A perzsa és arab szavakat magyarra általában ejtés szerint írják át, azonban a bahá’í-ok a világ minden pontján egységes rendszert használnak, amit Shoghi Effendi alakított ki. Ehhez a bahá’í-ok minden egyes országban ragaszkodnak, annak érdekében, hogy az átírás, illetve a kiejtés mindenhol ugyanaz legyen.

Néhány szó kissé más kiejtésben honosodott meg, mint az átírási rendszer, de az eltérések nem zavaróak: Így Bahá’u’lláh ejtése báháullá, ’Abdu’l-Bahá ejtése abdulbáhá, Báb ejtése báb, bahá’í ejtése baháj, bahá’í-ok ejtése bahájok.

Az átírástól akkor térünk el, mikor egy-egy szónak a magyarban már van meghonosodott kiejtése, pl. Mohamed próféta esetében, de ha egy arab vagy perzsa kortárs név részeként fordul elő, akkor a bahá’í átírást követjük (pl. Siyyid Alí-Muhammad).

Az alábbiakban az egyes betűk írásképét és illetve kiejtését közöljük, szükség esetén kiejtési magyarázattal ellátva. A felsorolásból hiányzó betűk kiejtése megegyezik a magyarral.

Íráskép Kiejtés Magyarázat

 

  gégezárhang, a magyarban hiányzik. A beszélõ a hangszálát megfeszíti. Az a jelenség, ami két ugyanolyan magánhangzó gyorsan egymás után következõ kiejtésénél a két hang között fellép.
a á rövid magyar ‘á’ hang
á a rövid magyar ‘a’ hang
aw ou kettőshangzó
ch cs magyar ‘cs’ hang
d (alápontozott) z a ‘z’ hang puhán ejtett változata, pl. Ridván ejtsd Rezvan
gh g a szájban hátul ejtett ‘k’ és ‘g’ közötti hang
-h   a szó végi ‘-h’ néma
i e röviden ejtett ‘e’ hang
í i a magyar ‘i’ hang
j dzs  
kh h hátul erősen ejtett ‘h’ hang, hasonló a holland vagy orosz ‘h’-hoz
q k a szájban nagyon hátul képzett ‘k’-szerű hang
sh s  
s sz  
th sz angolosan, fogak között ejtett (pösze) ‘sz’
u o a magyar rövid ‘o’ és ‘u’ között ejtendő hang, közelebb az ‘o’-hoz
ú u magyar ‘u’ hang
y j  
yy jj  

Kapcsolódó oldalak:
Fogalmak, szóhasználat a bahá’í hit
A bahá’í hit helyes írásmódja