egyenlőtlenek s igy nem tud repülni a szeretet és boldogság felé. A világ tehát nem haladhat addig, amig a nő és a férfi nem lesz egyenjogu. Az ember első nevelője az asszony, ha tehát az anyát tudatlanságban és elnyomatásban hagyják, nem lehet tökéletes a gyermek sem. Ha tehát tökéletes világot akarunk, tökéletessé kell tenni az asszonyokat s meg kell adni nekik a választói jogot.

Majd a balkáni háboru borzalmairól beszélt és fájdalmasan emlékezett meg arról, hogy mennyi termékeny föld lakosságát irtották ki, mennyi város pusztult el s mennyi vagyon enyészett el rövid idő alatt. Százezer embert ölt meg más százezret, s az anyák, özvegyek ezrei sirnak gyermekeik, férjeik elvesztése felett. Az emberiség bizonyára nem tűrte volna, hogy az állatok ilyen rettenetes kegyetlenségeket vigyenek véghez. Az állatok sosem szerveztek hadseregeket, hogy egymást legyilkolják, csak az ember, az ugynevezett felsőbb lény tud gyilkolni minden irgalom nélkül.

A földgolyó, fejezte be végül érdekes előadását, egy darabból áll s igy az emberi nemnek is egy családnak kell lenni. Az összes vallásnak is egy alapja van s ez a szeretet. Legyünk tehát vallásosak, szeressük egymást s kövessük Isten igéit. Küzdjünk a jóért és a háboru ellen, hogy feltaláljuk a boldogságot.

A közönség kitörő tapssal fogadta az értékes előadást, mely után még Giesswein Sándor mondott köszönetet Abdul Behának, aki áldást mondott Magyarországra s boldogságot kívánt a főváros közönségének.

Bibliográfiai adatok:
1913. április 12. 7.-8. old

A nemzetek és vallások közötti béke (rövid hír)

Szerző(k): Nem szerepel

(Nemzeti Múzeumi előadásról)

Bibliográfiai adatok:
1913. április 16.

Egyetértés, napilap

Meghívó

Szerző(k): Nem szerepel

(meghívó a 14-i előadásra) Belépődíj nincs Vendégeket szívesen lát a társaság.

Innen tudjuk a helyszín pontos címét: Főherceg Sándor utca 8. (egy ausztriai bahá’í füzet tévesen a budai várba tette a képviselőház helyszínét).

Bibliográfiai adatok:
1913. április 13. 16. old

Érdekes újság

Bibliográfiai adatok:
Kétheti lap.

Abdul Baha Abbas, portré, csoportkép hosszabb képaláírással

Szerző(k): Nem szerepel

Rövid ismertetés ’Abdu’l-Baháról, meghívó egyesületekről, előadásról.

Sajnos az újságban készült portré nem megfelelő minőségű.

Bibliográfiai adatok:
1913. április 8-25 3. old

Független Magyarország, napilap

A nemzetek és vallások közötti béke

Szerző(k): Nem szerepel

u.a., mint A Polgár, napilapban 16-án

Bibliográfiai adatok:
1913. április 15. 7.old

Kurir, napilap

A próféta ígéri, rövid hír

Szerző(k): Nem szerepel

…ma este hétkor tartja előadását. Ma délelőtt küldöttséget fogadott.. feministákat, a keleti akadémia hallgatóit és a teozófiai társaság deputációját.

Bibliográfiai adatok:
1913. április 12. 3. old

Magyar Nemzet, napilap

Szerző(k): l

A nemzetek és a vallások közti béke

Szerző(k): Nem szerepel

A Turáni Társaság meghívására Abdul Baha Abbas effendi, a Bahaismus név alatt ismeretes mozgalom vezetője tegnap este rendkívül érdekes előadást tartott „A nemzetek és a vallások közötti béke” czimen. A Nemzeti Muzeum disztermét nagy és előkelő közönség töltötte meg ez alkalomból, mely a perzsa tudós és vallásbölcselő költői előadását nagy érdeklődéssel és elismeréssel követte. Előadását perzsa nyelven tartotta. Titkára mondatról mondatra fordította mesterének kijelentéseit, az angol szavakat pedig Stark Lipót, a fővárosi villamosmű igazgatója tolmácsolta. Az előadást Paikert Alajos, a Turáni Társaság alelnöke vezette be, méltatva a Bahaismus világraszóló czéljait és törekvéseit, azután pedig szintén ő köszönte meg Abdul Bahának a hallgatóság lelkes tapsai között a társaság nevében a kiváló előadást. A megjelent közönség soraiban ott voltak: Goldziher Ignác, a kiváló orientálista, Pekár Gyula, Vikár Béla, Hagara Viktor, Rónai Károly dr., Mészáros Gyula dr., Abdul Latif budapesti török püspök, Sirday Radja, a jelenleg itt tartózkodó indus főúr, Omer Feridun török-perzsa tudós és számos előkelő hölgy.

Bibliográfiai adatok:
1913. április 16. 8.? old

Ország-világ, magazin

Szerző(k): Nem szerepel

Abdul Baha Abbasz előadása

Szerző(k): Nem szerepel

Rövid ismertetés a Nemzeti Múzeumi előadásról

Bibliográfiai adatok:
1913. 417. Old

Pester Lloyd, napilap

Bibliográfiai adatok:
A Pester Lloyd főszerkesztője Singer Zsigmond volt az első világháború előtt.

Der Bahaismus

Bibliográfiai adatok:
1913. április. 10.

Abbas Efendi in Budapest

Bibliográfiai adatok:
1913. április 12.

Der persischer „Prophet” Abdul Baha

Bibliográfiai adatok:
1913. április 16.

Pesti Hírlap, napilap

Bibliográfiai adatok:

Légrády Károly: Pesti Hirlap

Sajtónagyhatalommal rendelkeztek a Légrády-testvérek, kik közül Károly 1878-ban indította a Pesti Hirlapot (1910: 60 ezer pld) (ezen a címen már a harmadikat). A lap üzleti alapon működött és ezért pártpolitikától távol tartva magát függetlenként működött. Célja a minél szélesebb olvasóközönség megnyerése volt. „Óbégatás helyett tettekre van szükség. De éppen a tettekre nézve nincsenek pártjaink tisztába magokkal. A P.H. ennélfogva nem csatlakozhatik e létező pártok egyikéhez sem”- írták programjukban. E lap közölt először apróhirdetéseket.

A Pesti Hírlapban jelentek meg Mikszáth Kálmán országgyűlési tudósításai, a T. Házból címmel. A lap újdonsága volt, hogy nem a szerkesztő, hanem a kiadó határozta meg a lap irányvonalát. Így amikor 1881-ben a kiadó eszméivel ellentétes cikket akart közölni a lap, Légrády megakadályozta, mire az egész szerkesztőség kilépett (azóta más lapok folytatták ezt a „hagyományt”) és megalapította a Budapesti Hírlapot (1910: 65 ezer pld). A Pesti Hírlap ettől a liberális nagyvárosi polgárság kedvelt lapja volt, alig ismert rovatvezetőkkel de neves írókkal és publicistákkal. Példányszáma az I. világháború alatt félmillióig szökött.

A bahái apostolnál

Szerző(k): S.S.

Szállóbeli hófehér és aranydíszítéses empire szobájában, kényelmes karosszékében hátradőlve, … nyújtotta kezét –nem kézrázásra, hanem kézcsókra-…

– turbános, öreg fejét hátravetette, lábait messze előre nyújtotta, ugy hogy bő török nadrágja és zöld kaftánja alól, kacéran villogott elő vörös félharisnyája. Kezébe olvasót vett és az olvasót és összekulcsolt kezeit terjedelmes hasára helyezte, szemeit lehunyta…

…Szembe ülök az öreg urral, tőlem jobbra és balra egy-egy íródeák, kezükben notesszal, hátam mögött egy tolmács… két perzsa-gyorsírással működő íródeák lesz a baháisták kutfője… a Pesti Hírlap munkatárs (a szerző) fél órát töltött a próféta mellett

…az önkényes szegénységről vallott nézete hypotézis marad, amikor Abdul Baha hatalmas, milliókra menő gyöngyhalászó telepeknek tulajdonosa.

…Egy lelkes magyar hölgy is megjelent a próféta közelében és áhítatos figyelemmel hallgatta megnyilatkozásait.

Bibliográfiai adatok:
1913. április 10. 7.-8. old

Pesti Napló, napilap

Bibliográfiai adatok:

Miklós Andor 1910-ben alapította a kor sikerlapját, Az Estet, mely fő feladatának a hírszolgálatot tekintette. Az első világháború alatt elérte a félmilliós példányszámot, s a külföld is ezt idézte. Móricz Zsigmond szavaival: „a kalendáriumtól Az Est olvasóivá emelkedett a magyar falu. És ez azt jelenti, hogy egyszerre csak a hivatalosan művel népámítás helyett első kézből vett információkkal, az európai sajtóban is legelső vonalú hírszolgáltatással, szemei és politikai irányítással kötött benső kapcsolatot a tanyák népe”.

Miklós Andor később megszerezte az Athenaeum kiadóját és nyomdáját, a Magyarországot (1910: 46 ezer pld) és a Pesti Naplót (1910: 45 ezer pld), s hármas lapkonszernjével volt reggeli, délutáni és esti lapja is. Az 1920-as évek legfontosabb sajtónagyhatalma függetlenként Bethlen István politikáját népszerűsítette. Bevételeit jótékonyságra és az irodalom támogatására fordította.

A bábi próféta

Szerző(k): Saját tudósítónktól

…a Ritz szállóba hajtatott. Az exotikus vendég már ott volt s titkárával négyszobás diszes appartment-t bérelt. (Teheti: többszörös milliomos)Stark Lipót és Giesswein Sándor angolul üdvözölték, dr Germanus orientalista professzor pedig arabul, mire földerült a próféta arca.

– Akszan wa altaf kalámak! (Édes-bájosan hangzik a szavad)- mondta.

Munkatársunk Germanus tanár segítségével meginterjúvolta a prófétát, aki jóságos arcu, rendkívül mozgékony, lelkes kis öreg ur.

(Háború lerontja…, nők szerepéről)

…Félbeszakítottak. Egy fotografus jött és megörökítette a prófétát. Félreálltunk, de alig csettent el a masina A. B. Hozzánk fordult és így folytatta:

– A mi századunk a találmányok százada, a természeti tünemények megfejtésének százada. Ez a század szeretet nélkül nem tökéletes!

(Bábról. Bahá’u’lláhról)

(híradás az elkövetkező régi képviselőházbeli előadásról)

Bibliográfiai adatok:
1913. április 10. 8. Old

Pesti Tükör, napilap

Pesti Tükör: A próféta

Szerző(k): Nem szerepel

…egy hamisítatlan perzsa próféta, Abdul Beha fog a szeretet vallásáról konferálni.

(rövid, csak az ismert információkat tartalmazza)

Bibliográfiai adatok:
1913. április 11. 6. old

Mit tud rólunk egy keleti bölcs? Abdul Baha Abbasnál

Szerző(k): Nem szerepel

…Számos hallgatója volt a Nemzeti Muzeum nagytermében tartott konferenciának és amikor a próféta befejezte, nagyon megéljenezték.

…A próféta beszélgetésbe elegyedett Goldziher egyetemi professzorral, a jeles orientalistával és Abdul Hlatin effendivel, a budapesti török lelkésszel. Ez a beszélgetés annál érdekesebb, mert Hlatin effendi, csakugy, mint Giesswein kanonok, aki szintén jelen volt, pozitív vallás papja és nem érthet mindenben egyet a bahazmus apostolával.

Szerettük volna tudni, hogy vajjon mit és mennyit tud mirólunk magyarokról a napkeleti bölcs. …(Germanus tolmácsolt).. Itt aztán váratlan meglepetés ért: Abdul Baha Abbas ugyanis mindjárt a magyarok eredetén kezdte, bennünket keleti rokonoknak nevezett és a finn-ugor elmélet követőivel ellentétben azt vitatta, hogy a magyar török-tatár eredetű.

(1849-ben a szabadságharc után magyarok emigráltak Perzsiába, ahol atyja táborához csatlakoztak; utódaik ma is Baháiok)

(Budapesten) Az emberek jók, … az élet jó, a víz pompás, a nap melegen süt. Jó itt lenni, maradok is még egypár napig, meglátogatom a Gül Baba sírját, mert hallom, hogy ő is jó ember volt, szerette a rózsát. …

A próféta beszélt még arról, hogy a magyarság, – mint nyugathoz akklimatizálódott keleti nép – legalkalmasabb volna a bahaizmus befogadására és terjesztésére. …

…hirtelen furcsa kérdéssel ütött rajtunk a perzsa:

– Igaz-e, hogy mostani király halála után el fognak a magyarok szakadni Ausztriától?

Bibliográfiai adatok:
1913. április 17. 5.-6. old.

Ítéletidő országszerte. A második tél pusztítása

A téli időjárás egyre tart és hóval, faggyal, viharral látogatja az ország különböző vidékeit.

Bibliográfiai adatok:
1913. április 17. 5. old

Neues Pester Journal

Ein persischer Gelehrter in Budapest, Ein Besuch bei Abdul Baha Abbas

Szerző(k): -gen-

Bibliográfiai adatok:
1913. április 10. 8. Old

Abdul Baha Abbas über den Bahasmus

Szerző(k): Nem szerepel

Bibliográfiai adatok:
1913. április. 12. 6. Old

Tolnai Világlapja, kétheti lap

Kép Abdu’l-Bahá 4 kísérőjével

‘Abdu’l-Bahá titkáraival
Tolnai Világlapja 1913. április 8.-25

’Abdu’l-Bahá padon ül mögötte 3 titkára fekete sapkában nyakkendőben, bal oldalon keleti ruhában idős fehér szakállas kaftános kísérője

Bibliográfiai adatok:
1913. április 8.-25. oldalszám nem látszik

Világ, napilap

Bibliográfiai adatok:
Világ, mely a polgári radikális elit „európai magyar lapja” volt. Jászi Oszkár és Ady voltak legfontosabb publicistái. 20 ezres példányszámához képest sokkal nagyobb befolyása volt.

Egy érdekes próféta Abdul Beha Budapesten

Szerző(k): Balogh Vilma

…aki mellesleg mondva 15 millió frank ura…

Abdul Behát ma délben 1 óra 40 perckor fehér virágcsokrokkal várta egy diszes küldöttség a nyugati pályaudvaron, Giesswein kanonok, Zipernowsky Károly műegyetemi tanár, dr Kunos Ignác, a keleti akadémia igazgatója, dr Germanus, a keleti akadémia tanára. Stark Lipót és felesége akarták fogadni az érdekes vendéget. És a magyar urak és hölgyek a várakozástól kissé izgatott csoportja közepett feltünt a maga sápadt és nyugodt mozdulatlanságában három idegenszerű alak: török konzulátus fiatal főtitkára, aztán Sir Dar Ururav hatalmas fehér turbánnal cremfinom, bronzszínű arca felett és Achmed Domet, az arab ujsagiró …

Végre Bruck felől berobogott a bécsi gyorsvonat. A társaság az elsőosztályu kocsik felé igyekezett. De hiába volt minden keresés, néhány fátyolos hölgyön és nagyon is európaias kinézésű uron kívül nem szállt ki senki.

Végül valaki megkockáztatta a megjegyzést, hogy talán téves volt Abdul Beha titkárának távirata és a perzsa próféta stílszerűen nem a nyugati, hanem a keleti pályaudvaron érkezett Budapestre.

Most aztán gyorsan kocsiba ült a küldöttség és a Ritz-hotel elé hajtatott, ahol öt szobát rezerváltak Abdul Beha és kísérete számára.

Érdekes, hogy a keleti tudós nem vendége semmiféle egyesületnek. Saját költségén utazik és előadásait ugy Pesten, mint máshol, ingyen tartja meg.

A szállodában megtudtuk, hogy Abdul Beha negyedórával ezelőtt csakugyan megérkezett a keleti pályaudvaron át. Felküldtük névjegyeinket és a hotel egy lakája kisvártatva jelentette, hogy a modern próféta titkára nyomban felkeres bennünket a hallban… Jött is néhány perc múlva.

Ali Becher rokonszenves, intelligens arcu, európai öltözékü ur, aki folyékony angol nyelven kis türelemre kért fel bennünket.

– Abdul Beha sajnálja a rosszul megírt sürgönyből származó félreértést –mondta- és azonnal fogadja a társaságot, csak kissé rendbehozza a ruházatát, melyet a hosszu ut –egyenesen Stuttgartból jöttünk- megviselt.

Még néhány perc és a perzsa népviselet fantasztikus szöveteibe burkoltan, a keleti tudós szolgája jelent meg a legalsó lépcsőfokon, mély meghajlással jelezve, hogy kövessük őt.

– A második emelet egyik lakosztályában lakik Abdul Beha. Áthaladtunk a kis előszobán, ahol sorfalat állott a hét emberből álló kíséret. Csupa magas szálas bronzszínű alak. Szakálluk komolyan leng fekete, bő kaftánjuk felett. Bent különös kép tárul elénk. A Duna felől beözönlő napfénytől rózsaszínű terem közepén magas, vállas, galambősz aggastyán áll. Sárga „entari”-ja fölé fehér, selymes köpeny borul. Fején fehér turbán, alóla leírhatatlan szelídséggel és fajának sajátos enyhe melanchóliájával tekint elénk szép dióbarna szemével.

Kezével homlokát majd mellét érinti, aztán perzsa nyelven üdvözöl valamennyiünket. Titkára azonnal tolmácsolja az egzotikus szavakat: „Az ur nevében üdvözöllek benneteket!”

Majd félkörbe állunk és Abdul Beha egyiktől a másikhoz lép, hogy kezet szorítson velünk. Starkné urnőtől mosolyogva veszi el a hosszu várakozástól fonyadozó virágokat. Aztán magashátu Louis XV. Karosszékbe ül az ablakmélyedés elé. A sugarak glóriát fonnak ezüstös haja fölé.

Kísérői székeket állítanak köréje a mi számunkra. És ő a jelenlévő nőket inti legközelebb magához: „Az asszonyok legyenek mellettem” mondja.

Nyugodt, csudálatosan vonzó belső harmóniától zengzetes hangon beszélni kezd. A szavak szinte plasztikus szépséggel hagyják el ajkát. Gesztusai előkelőek, ritkák és intenzívek.

Érthető, hogy hét millió ember lelkesen bízik és megnyugszik abban, amit hirdet. Eleinte rövid mondatokban, igen lassan, valamennyiünköz egyszerre beszél. Titkára, mint előbb azonnal angolra fordítja, amit mond.

– Az én tanom a szeretet tana-kezdi-. Az emberek között nem lehet különbség. Sem vallásban, sem nyelvben sem javakban. Valamennyien testvérek vagyunk, a nők is testvéreink. Azért akarom megoldani a fátyolt lelki és testi szemeik előtt. … Isten a pásztor és mi az ő juhai vagyunk, valamennyien egyformán kedvesek előtte… Csak ha ezt megértettük és ebben megnyugszunk, akkor emelkedünk odáig, ahol igazán „emberek” agyunk, ahol nem nyűgöz le bennünket az anyag.

(Báb, Bahá’u’llah, szabadulás Törökországból, Amerikai utazás)

Elhallgat és titkára figyelmeztet bennünket, hogy fáradt lehet, mert tegnap este óta egyfolytában utazik, tegnapelőtt pedig nagy autómobil túra után tért vissza Stuttgartba, ahol lelkesen fogadták hívei.

Én megkértem Kunos igazgató urat, hogy tolmácsolja néhány kérdésemre Abdul Beha válaszát. A keleti akadémia igazgatója törökül beszél a perzsa tudóssal, aki leírhatatlan nyájassággal felel a hozzá intézett kérdésekre.

Bár az én tanaim és világfelfogásom minden faji kérdés fölé helyezkednek, bevallom, hogy a magyarok iránt különösen melegen érzek. Ezért is engedtem olyan könnyen és olyan szívesen a meghívásnak, mely ide hozott…Hogy miről tartok pénteken előadást, azt most még nem tudom pontosan megmondani. Sohasem készülök előre. Megérzem, hogyha a hallgatóság között sok a hívem, olyanok, kiknek lelke elkészült tanaim befogadására és akkor elragad a hév. Hallgatóim szeméből olvasom ki beszédeimet!… Perzsa nyelven beszélek, ugy, mint most Önökkel. Rövid mondatokban, ugy, hogy titkárom, vagy valaki más azonnal tolmácsolhatja szavaim értelmét… Mindenfelé a nők legrajongóbb követői igémnek. Ők az én legkedvesebb testvéreim az Urban… Igen, hive vagyok a nők választójogának és a koedukációnak. Perzsiában és Törökországban is emellett agitáltam, sajnos még kevés eredménynyel. A férfi csak nemességet, türelmet és előkelőséget tanulhat az asszonytól.

…(nők választójoga, én lányom Svájcban, fiam Angliában tanul, kényelmetlen az Európai nők ruhája, ezt megtanulhatnák a keletiektől, török veresége)

Egy hetilap fényképésze azzal a kéréssel fordul a titkárhoz, hogy felvételt csinálhasson Abdul Beharól. A magas, fehér alak készségesen áll a fotografáló gép elé. Mögötte sötét háttérnek sorakoznak egymás mellé kíséretének tagjai.

(pénteken előadást tart a régi országházban)

Bibliográfiai adatok:
1913. április 10. 7.-8. old

Abdul Abbas előadása

Szerző(k): Nem szerepel

A régi országház ülésterme zsufolásig megtelt közönséggel. A „British-American Literary Society” testületileg vett részt az előadáson, melyet Abdul Abbas (Abdul Beha) perzsául tartott. Angolra a titkára fordította, magyarul dr Germanus Gyula a keleti Akadémia tanára tolmácsolta. Rendkívül érdekesek voltak a közönség körében megjelent fehérturbános, vagy feketesapkás perzsák, akik a próféta kiséretéhez tartoztak.

Negyed nyolckor dr Giesswein Sándor … üdvözölte Abdul Abbast magyar és angol nyelven…

A testvériség megvalósulásának legszebb bizonyítékának azt találta, hogy a Nyugat hölgyei és urai összefogtak és szervezkedtek egy keleti ember fogadására. …(emberi és állati természet, ember rosszabb az állatnál, mert folytonosan harcol, világbékével kell törődni, egységes nyelv.

Nők egyenjogusítása, emberiség egy család.

Végül annak az óhajának adott kifejezést, hogy Magyarország legyen az a föld, ahonnan az egész emberiséget átfogó testvériség és szeretet kiinduljon és betöltse az egész világot.

…magyar ás angol nyelven dr Giesswein mondott köszönetet.

Itt megemlítjük, hogy a Keleti Akadémia tíztagu küldöttsége tisztelgett Abdul Baha prófétánál. A töröknyelvű üdvözlő beszédre a próféta örömének adott kifejezést, hogy Budapesten olyan intézménynyel ismerkedhetik meg, mely a Kelet és Nyugat közötti összeköttetés ápolását tűzte ki céljául.

Bibliográfiai adatok:
1913. április 12. 15. old

Ismeretlen hetilap

Ismeretlen hetilap: A próféta

Szerző(k): Nem szerepel

…Tarka turbános csillogó, aranypénzes kiséreteddel egy ópiumos, keleti ..varázsát hoztad magaddal és szent nyugalommal hirdeted a békét nekünk, kikeresztelkedett pogányoknak….

Bibliográfiai adatok:
1913. április 8.-25. 245.old

A találkozások vezérlő eszméi

Turáni eszme

„Lehet, hogy a távol jövőben, a közlekedési eszközök, különösen a légi forgalom fejlődésével, az emberiség az egész földgömbön annyira szerveződik, hogy az összes államok egy ideális szövetségbe lépnek, ami nagyon kívánatos is volna a világbéke érdekében. De addig a nemzetek és államok oly csoportosulását és együttműködését kell helyeselnünk, amely a nemzetek egymás között való marakodását lehetetlenné teszi, nagyobb tömbökbe való tömörülés által.

Nekünk, turániaknak, összekötő kapcsoknak kell lennünk nyugat és kelet között.” (p12)

„Nem forradalmat óhajtunk mi, nem destrukciót, nem pusztítást, hanem ellenkezőleg, építést, termelést, szorgalmas, komoly munkát és haladást. Felébresztjük az eddig szunnyadó erőket, világosságot és tudást óhajtunk terjeszteni az egész világon

Ebben a törekvésünkben számítunk az egész turánságra, minden turáni állam kormányára és éppúgy a többi nemturáni államok és népek őszinte együttműködésére, az egész emberiség békés haladása javára.” (p13)

„Minden nemzet igyekezzék nemzeti eszményeit, az egész emberiség eszményeivel összhangba hozni.” (p10)

Hivatkozások:PAIKERT ALAJOS: A TURÁNI ESZME

Turáni gondolat török vonatkozásairól korrekt összefoglaló:

Farkas Ildikó: A magyar turanizmus török kapcsolatai

Világbéke

8. A Magasztos Lény, feltárni kívánván a világ békéjének és nyugalmának, valamint népei fejlődésének előfeltételeit, ezt írta: El kell jönni az időnek, amikor világszerte felismerik egy nagy, mindenkit átfogó gyűlés összehívásának kényszerítő szükségességét. A föld uralkodóinak és királyainak is meg kell jelenniük ezen, és a tanácskozáson részt vállalva meg kell fontolják azokat a lehetőségeket és eszközöket, melyek megalapozzák a világ Nagy Békéjét az emberek között. Ez a béke megköveteli a Nagyhatalmaktól, hogy a föld népeinek nyugalmáért elszánják magukat az egymás közötti teljes megbékélésre. Ha egy király fegyvert fog egy másik ellen, az összes többinek együttesen ellene kell fordulni és ebben megakadályozni. Ha így járnak el, akkor a világ nemzeteinek nem lesz többé szüksége fegyverkezésre, kivéve azt, ami országaik biztonságának megőrzéséhez és területeik belső rendjének fenntartásához elengedhetetlen. Ez biztosítja majd minden nép, nemzet és kormány békéjét és lelki nyugalmát. Szeretnénk remélni, hogy a föld királyai és uralkodói, Isten kegyes és mindenható nevének tükrei, eljutnak erre a fokra, és megvédelmezik az emberiséget a zsarnokság támadásaitól.

Hivatkozások:Bahá’u’lláh: Lawh-i-Maqsúd (Tábla Maqsúdhoz)

Bahá’u’lláh: Isten küldötte

Isteni tanító

…a nevelés háromféle: anyagi, emberi és szellemi. Az anyagi nevelés a test fejlődésével és fejlesztésével foglalkozik a test létszükségletének, anyagi kényelmének és nyugalmának megszerzése által. Ez a nevelés közös az állatoknál és az embernél.

Az emberi nevelés a civilizációt és fejlődést jelenti – azaz, kormányzást, hivatalnokszervezetet, jótékonysági munkát, kereskedelmet, művészeteket, kézművességet, tudományt, nagyszerű találmányokat, felfedezéseket és intézményhálózatot – azt a tevékenységet, amely alapvetően megkülönbözteti az embert az állattól.

Az isteni nevelés Isten Királyságáé: az isteni tökéletességek megszerzéséből áll, és ez a valódi nevelés; mivel az ember ezen állapotban az isteni áldások gyűjtőpontjává válik, a “teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra”[3] szavak megtestesítőjévé. Ez az emberiség világának a célja.

Ezért aztán olyan nevelőre van szükségünk, aki egyszerre anyagi, emberi és szellemi nevelő, és akinek a hatalma mindhárom szinten átütő erejű.

Hivatkozások:Megválaszolt kérdések, EGY NEVELŐ SZÜKSÉGESSÉGE

Kelet és Nyugat egysége

Mahmud naplója és Report to the Friends… szövegből összeállított fordítás

„Ő az Isten! A legnagyobb vágyam, hogy Kelet és Nyugat közeli kapcsolatba kerüljenek, ez a földön megtehető legnagyobb szolgálat. A valóságban Kelet és Nyugat nem létezik, ezen a földön minden pont egyenlő, ugyanazok a jogaik, minden pont tekinthető keletnek vagy nyugatnak egy másik ponthoz képest, ez csak a két pont viszonyától függ. Mindegyik pont ugyanazon az egy földgömbön van. A föld egy ország, az emberiség egy faj, egy család. Nagyon boldog vagyok ezért, hogy idelátogattam ebbe az országba, amely előmozdítja Kelet és Nyugat egyesülését az idegenek iránt mutatott családiasságával és vendégszeretetével. Remélem, hogy a fejlődés napról napra erősödni fog és a sikerek megerősödnek.”

A Föld egy ország

Bahá’u’lláh: LAWH-i-MAQSÚD (Tábla Maqsúdhoz)

13. Az igazán az ember, aki magát ma az egész emberi faj szolgálatának szenteli. A Magasztos Lény így szól: Áldott és boldog az, aki felkel, hogy elősegítse a föld népeinek és nemzetségeinek legjobb érdekeit. Máshol ezt hirdette Ő: Ne az büszkélkedjen, aki hazáját szereti, hanem inkább az, aki az egész világot szereti. A föld csak egy ország, és az emberiség a polgárai.

Az emberiség egysége

’Abdu’l-Bahá: The Divine Art of Living

“Nézd a kert virágait: bár különböző fajtájúak, színűek, formájúak és alakúak, mégis ugyanazon forrás vize élteti őket, ugyanazon szél lehelete éleszti meg őket, ugyanazon nap sugarai vidítják fel őket, és ez a különbözőség csak növeli bájukat és hozzátesz szépségükhöz.”

Nők tanulása és jogaik / nők egyenjogúsága

‘Abdu’l-Bahá: Bahá’í Világhit (Baha’i World Faith)

“Akárcsak a madárnak, az emberiségnek is két szárnya van, a férfi és a nő. Ha a két szárny nem egyformán erős, és nem hajtja közös erő, a madár nem képes az egekbe emelkedni.” (`Abdu’l-Bahá)

„Igen, hive vagyok a nők választójogának és a koedukációnak. Perzsiában és Törökországban is emellett agitáltam, sajnos még kevés eredménynyel” (Egy érdekes próféta Abdul Beha Budapesten)

Nemzetközi közvetítő nyelv

10. Közeleg a nap, amikor a világ minden népe elfogad majd egy egyetemes nyelvet és egy közös írást. Ha ez bekövetkezik, bármely városba utazzék is valaki, olyan lesz az, mintha hazaérkeznék. Ezek a dolgok kötelezőek és abszolút lényegesek. Minden belátással és értelemmel bíró ember köteles arra törekedni, hogy tettekre fordítsa és megvalósítsa, ami leíratott.

Hivatkozások:Bahá’u’lláh: LAWH-i-MAQSÚD (Tábla Maqsúdhoz)

Kelet és Nyugat egysége az isteni tanítás szellemi ereje által

Röviden szólva, a világ nemzetei az Isteni Királyság fennhatósága alatt egyesülnek. Kelet és Nyugat szeretetben és vonzalomban egyesülnek. Ez az egység nem gazdasági vagy politikai természetű, hanem Isten szeretetén keresztüli egység.

Érzékek megtéveszthetősége hasonlat

Megválaszolt kérdések, A TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NÉGY MÓDJA

A TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NÉGY MÓDJA

A megértésnek csak négy elfogadott módja van – vagyis a dolgok valósága ezzel a négy módszerrel érthető meg.

Az első mód az érzékek általi…. Példának okáért az érzékek közül a legnagyszerűbb a látás képessége. A látás a káprázatot kristálytisztának, a tükörben visszatükrözött képet pedig valódinak és létezőnek látja; távoli nagy testek aprónak látszanak, és a forgó pont körnek tűnik. A látás a földet mozdulatlannak tartja, a napot pedig mozogni látja, és még sok, ehhez hasonló esetben téved. Ezért aztán nem bízhatunk meg benne.

A második az ész módszere, mellyel bírtak az ókori filozófusok, a bölcsesség alappillérei; ez az értelem módszere… a filozófusok egyike erőteljes érvekkel és bizonyítékokkal alátámasztván egy ideig kitartóan fenntartott egy elméletet, amelyet később észérvekkel megcáfolt és visszavont. Így aztán nyilvánvaló, hogy az ész módszere nem tökéletes…

A megértés harmadik módja a hagyomány általi – vagyis a Szent Iratok szövegei általi -, hiszen az emberek azt mondják: “Az Ó és Újtestamentumban Isten ekképpen szól.” E módszer szintén nem tökéletes, mivel a hagyományokat ésszel értjük meg… a vallási vezetők módszere; amit a könyvek szövegéből felfognak és megértenek, az az, amit az értelmük a szövegből megért, és az nem feltétlenül a valós igazság; mivel az értelem olyan, mint a mérleg, a Szent Könyvek szövegei pedig olyanok, mint a mérlegre tett dolgok. Ha a mérleg hamis, hogyan lehet a súlyt megállapítani?

Tudd tehát, hogy ami az emberek kezében van, amit ők hisznek, az hajlamos a hibára. Hiszen ha egy dolog bizonyításához vagy cáfolatához a bizonyítékot az érzékeink tanúbizonyságából vesszük, akkor ez a módszer, mint ahogyan az nyilvánvalóvá vált, nem tökéletes; ugyanez igaz akkor is, ha a bizonyítékok észbeliek; és ha tradicionálisak, akkor ezek sem tökéletes bizonyítékok. Így hát nincs semmi mértékadó az emberek kezében, amire alapozhatnánk.

A Szentlélek nagylelkűsége azonban megadja a megértés igazi módszerét, amely csalhatatlan és kétségbevonhatatlan. Ez a Szentlélek segítsége által jön el az emberhez, és ez az az állapot, amelyben a bizonyosság egyedül elérhető.

Hivatkozások:Mahmud naplója

A felsőbb királyság létezése nem függ attól, hogy megértjük-e azt az alacsonyabb királyságban

Az érzékek megtéveszthetőségéről beszélt, egy megforgatott pontot körnek látunk vagy a délibábot víznek …arról beszélt, hogy a magasabb királyság léte nem függ attól, hogy megértjük-e tudatosan azt az alacsonyabb királyságban. Példának okáért, bár egy állat nem érzi és nem törődik az agyműködésének szintjeivel, vajon ez tagadását jelenti e ezen jelenség létezésének.

Isten szava átalakítja a szíveket és nemesíti a jellemet

Isten szava átalakítja a szíveket és nemesíti a jellemet és így idézi elő a nemzetek és országok egységét. Olyan magas szintre jutnak, hogy képesek lesznek önmagukat feláldozni egymás javáért. Ez az egész világegyetemben nyomokat hagy.

A szabadság három fajtája

“Háromféle szabadság létezik. Az első az Isteni szabadság, ez csakis Istenhez tartozik. Ő szabad, azt teszi, amit akar és az égen földön semmilyen bölcsesség sem befolyásolhatja. Az Ő akaratán keresztül újultak meg a szent alapelvek minden ciklusban, és különböző törvények megváltoztak az idők változásának megfelelően. Ez világossá válik majd a kinyilatkoztatásból az Ügy fejlődése során. A nyilvánvaló bölcsesség és Isten Akarata tapasztalható lesz az egész világegyetemben. Az Áldott Szépség –dícsértessék az Ő szent Neve- ha úgy rendeli, hogy a víz olyan legyen, mint a bor, senkinek sincs joga azt kérdezni, miért.
A második az európaiak szabadsága. Eszerint az emberek bármit tehetnek, mindaddig, amíg ezzel mást nem sértenek. Ez a természet szabadsága. Legmagasabb foka az állatvilágban található. Ez az állatok sajátossága. Nézd a madarakat, milyen szabadságban élnek. Az ember bármit tehet, sohasem érheti el azt a szabadságot, mint az állatok. A rend ugyanis gátat szab a szabadságnak.
A harmadik féle szabadság Isten törvénye és parancsolata alatt áll. Ez az emberek szabadsága. Ha az ember az Isteni Szavak árnyékába húzódik, felszabadítja magát minden dolog alól, amihez a szív kötődik és így minden nehézség és szomorúság alól is. Sem a legnagyobb gazdagság, sem semmilyen anyagi hatalom nem akadályozhatja meg az igazságosságban, semmilyen szegénység vagy szükség nem akadályozhatja, hogy boldogság és nyugalom legyen a szívében. Minél inkább előrehalad a belső fejlődése, annál szabadabbá válik a szíve és a lelke.
Isten vallásában a gondolat szabad, mert Istenen kívül senki sem tud parancsolni a lelkiismeretünknek. De a gondolat szabadsága nem lépheti át az erkölcs határait így Isten vallásában nem szabad a cselekvés. Senki sem léphet túl Isten törvényén, akkor sem ha nem sértene senki mást ezzel, mert Isten célja magunk és mások nevelése. Isten előtt ezért nincs különbség önmagunk vagy mások megsértése között és ez mindkettő elítélendő. Az istenfélelemnek a szívekben kell lakozni. Az embernek sosem szabad olyat tenni, ami kifogásolható. Így a cselekvés szabadsága, amit a Nyugati törvények rögzítenek, semmilyen módon nem megengedett az Ő vallásában. Ugyanígy a gondolat szabadsága sem lépheti át az erkölcs korlátait. A cselekedeteknek kéz a kézben kell járni Isten tiszteletével.
Remélem, hogy Isten tiszteletével a szívetekben és kegyességetekkel ti lehettek ebben az országban az indítéka és a gyógyszere a jellemek változásának és a lelkek fölemelkedésének egy nemesebb állapotba”. (Report to the Friends… és a fenti forrás egybevetésével készült fordítás)
`Abdu’l-Hamíd Ishráq-Khávari, ed., M’idih-yi Asmání, 9 vols. (Tehran: Bahá’í Publishing Trust, 1973) 5:17-18.

Társaságok

Turáni Társaság

1910.

A Turáni Társaságot
Paikert Alajos Teleki Pállal alapította 1910-ben. A Társaság alakuló ülésén Paikert beszédében így fogalmazta meg céljukat: ”ázsiai és velük rokon európai népek tudományát, művészetét és közgazdaságát tanulmányozza, azt ismertesse, fejlessze és a magyar érdekekkel összhangba hozza”

A ma létező Magyar-Turán Alapítvány a magyar őstörténet kutatásával foglalkozik.

„7.1 Turáni Társaság

Mindig szerettem geopolitikával foglalkozni. Nemcsak saját hazám földrajzával, néprajzával, történetével, közgazdaságával, fejlődési lehetőségeivel, de az egész földgömbéivel, az egész emberiség fejlődésével is. …

1910-ben történt, amikor egyszer Mészáros Gyula dr., aki akkor a közeli városligeti Iparcsarnokban elhelyezett Néprajzi Múzeumnak őre, magam pedig az annak szomszédságában elhelyezett Mezőgazdasági Múzeumnak őre voltam, eljött hozzám azzal, hogy létesítsünk együttesen egy Magyar-Török Társaságot. Tudtam, hogy ő kiváló turkológus, tehát szakértő a török nyelvben és irodalomban, tudtam, hogy már előzőleg utazott Oroszországban a Volga és Kama környékén, tehát a magyar őshazában és erről tudományos munkában be is számolt. Azonnal helyeseltem az ideát és minél behatóbban foglalkoztam az eszmével, annál nagyobb perspektívák nyíltak meg lelki szemeim előtt és azt láttam, hogy ne csak Magyar-Török Társaságot csináljunk, hanem nagyobb hatáskörű testületet, amelyben a magyarral rokon török, finn-ugor nemzetek is bennfoglaltatnak, olyanok, amilyen a híres Royal Asiatic Society lett, amely annyit tett Ázsia múltjának és jelenének felkutatásában és feldolgozásában. Ilyen összeállítású és célú társaság, ill. testület lebegett előttem, amely egyrészt magasabb és messze hatóbb szerepkört létesítene és biztosítana a magyar nemzetnek, másrészt óriási lehetőségeket nyithat a magyar mérnökök, vállalkozók, tudósok, művészek, gazdák, erdészek, hajósok és számtalan más magyar szakembernek, főleg fiatalnak, akik nemcsak maguknak teremthetnek új, eredményes egzisztenciát, hanem hazájuknak is sok közvetett és közvetlen hasznot és előnyt.

Amidőn kidolgoztam az új társaság egész szervezetét, felkerestem a legtekintélyesebb hozzáértő érdekelteket, főleg tudósokat, azután egy alakuló ülésre összehívtam őket, amelyen Vikár Béla indítványára a „Turáni Társaság” elnevezésben állapodtunk meg és de facto megalakultunk. Ez volt 1910. (Magam a „Magyar Ázsia Társaság” elnevezést szerettem volna, de Vikár Béla propositiója sokkal érthetőbb és csábítóbb volt, így e mellett maradtunk.)

A Turáni Társaság első elnökének megnyertem gr. Teleki Pált, akit már előbbről ismertem, mint igen tisztafejű, alaposan képzett, jóirányú fiatal mágnást. Sokat voltam nála és ő nálam, részletesen megbeszéltük a tudományos és egyéb kérdéseket, teendőket. Teleki elfogadta elgondolásomat és terveimet, de mindig lehűteni iparkodott nagy lelkesedésemet. … Igen jó barátok lettünk, de hosszú évek során hol eltértek véleményeink, hol ismét teljesen azonosak

A Turáni Társaság első tiszteletbeli elnökei voltak kérésemre: Széchenyi Béla gr., a legnagyobb magyar fia, kiváló Ázsia-utazó, igazi, magyar grand-seigneur, akivel igen sokat tárgyaltam budai Dunaparti palotájában. Elragadó, kedves, finom mágnás volt, legszebb typusa a magyar főúrnak…

A másik tiszteletbeli elnöknek Vámbéry Ármint (kiváló turkológusunk, a világhírű Ázsia-kutató, elismert orientalista tudósunk) személyesen kértem fel. Először szabadkozott, de azután mégis beleegyezett. Kedves, bölcs, nagylátókörű ember volt, kivel sokszor és behatóan cserélhettem eszméket. Ferenc József rakparti lakásában sokszor kerestem fel és sok érdekes visszaemlékezést mondott nekem.

Sok tudományos expedíciószerű tanulmányutat indított akkor a Turáni Társaság főleg Ázsiába. Elsősorban a Mészáros Gyula-félét, amely Kis-Ázsiában a Túr Csölör(?) vagyis a nagy Sóstó környékét vizsgálta nyelvészeti, botanikai és geológiai szempontból. Azután a Milleker Rezső-féle, szintén Kis Ázsiában, a Timkó-féle a Kaspi és Aral-tó vidékén. A Turáni Társaság első titkárának Németh Gyulát kértem fel, akkor még egész fiatal, de már sok érdemet szerzett turkológus tudósunkat, aki már akkor elvégezte Krimiában és Dél Oroszországban tanulmányait az ott élő török-tatár eredetű lakosság körében. A „Turán” folyóiratot először magam szerkesztettem és abban sok kiválóság írt kitűnő cikkeket, így Teleki Pál gr., Kmoskó Mihály dr., és Vámbéry Ármin. Mindig arra törekedtem a „Turán” szerkesztésében úgyanúgy, mint az egész társaság vezetésében, hogy fenntartva az egzakt tudományos alapokat, mégis helyesen összeegyeztessük azokat a turáni gondolattal, vagyis a turáni eredetű nemzetek tudományos, gazdasági és egyéb együttműködésének nagy és szép céljával.” In: Takáts Rózsa: Paikert Alajos emlékezete

Vezetője: Cholnoky Jenő, Vámbéry Ármin, Goldziher Ignác, Teleki Pál, Károlyi Mihály

Ismert tagjai: (a látogatásban név szerint megemlített résztvevők) Germanus Gyula, Vikár Béla, Pekár Gyula, Hagara Viktor, Rónai Károly dr, Mészáros Gyula dr

Hivatkozások:Paikert Alajos: Életem és korom. Egy emlékirat a múzeum Adattárának őrizetében. (Közzéteszi: Takáts Rózsa.) In: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1998-2000. Szerk.: Oroszi Sándor, Bp., 2001. 159-218. p.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Turanizmus

Magyar Teozófiai Társulat / Magyar Teozófiai Társaság / Teozófiai Társaság / Teozófusok

A Teozófiai Társaság újságja
Magyar Teozófiai Társaság honlapja

1907-ben alakult, jelenleg is működik

1950-ben betiltották, 1991-ben szerveződött újjá, jelenleg is működik

A nemzetközi Teozófiai Társulat 1875-ben alakult meg New Yorkban Céljuk a „válságba került emberiség, az anyagiságba belefeledkezett emberi kultúrát, az ókori szellemi bölcseletek, de főként a keleti vallások segítségével újítsa meg.

Magyarországon a Teozófiai Társaságot Isabel Cooper-Oakly alapította meg.

Stark Lipót 1910-11 volt a Társaság elnöke.

Stark Lipót hívta meg a MTT nevében Abdu’l-Bahát magyarországi látogatásra.

Stark Lipót után, a látogatás idején Nádler Róbert volt a MTT elnöke.

Vezetője: Mrs Isabel Cooper-Oakly, Stark Lipót, Nádler Róbert, Zipernovszky Károly

Ismert tagjai: (akik találkoztak Abdu’l-Bahával) Vikár Géza dr, Zipernovszky Károly, Stark Lipót, Nádler Róbert

Eszperantó Társaság [Eszperantó Szövetség / Eszperantisták Egylete]

Az Eszperantó zászló: a zöld a Reménység (espero) az öt csillag az öt kontinens szimbóluma
Kulturális Eszperantó Szövetség, Eszperantó Alapítvány

1902., mint Magyar Eszperantisták Egylete

Jelenleg is működik, mint Magyarországi Eszperantó Szövetség

Vezetője: Giesswein Sándor

Ismert tagjai: Zipernovszky Károlyné

Hivatkozások:Abdul Baha Abbas egy perzsa tudós. Érdekes újság 1913 6. Szám 3. old

Békeegyesület

A Magyar Békeegyesület értesítője
vatera.hu

1895 dec. 14. tartotta alakuló gyűlését Budapesten. Célja az örök béke, vagyis az, hogy az összes nagyhatalmak teljes egyetértéssel elnyomják egy esetleg kitörhető véres háború okait. A magyar Békeegyesület, mely a többi külföldi békeligák mintájára alakult, szintén csatlakozott a berni nemzetközi békeirodához, amely a svájci kormánytól szubvencióban részesül. Az alapszabályok szerint a társulatnak mindenki tagja lehet, férfi és nő egyaránt, ha 16-ik életévét betöltötte.

Vezetője: Giesswein Sándor

Hivatkozások:Érdekes újság 1913 6. Szám 3. old

Feministák Egyesülete

A Feminista Egyesület 1910-es emblémája
A Feminista Egyesületek alapszabályai (extra.hu)

Ismert tagjai: Stark Lipótné

Keleti Akadémia

Vezetője: Kúnos Ignác

Ismert tagjai: Germanus Gyula

Hivatkozások:Érdekes újság 1913 6. Szám 3. old

British-American Literary Society

A Világ lap beszámolója szerint az egyesület teljes létszámban megjelent a Régi Képviselőházbeli előadáson.

Hivatkozások:Világ című lap 1913. április 12., csütörtöki számának Tudomány/ Irodalom c. rovatából

Eredeti hang / portré / fotó / imák

Hangfelvétel

A Star of the West újság perzsa nyelvű számában közölték ’Abdu’l-Bahá Budapesten elmondott imáját. Az ima mellé írott széljegyzet szerint az imáról fonográf felvétel készült.

Hangfelvétel elkészültéről számolt be Ahmed Sohrab is leveleiben. Ő gramafon felvételt említ.

Sohrab leveleiből tudjuk, hogy a hangfelvételt Edward Moore készítette.

A hangfelvételeket jelenleg is keressük.

Hivatkozások:Star of the West 1921

Sohrab levelek

Fotó

Csoportkép

Csoportkép
Érdekes Újság, Készült: 1913. április 10.

A képaláírás az újságban: „A képen középen ül `Abdu’l-Bahá, tőle jobbra Germanus Gyula, balra Stark Lipót”

Feltételezésünk szerint a képaláírás téves, mert ’Abdu’l-Bahától balra valószínűleg Kúnos Ignác ül.

Állók balról jobbra: 1. fehér szakállas alak Sayad Assadallah, ’Abdu’l-Bahá kísérője, 2. ismeretlen kalapos úr, 3. fekete sapkás perzsa Sayad Ahmed Bageroff, ’Abdu’l-Bahá titkára; 4. alacsonyabb fekete sapkás Ahmed Sohrab, tolmács; 5. magas kalapos Willem Herrigel Stuttgartból; 6. Stark Lipótné (Starkék unokája, Eva Erős szerint); 7. szemüvegben Stark Lipót; 8. fekete sapkában nyakkendőben Mahmud Zarquani, titkár, 9. ismeretlen kalapos; 10. ismeretlen kalapos; 11. turbános Umrao Singh Sher-Gil, szik főnemes; 12. felesége Gottesmann Antónia; 13. feltehetően Balogh Vilma újságíró.

csoportkép

Hivatkozások:Érdekes újság 1913. április 8.-25. 3. old

`Abdu’l-Bahá padon, egyedül

‘Abdu’l-Bahá padon ül, egyedül
Budapest, napilap 1913. április 12. 8. old.

padon egyedül

Hivatkozások:Budapest, napilap 1913. április 12. 8. old

`Abdu’l-Bahá három titkárával

padon 3 titkárral (szakállas alak levágva)

Hivatkozások:Pesti Tükör 1913. április 11. 6. old

`Abdu’l-Bahá négy titkárával

‘Abdu’l-Bahá titkáraival
Tolnai Világlapja 1913. április 8.-25

padon 4 titkárral

Hivatkozások:Tolnai Világlapja 1913. április 8.-25. 1. old?

`Abdu’l-Bahá portré

’Abdu’l-Bahá életében mindössze két alkalommal engedett a kérésnek, hogy portrét készítsenek róla. Így a Budapesten Nádler Róbert által festett portré oly megbecsült, hogy a képet a haifai Bahá’í Világközpontban őrzik.

A szájhagyomány szerint Nádler olyannyira szerette és becsülte festményét, hogy azt dolgozószobájában őrizte, így Nádler szobája kis zarándokhellyé vált a Budapestre látogató bahá’í-ok között.

Renée Szántó Felbermann meg nem erősített leírása alapján a világháború során az épület, ahol a festmény volt, bombatalálatot kapott, a szoba három fala leomlott azt az egyet kivéve, ahol a festmény függött.

Az 1970-es években bahá’í hívők megvásárolták a portrét a festő családjától és Haifában, a Bahá’í Világközpontban helyezték el. A festményről készült fénykép megtalálható az Országos Bahá’í Központban, Budapesten.

Imák

Bevezető

Az alábbi imákat Budapesten nyilatkoztatta ki ’Abdu’l-Bahá. Mindkét ima a Nyugat csillaga című újságban jelent meg arab és perzsa nyelven 1921-ben (Star of the West, volume 12, number 6, (24 June 1921), page 127, Persian Section).

’Abdu’l-Bahá az alábbi imát Edward Moore fonográfjába mondta

Ő az Isten!

Ó, Isten, én Istenem! Szeretetedtől dobogó szívvel könyörgöm Hozzád és szólítalak az éj sötétjében, mondván: Ó, Isten! Segíts meg kegyelmeddel és irgalmaddal, és add, hogy dicséreted zenghessem teremtményeid között. Ó, Isten, én Istenem! Íme szolgáid, akik bőkezűséged jobb keze felé fordultak, kik összegyűltek, kiket Hívásod vonzott, és akik megvallották egységedet. Ó, Uram! Add, hogy ők irgalmad jelei lehessenek az emberek, és bőkezűséged lobogói szolgáid között. Ó, Isten! Küldd le rájuk áldásaidat, ragyogd be szívüket tudásod fényével, örvendeztesd meg keblüket mindent átfogó szentséged jeleivel, és tedd őket lámpásokká, melyek szereteted fényével sugárzanak. Bizony, Te vagy a Bőkezű, a Könyörületes.

Ó, Uram, Uram! Íme egy város, ahol összegyűltek az ország kiemelkedő és jeles személyiségei. Vezesd őket a Te egyenes utadra, és nyugtasd meg szemüket ragyogó fényeddel. Engedd, hogy az emberiség egysége ügyének szolgálóivá váljanak, legnagyobb bőkezűséged zászlóvivőivé a föld és menny között, békére és barátságra törekvőkké, és olyanokká, akik múlhatatlan dicsőséget keresnek minden nép számára. Bizony, Te vagy a Bőkezű. Bizony, Te vagy a Könyörületes. Bizony, Te vagy a Mindenható.

Az április 12-i teozófus találkozón Bahá’u’lláh életének leírása után elmondott ima

Ő az Isten!

Ó, kegyes Úr! Ragyogd be a szíveket legnagyobb útmutatásod fényével. Éleszd újra a lelkeket legboldogítóbb örömhíreiddel. Ragyogd be a szemeket azáltal, hogy megláthatják fényeidet. Tedd a füleket figyelmessé azáltal, hogy meghallhatják hívásodat. Tégy képessé minket, hogy beléphessünk szentséged Királyságába, és élessz meg bennünket a Szentlélek leheletével. Adj nékünk örök életet, és adományozz nékünk mennyei tulajdonságokat. Ó, Uram! Tedd életünket váltságdíjjá kedvedért, és ajándékozz meg új lélekkel. Adj nékünk mennyei erőt és árassz el minket örökké tartó örömmel. Erősíts meg bennünket az emberi világ szolgálatában. Tégy bennünket az egyetértés eszközévé, mely összekapcsolja a szíveket. Ó, Uram! Ébressz fel szunnyadásunkból, és adj nékünk bölcsességet és megértést, hogy megfejthessük Könyved titkait és felfedezhessük a Szavaidban rejlő misztériumokat. Te vagy a Mindenható. Te vagy az Adományozó. Te vagy a Mindig Szerető.

Kapcsolódó oldalak:
Fel, a tartalomjegyzékhez
‘Abdu’l-Bahá élete
Leo Karczag emlékei ’Abdu’l-Baháról