Kétnyelvű (magyar-angol) Bilingual (Hungarian – English)
Table of contents Tartalomjegyzék
The Seven Valleys

The Valley of Search
The Valley of Love
The Valley of Knowledge
The Valley of Unity
The Valley of Contentment
The Valley of Wonderment
The Valley of True Poverty and Absolute Nothingness

The Four Valleys

The First Valley
The Second Valley
The Third Valley
The Fourth Valley

Source of the book

A HÉT VÖLGY

A KERESÉS VÖLGYE
A SZERETET VÖLGYÉBE
A TUDÁS VÖLGYÉBE
AZ EGYSÉG VÖLGYÉBE
A MEGELÉGEDETTSÉG VÖLGYÉBE
A CSODÁLAT VÖLGYÉBE
AZ IGAZI SZEGÉNYSÉG ÉS TÖKÉLETES SEMMI VÖLGYÉBE

A NÉGY VÖLGY

AZ ELSŐ VÖLGY
A MÁSODIK VÖLGY
A HARMADIK VÖLGY
A NEGYEDIK VÖLGY

A nyomtatott könyv kiadási információi

The Seven Valleys

A HÉT VÖLGY

In the Name of God, the Clement, the Merciful. Isten, a Kegyelmes, a Könyörületes Nevében.
Praise be to God Who hath made being to come forth from nothingness; graven upon the tablet of man the secrets of preexistence; taught him from the mysteries of divine utterance that which he knew not; made him a Luminous Book unto those who believed and surrendered themselves; caused him to witness the creation of all things (Kullu Shay’) in this black and ruinous age, and to speak forth from the apex of eternity with a wondrous voice in the Excellent Temple1 : to the end that every man may testify, in himself, by himself, in the station of the Manifestation of his Lord, that verily there is no God save Him, and that every man may thereby win his way to the summit of realities, until none shall contemplate anything whatsoever but that he shall see God therein. Dicsőség Istennek, Ki előhívta a létezést a semmiből; felvéste az ember táblájára a lét előtti lét misztériumait; megtanította néki az isteni kinyilatkoztatás misztériumaiból azt, mit nem tudott; Fénylő Könyvvé tette őt azok számára, kik hittek és átadták önnön magukat; megláttatta véle minden dolgok (Kullu Sej) teremtését e sötét és romos korszakban, és arra indította, hogy az öröklét csúcsáról csodálatos hangon szólaljon meg a Nagyszerű Templomban1, abból a célból, hogy önmagában, önmaga által és Ura Megnyilvánulása állásán keresztül minden ember bizonyságot tehessen, hogy nincsen Isten Rajta kívül, és hogy ezáltal minden ember eljuthasson a valóságok legmagasabb csúcsára, mígnem senki nem fog semmi másra figyelmezni, csak arra, hogy Istent láthatja meg abban.
1 The Manifestation. 1 A Megnyilvánulás.
And I praise and glorify the first sea which hath branched from the ocean of the Divine Essence, and the first morn which hath glowed from the Horizon of Oneness, and the first sun which hath risen in the Heaven of Eternity, and the first fire which was lit from the Lamp of Preexistence in the lantern of singleness: He who was Aḥmad in the kingdom of the exalted ones, and Muḥammad amongst the concourse of the near ones, and Maḥmúd2 in the realm of the sincere ones. “…by whichsoever (name) ye will, invoke Him: He hath most excellent names”3 in the hearts of those who know. And upon His household and companions be abundant and abiding and eternal peace! És dicsérem és magasztalom az első tengert, mely az Isteni Lényeg óceánjából kiágazott, és az első reggelt, mely az Egyedülvalóság Láthatárán felragyogott, és az első Napot, mely az Öröklét Mennyországában felkelt, és az első tüzet, mely az egyedüliség lámpásában a Lét előtti lét Kandeláberéből lángra lobbantatott: Őt, Ki Ahmed2 volt az emelkedettek királyságában, és Mohamed a mennyei gyülekezetben, és Mahmud az őszinték birodalmában – „Bármelyikhez is fohászkodtok, Őt illetik meg a legszebb nevek”3 azoknak szívében, kik tudók. Örökkön áradjék a béke háza népére és társaira!
2 Muḥammad, Aḥmad and Maḥmúd are names and titles of the Prophet, derived from the verb “to praise,” “to exalt.” 2 Mohamed, Ahmed és Mahmud a Próféta nevei és rangjai, melyeket a “dicsőíteni, magasztalni” igéből lehet levezetni.
3 Qur’án 17:110. 3 Korán 17:110 (Az idézett helyek forrása Simon Róbert Korán-fordítása, Budapest, Helikon, 1987)
Further, we have harkened to what the nightingale of knowledge sang on the boughs of the tree of thy being, and learned what the dove of certitude cried on the branches of the bower of thy heart. Methinks I verily inhaled the pure fragrances of the garment of thy love, and attained thy very meeting from perusing thy letter. And since I noted thy mention of thy death in God, and thy life through Him, and thy love for the beloved of God and the Manifestations of His Names and the Dawning-Points of His Attributes—I therefore reveal unto thee sacred and resplendent tokens from the planes of glory, to attract thee into the court of holiness and nearness and beauty, and draw thee to a station wherein thou shalt see nothing in creation save the Face of thy Beloved One, the Honored, and behold all created things only as in the day wherein none hath a mention. Továbbá, meghallottuk, mit a tudás fülemüléje dalolt lényed fájának ágain, és megtudtuk, miről búgott a bizonyosság gerléje szíved lugasának vesszőin. Olybá tűnik, leveled elolvasásával belélegeztem szereteted köpönyegének illatát, és mintha személyesen is találkoztam volna véled. És minthogy megláttam, hogy az Istenben való halálodról téssz említést, és a Rajta keresztül való élésről, és arról, hogy mennyire szereted az Ő szeretteit, az Ő Neveinek Megnyilvánulásait és az Ő Jegyeinek Hajnalcsillagait – ezért hát a dicsőség létsíkjaiból szent és ragyogó bizonyságokat nyilatkoztatok ki néked, hogy a szentség, a[z Istenhez való] közelség és a szépség udvarába vonzhassalak, és oly méltóságra emelhesselek, aholis a teremtésben majd nem látsz semmi mást, csak Szeretted, a Tisztelt Arcát, és oly módon láthatsz minden teremtett dolgot, mint csak azon a napon, mikor [senki] más nem említtetik.
Of this hath the nightingale of oneness sung in the garden of Ghawthíyyih.4 He saith: “And there shall appear upon the tablet of thine heart a writing of the subtle mysteries of ‘Fear God and God will give you knowledge’;5 and the bird of thy soul shall recall the holy sanctuaries of preexistence and soar on the wings of longing in the heaven of ‘walk the beaten paths of thy Lord’,6 and gather the fruits of communion in the gardens of ‘Then feed on every kind of fruit.’”6b Erről énekel az egyedülvalóság fülemüléje Goszije kertjében4. Emígyen szól: „És megjelenik majd szíved tábláján a ‘Féljétek Istent! Isten tanít benneteket’5 mélységes misztériuma; lelked madara emlékezetébe idézi a lét előtti lét szent menedékét, a ‘járd a te Urad könnyen járható útjait’ 6 mennyországában szárnyal a vágyódás szárnyain, és a lelki közösség gyümölcseit gyűjtögeti az ‘aztán egyél mindenfajta gyümölcsből’6b kertjeiben.”
4 Sermon by ‘Alí. 4 Ali egyik szentbeszédéből.
5 Qur’án 2:282. 5 Korán 2:282
6 Qur’án 16:71. 6 Korán 16:69
6b Qur’án 16:71. 6b Korán 16:69
By My life, O friend, wert thou to taste of these fruits, from the green garden of these blossoms which grow in the lands of knowledge, beside the orient lights of the Essence in the mirrors of names and attributes—yearning would seize the reins of patience and reserve from out thy hand, and make thy soul to shake with the flashing light, and draw thee from the earthly homeland to the first, heavenly abode in the Center of Realities, and lift thee to a plane wherein thou wouldst soar in the air even as thou walkest upon the earth, and move over the water as thou runnest on the land. Wherefore, may it rejoice Me, and thee, and whosoever mounteth into the heaven of knowledge, and whose heart is refreshed by this, that the wind of certitude hath blown over the garden of his being, from the Sheba of the All-Merciful. Életemre, ó, barátom, ha a tudás földjén növekvő bimbók zöld kertjéből megízlelnéd ezen gyümölcsöket, melyek a nevek és tulajdonságok tükrében visszatükröződő Isteni Lényeg hajnali fénye mellett növekednek, a vágyódás kitépné kezedből a türelem és megfontoltság gyeplőjét, lelkedet beleremegtetné a villódzó fénybe, és földi lakhelyedről az első, mennykei otthonba vonzana a Valóságok Középpontjában, és olyan létsíkra emelne, ahol oly módon szárnyalnál a légben, miként a földön jársz, és úgy sétálnál a vízen, miként most a szárazon futsz. Ezért, örvendezzünk, Én is, te is, és mindenki, aki felhág a tudás mennyországába, és kinek szíve felfrissül ezáltal, hogy a bizonyosság szele borzolta végig lényének kertjét a Mindenek Felett Kegyelmes Sébájából.
Peace be upon him who followeth the Right Path! Béke azzal, ki az Egyenes Utat követi!
And further: The stages that mark the wayfarer’s journey from the abode of dust to the heavenly homeland are said to be seven. Some have called these Seven Valleys, and others, Seven Cities. And they say that until the wayfarer taketh leave of self, and traverseth these stages, he shall never reach to the ocean of nearness and union, nor drink of the peerless wine. The first is És tovább: Azt mondják, hét állomás jelzi az utazó útját a por honától a mennyei otthonig. Egyesek ezeket Hét Völgynek nevezték, mások Hét Városnak. És azt mondják, hogy amíg az utazó búcsút nem int az énnek, és végig nem járja ezen állomásokat, soha el nem érhet a[z Istenhez való] közelség és a [Véle való] egyesülés óceánjához, nem ihatik az összehasonlíthatatlan borból. Az első állomás

The Valley of Search

A KERESÉS VÖLGYE

The steed of this Valley is patience; without patience the wayfarer on this journey will reach nowhere and attain no goal. Nor should he ever be downhearted; if he strive for a hundred thousand years and yet fail to behold the beauty of the Friend, he should not falter. For those who seek the Ka’bih7 of “for Us” rejoice in the tidings: “In Our ways will We guide them.”8 In their search, they have stoutly girded up the loins of service, and seek at every moment to journey from the plane of heedlessness into the realm of being. No bond shall hold them back, and no counsel shall deter them. E völgy paripája a türelem; türelem nélkül az utazó ezen az úton sehová el nem juthat, és semmilyen célt el nem érhet. Nem lehet sohasem levert, s ha százezer évig próbálkozott is, és még mindig nem látja a Barát szépségét, akkor sem tántorodhatik el. Mert azok, akik az „Érettünk” Kába-kövét7 keresik, örvendeznek az igében: „azokat a Mi útjainkon vezéreljük”8. Kutatásukban szilárdan magukra övezik a szolgálat ágyékkötőjét, s minden pillanatban keresik, hogy a tudatlanság szintjéről miként utazhatnak a létezés birodalmába. Kötelék őket vissza nem tarthatja, tanács őket el nem tántoríthatja.
7 The holy Sanctuary at Mecca. Here the word means “goal.” 7 A mekkai legbelső Szentély. A szó itt “célt” jelent.
8 Qur’án 29:69: “And whoso maketh efforts for Us, in Our ways will We guide them.” 8 Korán 29:69 “Akik azonban Érettünk fáradoznak, azokat a Mi útjainkon vezéreljük”.
It is incumbent on these servants that they cleanse the heart—which is the wellspring of divine treasures—from every marking, and that they turn away from imitation, which is following the traces of their forefathers and sires, and shut the door of friendliness and enmity upon all the people of the earth. Szükséges ezen szolgák számára, hogy a szívet, mely az isteni kincsek forrása, megtisztítsák minden folttól, és hogy elforduljanak az utánzástól – vagyis hogy apáik és uraik ösvényét kövessék -, és hogy a barátságosság és ellenségesség ajtaját a Föld minden embere előtt becsukják.
In this journey the seeker reacheth a stage wherein he seeth all created things wandering distracted in search of the Friend. How many a Jacob will he see, hunting after his Joseph; he will behold many a lover, hasting to seek the Beloved, he will witness a world of desiring ones searching after the One Desired. At every moment he findeth a weighty matter, in every hour he becometh aware of a mystery; for he hath taken his heart away from both worlds, and set out for the Ka’bih7 of the Beloved. At every step, aid from the Invisible Realm will attend him and the heat of his search will grow. Ezen az úton a kereső olyan állapotba jut, ahol azt látja, hogy minden teremtett dolog tébolyultan kutat a Barát után. Hány Jákobot fog látni, amint az ő Józsefét keresi, hány szeretőt, akik sietnek, hogy megkeressék a Szeretettet. A vágyakozók világát fogja látni, akik az Egyetlen Vágyott után kutatnak. Minden pillanatban egy komoly dologra bukkan, minden órában egy titoknak ér nyomába; mert ő elszakította a szívét mind a két világtól, és a Szeretett Kába-köve7 felé indult. Minden lépését a láthatatlan Birodalomból érkező segítség fogja kísérni, és kutatásának hőfoka növekedni fog.
7 The holy Sanctuary at Mecca. Here the word means “goal.” 7 A mekkai legbelső Szentély. A szó itt “célt” jelent.
One must judge of search by the standard of the Majnún of Love.9 It is related that one day they came upon Majnún sifting the dust, and his tears flowing down. They said, “What doest thou?” He said, “I seek for Laylí.” They cried, “Alas for thee! Laylí is of pure spirit, and thou seekest her in the dust!” He said, “I seek her everywhere; haply somewhere I shall find her.” A keresést Medzsnun9 szerelmének mércéjével kell mérjük. Azt mondják, hogy egy nap látták Medzsnunt, amint a port szitálja, és peregnek a könnyei. Megkérdezték: „Mit csinálsz?” Azt válaszolta: „Leilát keresem.” „Jaj szegény fejednek” – kiáltották – „Leila tiszta lélek, és te őt mégis a porban keresed?” „Mindenhol keresem” – válaszolta ő – „hátha valahol megtalálom.”
9 Literally, Majnún means “insane.” This is the title of the celebrated lover of ancient Persian and Arabian lore, whose beloved was Laylí, daughter of an Arabian prince. Symbolizing true human love bordering on the divine, the story has been made the theme of many a Persian romantic poem, particularly that of Nizámí, written in 1188–1189 A.D. 9 Medzsnun szó szerint “bolond”-ot jelent. Ez a neve az arab és perzsa népköltészet híres szerelmesének, akinek kedvese Leila, egy arab hercegnő volt. Az istenivel határos igaz emberi szerelmet szimbolizáló történet sok romantikus perzsa vers témája, a leghíresebb Nizami költeménye, melyet 1188-89-ben írt.
Yea, although to the wise it be shameful to seek the Lord of Lords in the dust, yet this betokeneth intense ardor in searching. “Whoso seeketh out a thing with zeal shall find it.”10 Igen, bár a bölcs számára szégyenletes, hogy az Urak Urát a porban kívánja fellelni, mégis a keresés hatalmas hevéről tanúskodik az. „Aki egy dolog után buzgón nyomoz, megtalálja azt.”10
10 Arabian proverb. 10 Arab közmondás.
The true seeker hunteth naught but the object of his quest, and the lover hath no desire save union with his beloved. Nor shall the seeker reach his goal unless he sacrifice all things. That is, whatever he hath seen, and heard, and understood, all must he set at naught, that he may enter the realm of the spirit, which is the City of God. Labor is needed, if we are to seek Him; ardor is needed, if we are to drink of the honey of reunion with Him; and if we taste of this cup, we shall cast away the world. Az igaz kereső semmi más után nem kutat, mint annak tárgya után, és a szerelmesnek nincs más vágya, mint hogy egyesülhessen szerettével. És a kereső nem érheti el célját, amíg mindent fel nem áldoz. Vagyis, bármit látott, hallott és értett, mindezt semmibe kell vegye, hogy beléphessen a szellem birodalmába, mely Isten Városa. Ha Őt akarjuk keresni, dolgoznunk kell. Ha a Véle való újraegyesülés mézéből kívánunk kortyolni, lángolnunk kell. És ha ezen kelyhet megízleltük, hátat fogunk fordítani a világnak.
On this journey the traveler abideth in every land and dwelleth in every region. In every face, he seeketh the beauty of the Friend; in every country he looketh for the Beloved. He joineth every company, and seeketh fellowship with every soul, that haply in some mind he may uncover the secret of the Friend, or in some face he may behold the beauty of the Loved One. Az utazó ezen az úton minden földet bejár, és minden országban lakozik. A Barát szépségét keresi minden arcban, és minden vidéken Szerelmese után kutat. Csatlakozik minden társasághoz, és közelséget keres minden lélekkel, hátha valamelyik elmében felfedezheti a Barát titkát, vagy egy arcban megpillanthatja Szerelme szépségét.
And if, by the help of God, he findeth on this journey a trace of the traceless Friend, and inhaleth the fragrance of the long-lost Joseph from the heavenly messenger,11 he shall straightway step into És ha Isten segítségével ezen az úton nyomát találja a Barátnak, Kinek nincs nyoma, és a rég elveszett József11 illatát lélegzi be a mennyei küldöttől, akkor egyenesen belép
11 Refer to the story of Joesph in the Qur’án and the Old Testament. 11 Lásd József történetét a Koránban és az Ószövetségben.

The Valley of Love

A SZERETET VÖLGYÉBE,

and be dissolved in the fire of love. In this city the heaven of ecstasy is upraised and the world-illuming sun of yearning shineth, and the fire of love is ablaze; and when the fire of love is ablaze, it burneth to ashes the harvest of reason. és feloldódik a szeretet tüzében. Ebben a városban emelkedik az elragadtatás mennyországa, ragyog a vágyódás világot beragyogó Napja, és lángol zúgva a szeretet tüze, és mikor a szeretet tüze lobog, hamuvá hamvasztja az a józan ész aratását.
Now is the traveler unaware of himself, and of aught besides himself. He seeth neither ignorance nor knowledge, neither doubt nor certitude; he knoweth not the morn of guidance from the night of error. He fleeth both from unbelief and faith, and deadly poison is a balm to him. Wherefore Attár12 saith: Az utazó itt nem tud önmagáról, sem más egyébről. Nem lát tudatlanságot, sem tudást, sem kétséget, sem bizonyságot; a vezérlet reggelét a tévelygés éjszakájától ő meg nem különböztetheti. Menekül úgy a hitetlenségtől mind a hittől, és a halálos méreg balzsam számára. Minek okából mondja Attár12
12 Farídu’d-Dín Attár (ca. 1150–1230 A.D.), the great Persian Súfí poet. 12 Farid-ad-Dín Attár, a nagy perzsa szufi költő (kb. 1150-1230).
For the infidel, error—for the faithful, faith;
For Attár’s heart, an atom of Thy pain.
A hitetlennek tévelygés – a hívőnek hit;
Attár szívének fájdalmadból szemernyi.
The steed of this Valley is pain; and if there be no pain this journey will never end. In this station the lover hath no thought save the Beloved, and seeketh no refuge save the Friend. At every moment he offereth a hundred lives in the path of the Loved One, at every step he throweth a thousand heads at the feet of the Beloved. E völgy paripája a fájdalom, és ha nincs fájdalom, ez az utazás soha véget nem ér. Ebben az állapotban a szerető semmire nem gondol a Szeretetten kívül, és nem keres más menedéket, csak a Barátot. Minden pillanatban száz életet ajánl fel Kedvese ösvényén, és minden lépésnél ezer fejet szór a Szeretett lábai elé.
O My Brother! Until thou enter the Egypt of love, thou shalt never come to the Joseph of the Beauty of the Friend; and until, like Jacob, thou forsake thine outward eyes, thou shalt never open the eye of thine inward being; and until thou burn with the fire of love, thou shalt never commune with the Lover of Longing. Ó, testvérem! Míg be nem lépsz a szeretet Egyiptomába, soha el nem érsz a Barát Szépségének Józseféhez; és hacsak, mint Jákob, el nem veted külső szemeidet, soha nem nyithatod fel belső lényed szemét; és míg nem lángolsz a szeretet tüzében, a Vágyódás Szerelmesével nem fogsz sohasem szót váltani.
A lover feareth nothing and no harm can come nigh him: Thou seest him chill in the fire and dry in the sea. Egy szerelmes nem fél semmitől, és baj közelébe nem férkőzhet, lásd, vacog ő a tűzben, és száraz marad a tengerben.
A lover is he who is chill in hell fire;
A knower is he who is dry in the sea.13
Szerelmes, kit hideg lel a pokoltűzben;
Tudós az, ki száraz marad tengervízben.13
13 Persian mystic poem 13 Perzsa misztikus költemény.
Love accepteth no existence and wisheth no life: He seeth life in death, and in shame seeketh glory. To merit the madness of love, man must abound in sanity; to merit the bonds of the Friend, he must be full of spirit. Blessed the neck that is caught in His noose, happy the head that falleth on the dust in the pathway of His love. Wherefore, O friend, give up thy self that thou mayest find the Peerless One, pass by this mortal earth that thou mayest seek a home in the nest of heaven. Be as naught, if thou wouldst kindle the fire of being and be fit for the pathway of love. A szeretet semmilyen létezést el nem ismer, és semmilyen életet nem kíván: életet lát a halálban, és a szégyenben keres dicsőséget. Annak, aki ki kívánja érdemelni a szerelem őrültségét, bővelkednie kell józanságban; s ahhoz, hogy kiérdemelje a Barát béklyóit, el kell telnie szellemiséggel. Áldott a nyak, mit az Ő hurka szorít, boldog a fej, mely porba hullott szeretete ösvényén. Ezért hát, ó, barát, add fel saját éned, hogy megtalálhasd a Páratlant, hagyd magad mögött e halandó világot, hogy a mennyország fészkében kereshess magadnak otthont. Légy semmi, ha fel kívánod szítani a lét tüzét, és alkalmassá kívánsz válni a szeretet ösvényére.
Love seizeth not upon a living soul,
The falcon preyeth not on a dead mouse. 14
A szerelem nem csap le élő lélekre,
A sólyom sem tép bele döglött egérbe.14
14 Persian mystic poem. Cf. The Hidden Words, No. 7, Arabic. 14 Perzsa misztikus költemény, vö. Rejtett Szavak, arab 7.
Love setteth a world aflame at every turn, and he wasteth every land where he carrieth his banner. Being hath no existence in his kingdom; the wise wield no command within his realm. The leviathan of love swalloweth the master of reason and destroyeth the lord of knowledge. He drinketh the seven seas, but his heart’s thirst is still unquenched, and he saith, “Is there yet any more?”15 He shunneth himself and draweth away from all on earth. A szerelem minduntalan lángra lobbant egy világot, és minden földet pusztává tesz, ahol csak zászlaját kibontja. A létezésnek nincs helye az ő királyságában; a bölcs birodalmában nem parancsolhat. A szerelem leviatánja elnyeli a józan okfejtés mesterét, és elpusztítja a tudás urát. A hét tengert is felhörpinti, de szíve szomja még mindig csillapítatlan, és emígyen kiált: „Még több van?”15 Menekül saját magától, és elhúzódik a földön mindenkitől.
15 Qur’án 50:29. 15 Korán, 50:30
Love’s a stranger to earth and heaven too;
In him are lunacies seventy-and-two. 16
A szerelem idegen úgy földön mind mennyben,
Őrültségek tombolnak benne, hetvenketten.16
16 Jalálu’d-Dín Rúmí (1207–1273 A.D.); The Mathnaví. Jalálu’d-Dín, called Mawláná (“our Master”), is the greatest of all Persian Súfí poets, and founder of the Mawlaví “whirling” dervish order. 16 Dzsalál-ad-Dín Rúmí (1207-1273): A Masznaví. A legnagyobb perzsa szufi költő, mellékneve Maulaná (”Mesterünk”) volt. A kerengő dervisek rendjének alapítója.
He hath bound a myriad victims in his fetters, wounded a myriad wise men with his arrow. Know that every redness in the world is from his anger, and every paleness in men’s cheeks is from his poison. He yieldeth no remedy but death, he walketh not save in the valley of the shadow; yet sweeter than honey is his venom on the lover’s lips, and fairer his destruction in the seeker’s eyes than a hundred thousand lives. Miriád áldozatot ver bilincsbe, és milliárd bölcset sebesít meg nyilával. Tudd, hogy a világban minden vörösség az ő haragjából származik, és minden sápadt arc az ő mérgétől fehér. Egyetlen orvossága a halál, sehol máshol nem jár, csak az árnyak völgyében; mégis, méznél édesebb mérge a szerelmes ajkán, és szebb az általa okozott rombolás a kereső szemében, mint százezer élet.
Wherefore must the veils of the satanic self be burned away at the fire of love, that the spirit may be purified and cleansed and thus may know the station of the Lord of the Worlds. Ezért hát az ördögi én fátylait el kell emészteni a szeretet tüzében, hogy a szellem kifinomuljon és megtisztuljon, és ily módon megismerhesse a Világok Urának méltóságát.
Kindle the fire of love and burn away all things,
Then set thy foot into the land of the lovers. 17
Szítsd fel a szerelem tüzét, és égess el benne mindent,
Majd lépj be a szerelmesek országába.17
17 From an ode by Bahá’u’lláh. 17 Részlet Bahá’u’lláh egyik ódájából.
And if, confirmed by the Creator, the lover escapes from the claws of the eagle of love, he will enter És ha Teremtője által megerősítve a szerető kimenekül a szerelem sasának karmaiból, belép

The Valley of Knowledge

A TUDÁS VÖLGYÉBE,

and come out of doubt into certitude, and turn from the darkness of illusion to the guiding light of the fear of God. His inner eyes will open and he will privily converse with his Beloved; he will set ajar the gate of truth and piety, and shut the doors of vain imaginings. He in this station is content with the decree of God, and seeth war as peace, and findeth in death the secrets of everlasting life. With inward and outward eyes he witnesseth the mysteries of resurrection in the realms of creation and the souls of men, and with a pure heart apprehendeth the divine wisdom in the endless Manifestations of God. In the ocean he findeth a drop, in a drop he beholdeth the secrets of the sea. a kételyből bizonyosságba ér, és az áltatás sötétjéből kijut az istenfélelem vezérlő fényébe. Megnyílnak belső szemei, és bizalmasan társalog Szerelmesével; feltárja az igazság és áhítatosság kapuját, és bezárja a hiábavaló képzelgés ajtaját. Ezen állapotban megelégszik Isten parancsával, a háborút békének látja, és a halálban az öröklét titkait találja. Belső és külső szemeivel a feltámadás misztériumait szemléli a teremtés királyságaiban és az emberek lelkében, és Isten végtelen számú Megnyilvánulásában tiszta szívvel megérti a mennyei bölcsességet. Az óceánban meglel egy cseppet, és egy cseppben is meglátja a tenger titkait.
Split the atom’s heart, and lo!
Within it thou wilt find a sun.13
Hasítsd ketté az atom szívét, és ímé,
Napot találsz legbelül.13
13 Persian mystic poem 13 Perzsa misztikus költemény.
The wayfarer in this Valley seeth in the fashionings of the True One nothing save clear providence, and at every moment saith: “No defect canst thou see in the creation of the God of Mercy: Repeat the gaze: Seest thou a single flaw?”18 He beholdeth justice in injustice, and in justice, grace. In ignorance he findeth many a knowledge hidden, and in knowledge a myriad wisdoms manifest. He breaketh the cage of the body and the passions, and consorteth with the people of the immortal realm. He mounteth on the ladders of inner truth and hasteneth to the heaven of inner significance. He rideth in the ark of “we shall show them our signs in the regions and in themselves,”19 and journeyeth over the sea of “until it become plain to them that (this Book) is the truth.”19a And if he meeteth with injustice he shall have patience, and if he cometh upon wrath he shall manifest love. Ebben a völgyben az utazó az Igaz Isten munkálkodásában semmi mást nem lát, mint tiszta gondviselést, és minden pillanatban emígyen szól: „Nem látsz egyenetlenséget a Könyörületes teremtésében. És nézd meg még egyszer! Látsz-e vajon repedést?”18 Az igaztalanságban meglátja az igazságosságot, és az igazságosságban a kegyelmet. A tudatlanságban számtalan rejtett tudást talál, és a tudásban a bölcsesség milliárd megnyilvánulását. Széttöri a test és a szenvedélyek börtönrácsait, és a halhatatlan birodalom lakóival társalog. Felhág a belső igazság létrafokain, és a dolgok belső jelentésének mennyországába siet. Az „És megmutatjuk nekik a jeleinket a föld tájain és saját magukban”19 bárkájában hajózik, és átkel a „hogy nyilvánvalóvá legyen a számukra, hogy ez [a Könyv] az Igazság”19a tengerén. És ha igazságtalansággal találkozik, türelmes lesz, és ha haraggal fordulnak feléje, szeretetet mutat.
18 Qur’án 67:3. 18 Korán 67:3
19 Qur’án 41:53. 19 Korán 41:53
19a Qur’án 41:53 19a Korán 41:53
There was once a lover who had sighed for long years in separation from his beloved, and wasted in the fire of remoteness. From the rule of love, his heart was empty of patience, and his body weary of his spirit; he reckoned life without her as a mockery, and time consumed him away. How many a day he found no rest in longing for her; how many a night the pain of her kept him from sleep; his body was worn to a sigh, his heart’s wound had turned him to a cry of sorrow. He had given a thousand lives for one taste of the cup of her presence, but it availed him not. The doctors knew no cure for him, and companions avoided his company; yea, physicians have no medicine for one sick of love, unless the favor of the beloved one deliver him. Volt egyszer egy szerelmes, aki hosszú éveken át sóhajtozott messzi kedvese után, és a tőle való távollét tüze emésztette. A szerelem törvénye szerint szívében nem lakozott türelem, és teste belefáradt a lélek [súlyába]; a szíve választottja nélküli életet gúnynak tekintette, és elemésztette az idő. Hány és hány nap nem talált megnyugvást az utána való vágyódásban; hány éjszaka kerülte szemét az álom fájdalma miatt; teste sóhajjá aszott, szíve sebe a szomorúság jajszavává tette. Ezer életet adott a vele való együttlét kelyhének egyetlen kortyáért, de ez sem segített. Számára az orvosok gyógyszert nem találtak, és elkerülték társai; ó, igen, nincsen orvossága az orvosoknak egy szerelemtől beteg számára, azt csak a kedves kegye tudja megmenteni.
At last, the tree of his longing yielded the fruit of despair, and the fire of his hope fell to ashes. Then one night he could live no more, and he went out of his house and made for the marketplace. On a sudden, a watchman followed after him. He broke into a run, with the watchman following; then other watchmen came together, and barred every passage to the weary one. And the wretched one cried from his heart, and ran here and there, and moaned to himself: “Surely this watchman is Izrá’íl, my angel of death, following so fast upon me; or he is a tyrant of men, seeking to harm me.” His feet carried him on, the one bleeding with the arrow of love, and his heart lamented. Then he came to a garden wall, and with untold pain he scaled it, for it proved very high; and forgetting his life, he threw himself down to the garden. S végül vágyódásának fája megtermette az elkeseredés gyümölcsét, és reményének tüze hamvába holt. Aztán egy éjszaka nem élhetett tovább, kiment házából, és a piactérre indult. Hirtelen egy őr eredt nyomába. Futásnak lódult, de az követte, egyre több őr gyűlt össze, és elálltak fáradó lábai elől minden utat. És a szerencsétlen szívéből kiáltás szakadt fel, és iderohant, és odafutott, és így jajongott magának: „Ó, ez az őr biztosan Ezráel, a halálom angyala, azért követ annyira; vagy pedig az emberek zsarnoka, aki ártani akar nekem.” Lábai csak vitték a szerelem nyilától vérzőt, és szíve ontotta a könnyeket. Végül egy kert falához ért, és elmondhatatlan fájdalommal felkapaszkodott rá, minthogy nagyon magas volt; és életéről elfeledkezvén, levetette magát a kertbe.
And there he beheld his beloved with a lamp in her hand, searching for a ring she had lost. When the heart-surrendered lover looked on his ravishing love, he drew a great breath and raised up his hands in prayer, crying: “O God! Give Thou glory to the watchman, and riches and long life. For the watchman was Gabriel, guiding this poor one; or he was Isráfíl, bringing life to this wretched one!” És ott megpillantotta szerelmesét, lámpával a kezében, amint egy gyűrűt keresett, amit elveszített volt. S mikor a szívét áldozó szerelmes elbűvölő kedvesére nézett, mély lélegzetet vett, és kezét imára emelve emígyen kiáltott: „Ó, Istenem! Magasztald ez őrt, halmozd el bőséggel, és adj néki hosszú életet! Mert ez az őr Gábriel volt, aki vezetett engem, szegényt; vagy pedig Eszrafíl, aki élete adott ennek a nyomorultnak!”
Indeed, his words were true, for he had found many a secret justice in this seeming tyranny of the watchman, and seen how many a mercy lay hid behind the veil. Out of wrath, the guard had led him who was athirst in love’s desert to the sea of his loved one, and lit up the dark night of absence with the light of reunion. He had driven one who was afar, into the garden of nearness, had guided an ailing soul to the heart’s physician. Bizony, szavai igazak voltak, mert az őr látszólagos zsarnokságában sok rejtett igazságot talált, és meglátta, mennyi kegyelem rejtezik a fátyol mögött. Az őr gyűlöletből őt, aki szomjazott a szerelem sivatagában, kedvese tengeréhez vezette, és az elválasztottság sötét éjszakáját beragyogta az újbóli egyesülés fényével. Azt, aki távol volt, a közelség kertjébe vezette, és egy beteg lelket orvosához irányított.
Now if the lover could have looked ahead, he would have blessed the watchman at the start, and prayed on his behalf, and he would have seen that tyranny as justice; but since the end was veiled to him, he moaned and made his plaint in the beginning. Yet those who journey in the garden land of knowledge, because they see the end in the beginning, see peace in war and friendliness in anger. Ha a szerelmes előre látta volna, mi fog történni, kezdettől áldotta volna az őrt, és imádkozott volna érte, és zsarnokságát igazságnak látta volna; mivel azonban a végkifejletet fátyol rejtette előle, kezdetben siránkozott és jajongott. De azok, akik a tudás kertvidékén utaznak, minthogy a kezdetben is látják már a véget, békét látnak a háborúban, és barátságot a haragban.
Such is the state of the wayfarers in this Valley; but the people of the Valleys above this see the end and the beginning as one; nay, they see neither beginning nor end, and witness neither “first” nor “last.”20 Nay rather, the denizens of the undying city, who dwell in the green garden land, see not even “neither first nor last”; they fly from all that is first, and repulse all that is last. For these have passed over the worlds of names, and fled beyond the worlds of attributes as swift as lightning. Thus is it said: “Absolute Unity excludeth all attributes.”21 And they have made their dwelling-place in the shadow of the Essence. Ím, ilyen állapotban leledzenek az utazók ebben a Völgyben; de az e fölöttiekben lakozók a kezdetet és a véget egyként látják; mi több, nem látnak sem kezdetet sem véget, és nem ismernek „elsőt” és „végsőt”20. Sőt, a halhatatlan város lakói, kik a zöld kertvidéket lakják, még a „sem nem első, sem nem végsőt” sem látják, menekülnek minden elől, mely első, és visszautasítanak mindent, ami utolsó. Mert ők már áthaladtak a nevek világain, és villámsebesek suhannak a tulajdonságok világain túlra. Emígy, hogy megmondatott: „A Tökéletes Egység kizár mindenféle tulajdonságot”21. És ők az Isteni Lényeg árnyékában lakoznak.
20 Qur’án 57:3. 20 Korán 57:3
21 Saying attributed to ‘Alí. 21 Alinak tulajdonított mondás.
Wherefore, relevant to this, Khájih ‘Abdu’lláh22 —may God the Most High sanctify his beloved spirit—hath made a subtle point and spoken an eloquent word as to the meaning of “Guide Thou us on the straight path,”23 which is: “Show us the right way, that is, honor us with the love of Thine Essence, that we may be freed from turning toward ourselves and toward all else save Thee, and may become wholly Thine, and know only Thee, and see only Thee, and think of none save Thee.” Ezzel kapcsolatban tett oly mély utalást Hadzsi Abdullah22 — Isten, a Legmagasabb szentelje meg szeretett lelkét -, és szólt oly bölcsen a „Vezess minket az egyenes úton”23 jelentéséről, ily módon: „Mutasd meg a helyes utat, vagyis tisztelj meg minket Lényeged szeretetével, hogy többé ne magunk felé forduljunk, sem nem más felé, hanem csak Tefeléd, hogy csak a Tieid lehessünk, csak Téged ismerjünk, csak Téged lássunk, és ne gondoljunk senkire, csak Rád”.
22 Shaykh Abú Ismá’íl ‘Abdu’lláh Ansárí of Hirát (1006–1088 A.D.) Súfí leader, descended from the Prophet’s companion Abú Ayyúb. Chiefly known for his Munáját (Supplications) and Rubá’íyyát (Quatrains). “Ansár” means the “Helpers” or companions of Muḥammad in Medina. 22 A Herat-ból való Sejk Abu Iszmail Abdulláh Ánszarí (1006-1088). Szufi vezető, a Próféta fegyvertársa, Abu Áijub leszármazottja. Két fő műve a Monádzsát (Könyörgések) és a Rubáiját (Négysorosok). Az “Ánszar” segítőt jelent, azokat a medinaiakat jelöli, akik Mohamed mellé álltak, mikor a városukba ment.
23 Qur’án 1:5. 23 Korán 1:6
Nay, these even mount above this station, wherefore it is said: Sőt, ezek már túlemelkednek ezen állomáson is, ezért, hogy megmondatott:
Love is a veil betwixt the lover and the loved one;
More than this I am not permitted to tell.23a
A szerelem fátyol szerető és kedves között,
Ennél többet én már nem szólhatok.23a
23a Jalálu’d-Dín Rúmí (1207–1273 A.D.); The Mathnaví. Jalálu’d-Dín, called Mawláná (“our Master”), is the greatest of all Persian Súfí poets, and founder of the Mawlaví “whirling” dervish order. 23a Dzsalál-ad-Dín Rúmí (1207-1273): A Masznaví. A legnagyobb perzsa szufi költő, mellékneve Maulaná (”Mesterünk”) volt. A kerengő dervisek rendjének alapítója.???
At this hour the morn of knowledge hath arisen and the lamps of wayfaring and wandering are quenched.24 Ím, felragyogott a tudás reggele ezen az órán, és a vándorlás és utazás lámpái kioltattak.24
24 This refers to the mystic wandering and search for truth guided by “Lights” or Súfí leaders. Bahá’u’lláh here warns the mystics that the coming of the Divine Manifestation in His Day makes further search unnecessary, as it was said by ‘Alí: “Quench the lamp when the sun hath risen”—the sun referring to the Manifestation of God in the New Day. 24 Arra a misztikus vándorlásra és keresésre utal, melyet a szufi vezetők, a “Fények” irányítanak. Bahá’u’lláh figyelmezteti a misztikusokat, hogy az Isteni Megnyilvánulás megjelenése szükségtelenné tesz minden további kutatást, miként már Ali megmondta: “Oltsd ki lámpád, ha felkélt már a Nap”. A Nap itt Isten új Megnyilvánulása.
Veiled from this was Moses
Though all strength and light;
Then thou who hast no wings at all,
Attempt not flight.16
Rejtve volt ez Mózes előtt,
Bár Ő volt az erő és a fény,
Ezért te, kinek szárnya sincs,
Ne próbálj röpülni könnyedén.16
16 The Mathnaví. 16 A Masznaví.
If thou be a man of communion and prayer, soar up on the wings of assistance from Holy Souls, that thou mayest behold the mysteries of the Friend and attain to the lights of the Beloved, “Verily, we are from God and to Him shall we return.”25 Ha te a bensőddel való társalgás és az ima embere vagy, szárnyalj fel a Szent Lelkek segítségével, hogy megláthasd a Barát titkait, és elérhess a Kedves fényeihez. „Istenhez tartozunk, s Hozzá fogunk [majdan] visszatérni”.25
25 Qur’án 2:151. 25 Korán, 2:156
After passing through the Valley of knowledge, which is the last plane of limitation, the wayfarer cometh to Miután áthaladt a Tudás Völgyén, mely a korlátozottság utolsó síkja, az utazó elér

The Valley of Unity

AZ EGYSÉG VÖLGYÉBE,

and drinketh from the cup of the Absolute, and gazeth on the Manifestations of Oneness. In this station he pierceth the veils of plurality, fleeth from the worlds of the flesh, and ascendeth into the heaven of singleness. With the ear of God he heareth, with the eye of God he beholdeth the mysteries of divine creation. He steppeth into the sanctuary of the Friend, and shareth as an intimate the pavilion of the Loved One. He stretcheth out the hand of truth from the sleeve of the Absolute; he revealeth the secrets of power. He seeth in himself neither name nor fame nor rank, but findeth his own praise in praising God. He beholdeth in his own name the name of God; to him, “all songs are from the King,”16 and every melody from Him. He sitteth on the throne of “Say, all is from God,”26 and taketh his rest on the carpet of “There is no power or might but in God.”27 He looketh on all things with the eye of oneness, and seeth the brilliant rays of the divine sun shining from the dawning-point of Essence alike on all created things, and the lights of singleness reflected over all creation. a Tökéletes kelyhéből kortyol, és az Egyedüliség Megnyilvánulásaiban gyönyörködik. Ezen állapotban szétszaggatja a többség fátylait, menekül a hús világaitól, és az egyedülvalóság mennyországába emelkedik. Isten fülével hallja, Isten szemével szemléli a mennyei teremtés misztériumait. Belép a Barát szentélyébe, és mint bizalmas osztja meg Kedvesével annak kertilakát. A Tökéletes ruhájának ujjából elővonja az igazság kezét; felfedi az erő titkait. Nem lát magában sem nevet, sem hírnevet, sem rangot, hanem Isten dicsőítésében találja meg saját magasztalását. Saját nevében meglátja Isten Nevét; számára „minden dal a Királytól fakad”16 és minden dallam Tőle száll alá. A „Mondd: Minden Istentől van”26 trónusán ül, és az „Istenen kívül nincsen erő”27 szőnyegén pihen. Mindenre az egyedüliség szemével tekint, és látja aláragyogni a Lényeg hajnalából az isteni Nap tündöklő sugarait egyformán minden teremtett lényre, és az egyedülvalóság fényeit tükröződni az egész teremtésben.
16 The Mathnaví. 16 A Masznaví
26 Qur’án 4:80. 26 Korán 4:78
27 Qur’án 18:37. 27 Korán 18:39
It is clear to thine Eminence that all the variations which the wayfarer in the stages of his journey beholdeth in the realms of being, proceed from his own vision. We shall give an example of this, that its meaning may become fully clear: Consider the visible sun; although it shineth with one radiance upon all things, and at the behest of the King of Manifestation bestoweth light on all creation, yet in each place it becometh manifest and sheddeth its bounty according to the potentialities of that place. For instance, in a mirror it reflecteth its own disk and shape, and this is due to the sensitivity of the mirror; in a crystal it maketh fire to appear, and in other things it showeth only the effect of its shining, but not its full disk. And yet, through that effect, by the command of the Creator, it traineth each thing according to the quality of that thing, as thou observest. Világos Méltóságod előtt, hogy mindazon változatosság, mit az utazó a lét világaiban utazásai állomásain megpillant, az ő saját látásmódjából fakad. Hadd említsünk egy példát, hogy mondandónk jelentése teljesen világossá váljon. Tekintsük a látható világ felett ragyogó Napot: bár minden teremtett dologra ugyanolyan erővel süt, és a Megnyilvánulás Királyának parancsára az egész teremtést elárasztja fényével, mégis mindenhol az adott hely jellemzőinek megfelelően ölt testet és osztogatja jótéteményeit. Például, egy tükörben visszaveri korongját és alakját, és ez a tükör érzékenységének köszönhető; a kristályban lángot lobbant, más tárgyakban pedig csak sugarainak hatását mutatja meg, de nem korongját. És mégis, ezen hatáson keresztül, a Teremtő parancsolatából, minden dolgot azon tárgy sajátossága szerint edz meg, miként te is láthatod.
In like manner, colors become visible in every object according to the nature of that object. For instance, in a yellow globe, the rays shine yellow; in a white the rays are white; and in a red, the red rays are manifest. Then these variations are from the object, not from the shining light. And if a place be shut away from the light, as by walls or a roof, it will be entirely bereft of the splendor of the light, nor will the sun shine thereon. Hasonlóképpen, a színek is minden tárgyban annak természete szerint válnak láthatóvá. Egy sárga gömbben például a sugarak sárgán világítanak, a fehérben fehérek, és a vörösben a vörös sugarak jelennek meg. Ezek a színváltozatok tehát a tárgyból erednek, nem a ragyogó fényből. És hogyha egy helyet fallal vagy tetővel zárnak el a fénytől, tökéletesen megfosztatik az a fény ragyogásától, és a Nap sem süthet arra.
Thus it is that certain invalid souls have confined the lands of knowledge within the wall of self and passion, and clouded them with ignorance and blindness, and have been veiled from the light of the mystic sun and the mysteries of the Eternal Beloved; they have strayed afar from the jewelled wisdom of the lucid Faith of the Lord of Messengers, have been shut out of the sanctuary of the All-Beauteous One, and banished from the Ka’bih7 of splendor. Such is the worth of the people of this age! Így van az, hogy egyes sérült lelkek az én és a szenvedély falaival bástyázták körül a tudás földjét, és a tudatlanság és a vakság felhőjét borították rá, és elfátyoloztattak a titkok Napjának fényétől és az Örök Kedves misztériumaitól; messze tévelyedtek a Hírnökök Ura tündöklő Hitének gyémántokkal ékes bölcsességétől, kizárattak a Mindenek Felett Szépséges szentélyéből, és eltiltattak a ragyogás Kába-kövétől7. Ím, ennyit érnek e korszak emberei!
7 The holy Sanctuary at Mecca. Here the word means “goal.” 7 A mekkai legbelső Szentély. A szó itt “célt” jelent.
And if a nightingale28 soar upward from the clay of self and dwell in the rose bower of the heart, and in Arabian melodies and sweet Íránian songs recount the mysteries of God—a single word of which quickeneth to fresh, new life the bodies of the dead, and bestoweth the Holy Spirit upon the moldering bones of this existence—thou wilt behold a thousand claws of envy, a myriad beaks of rancor hunting after Him and with all their power intent upon His death. És hogyha egy fülemüle28 felszárnyal az én agyagjából, a szív rózsabokrában épít fészket, és arab dallamokban és édes perzsa énekekben mesél Isten misztériumairól – melyeknek egyetlen szava friss új életre kelti a holtak testét, és a Szentlelket ruházza e világi lét korhadó csontjaira -, meglátod, az irigység ezernyi karma, a gyűlölködés milliónyi csőre fogja üldözni, és minden erejükkel halálára törekednek.
28 This refers to Bahá’u’lláh’s own Manifestation. 28 Bahá’u’lláh-ra utal.
Yea, to the beetle a sweet fragrance seemeth foul, and to the man sick of a rheum a pleasant perfume is as naught. Wherefore, it hath been said for the guidance of the ignorant: Ó, igen, a bogárnak bűzös az édes illat, és a náthás ember számára semmit nem jelent a kellemes parfüm. Ezért mondatott a tudatlanok okulására:
Cleanse thou the rheum from out thine head
And breathe the breath of God instead.16
Tisztítsd meg a náthától fejed,
S lélegezd Isten leheletét ehelyett.16
16 The Mathnaví. 16 Dzsalál-ad-Dín Rúmí (1207-1273): A Masznaví. A legnagyobb perzsa szufi költő, mellékneve Maulaná (”Mesterünk”) volt. A kerengő dervisek rendjének alapítója.
In sum, the differences in objects have now been made plain. Thus when the wayfarer gazeth only upon the place of appearance—that is, when he seeth only the many-colored globes—he beholdeth yellow and red and white; hence it is that conflict hath prevailed among the creatures, and a darksome dust from limited souls hath hid the world. And some do gaze upon the effulgence of the light; and some have drunk of the wine of oneness and these see nothing but the sun itself. Összegezve, megvilágítottuk hát a tárgyak közötti különbségeket. Így, mikor a utazó csak a megjelenés helyére figyel – vagyis, mikor csak a sokszínű gömböket látja -, sárga, fehér, vörös színt lát; ebből kifolyólag uralkodik ellenségeskedés a teremtmények között, és takarja a korlátozott lelkek sötét pora a világot. És vannak, akik a fény ragyogását látják; mások pedig ittak az egyedüliség borából, és ezek semmi mást nem látnak, csak magát a Napot.
Thus, for that they move on these three differing planes, the understanding and the words of the wayfarers have differed; and hence the sign of conflict doth continually appear on earth. For some there are who dwell upon the plane of oneness and speak of that world, and some inhabit the realms of limitation, and some the grades of self, while others are completely veiled. Thus do the ignorant people of the day, who have no portion of the radiance of Divine Beauty, make certain claims, and in every age and cycle inflict on the people of the sea of oneness what they themselves deserve. “Should God punish men for their perverse doings, He would not leave on earth a moving thing! But to an appointed term doth He respite them….”29 Így, minthogy ők ezen három különböző síkon mozognak, az utazók megértése és szavaik is különböznek; és ezért, hogy az ellenségeskedés jele mindig jelen van a földön. Mert vannak, akik az egyedüliség síkján lakoznak, és arról a világról mesélnek, mások a korlátozottság birodalmában élnek, vagy az én különféle lépcsőfokain, míg mások teljesen el vannak fátyolozva. Ezért, hogy a mai tudatlan emberek, kiknek semmi része nincs az Isteni Szépség ragyogásából, bizonyos állításokkal lépnek fel, és minden korban és korszakban azt zúdítják az egyedüliség tengerének hajósaira, amit pedig ők maguk érdemelnének. „Ha Isten megbüntetné az embereket vétkességükért, akkor nem hagyna a földön egyetlen élőlényt sem, ami mozog. Ő azonban haladékot adott nekik egy megszabott határidőig.”29
29 Qur’án 16:63. 29 Korán 16:61
O My Brother! A pure heart is as a mirror; cleanse it with the burnish of love and severance from all save God, that the true sun may shine within it and the eternal morning dawn. Then wilt thou clearly see the meaning of “Neither doth My earth nor My heaven contain Me, but the heart of My faithful servant containeth Me.”38 And thou wilt take up thy life in thine hand, and with infinite longing cast it before the new Beloved One. Ó, testvérem! A tiszta szív olyan, mint a tükör; tisztítsd meg a szeretet csiszolóvásznával, és az Istenen kívül minden mástól való elszakadással, hogy a valódi Nap ragyoghasson benne, és az örök reggel pirkadjék ott. Akkor fogod tisztán látni a „Sem föld, sem ég Engem be nem fogadhat, de elférek Én hűséges szolgám szívében”30 jelentését. És kezedbe ragadod életed, és határtalan vágyódással új Kedvesed lába elé veted.
38 Hadíth, i.e. action or utterance traditionally attributed to the Prophet Muḥammad or to one of the holy Imáms. 30 Hádísz, azaz cselekedet vagy kijelentés, melyet hagyományosan Mohamednek vagy valamelyik Szent Imámnak tulajdonítanak.
Whensoever the light of Manifestation of the King of Oneness settleth upon the throne of the heart and soul, His shining becometh visible in every limb and member. At that time the mystery of the famed tradition gleameth out of the darkness: “A servant is drawn unto Me in prayer until I answer him; and when I have answered him, I become the ear wherewith he heareth….” For thus the Master of the house hath appeared within His home, and all the pillars of the dwelling are ashine with His light. And the action and effect of the light are from the Light-Giver; so it is that all move through Him and arise by His will. And this is that spring whereof the near ones drink, as it is said: “A fount whereof the near unto God shall drink….”39 Bármikor is költözik be az Egyedüliség Fejedelme Megnyilvánulásának fényessége a szív és a lélek trónusára, ragyogása megmutatkozik minden végtagban. És akkor felragyog a sötétségben a híres hagyomány misztériuma: „A szolga imában vonzódik Hozzám, addig, amíg felelek neki; és amikor válaszoltam, Én leszek a fül, mellyel hallani fog…”. Mert emígyen a ház Ura jelent meg otthonában, és annak mindegyik oszlopa az Ő fényében ragyog. És a fény sugárzása és annak hatása a Fényadótól fakad; ezért, hogy mindenek Általa mozognak, és az Ő akaratából kelnek életre. Ez az a forrás, melyből a Hozzá közel lévők kortyolnak, miként megmondatott: „…olyan forrásból, amelyből az [Istenhez] közelállók isznak”31
39 Qur’án 83:28. 31 Korán 83:28
However, let none construe these utterances to be anthropomorphism, nor see in them the descent of the worlds of God into the grades of the creatures; nor should they lead thine Eminence to such assumptions. For God is, in His Essence, holy above ascent and descent, entrance and exit; He hath through all eternity been free of the attributes of human creatures, and ever will remain so. No man hath ever known Him; no soul hath ever found the pathway to His Being. Every mystic knower hath wandered far astray in the valley of the knowledge of Him; every saint hath lost his way in seeking to comprehend His Essence. Sanctified is He above the understanding of the wise; exalted is He above the knowledge of the knowing! The way is barred and to seek it is impiety; His proof is His signs; His being is His evidence.4 Azonban senki ne értelmezze úgy ezen kijelentéseket, mintha emberközpontúak lennének, sem ne értse őket úgy, mintha Isten világai alászállottak volna a teremtények színvonalára; sem ne vezessék ezek Méltóságodat emilyen feltételezésekre. Mert Isten, az Ő Lényegében, szent minden felemelkedés és alászállás, minden kezdet és vég fölött; Ő az örökkévalóságtól fogva mentes volt az emberi teremtmények tulajdonságaitól és mindörökre az is marad. Ember Őt soha meg nem ismerte; lélek a Lényéhez vezető ösvényre soha rá nem talál. A Róla való tudás völgyében minden misztikus szellem messze tévelyedett Tőle; minden szent utat vesztett, mikor megérteni kívánta Lényegét. Szenten áll Ő a bölcsek megértése fölött; magasztosabb Ő a tudók tudásánál! Az út el van zárva, és azt keresni istentelenség; bizonyítéka az Ő jelei; léte az Ő bizonysága.4
4 Sermon by ‘Alí. 4 Ali egyik szentbeszédéből.
Wherefore, the lovers of the face of the Beloved have said: “O Thou, the One Whose Essence alone showeth the way to His Essence, and Who is sanctified above any likeness to His creatures.”30 How can utter nothingness gallop its steed in the field of preexistence, or a fleeting shadow reach to the everlasting sun? The Friend32 hath said, “But for Thee, we had not known Thee,” and the Beloved32 hath said, “nor attained Thy presence.” Ezért, hogy azok, kik szeretik az Ő arcát, emígyen szólottak: „Ó, Te, Kinek Lényege az egyedüli útmutatója a Lényegéhez vezető útnak, és Ki szentségesebb, mint minden hasonlatosság teremtményeivel.“30 Miként sarkantyúzhatná paripáját a tökéletes semmi a lét előtti lét mezején, vagy kívánhatná a futó árnyék elérni az örök Napot? Így szólt a Barát32: „Nélküled nem ismerhettünk volna meg Téged”, a Szeretett32 pedig így: „Sem nem juthattunk volna közeledbe”.
30 Hadíth, i.e. action or utterance traditionally attributed to the Prophet Muḥammad or to one of the holy Imáms. 30 Hádísz, azaz cselekedet vagy kijelentés, melyet hagyományosan Mohamednek vagy valamelyik Szent Imámnak tulajdonítanak.
32 The Prophet Muḥammad 32 Mohamed próféta.
Yea, these mentionings that have been made of the grades of knowledge relate to the knowledge of the Manifestations of that Sun of Reality, which casteth Its light upon the Mirrors. And the splendor of that light is in the hearts, yet it is hidden under the veilings of sense and the conditions of this earth, even as a candle within a lantern of iron, and only when the lantern is removed doth the light of the candle shine out. Igen, a helyek, melyeket a tudás lépcsőfokairól idéztünk, a Valóság azon Napja Megnyilvánulásainak tudására utalnak, a Napra, mely fényét a Tükrökre vetíti. És azon fény ragyogása a szívekben mutatkozik meg, mégis, az érzékek és az evilági körülmények fátylai alatt rejtezik, miként a gyertya a vaslámpában, és a gyertya fénye csak akkor tör elő, ha azt eltávolítjuk.
In like manner, when thou strippest the wrappings of illusion from off thine heart, the lights of oneness will be made manifest. Hasonlóképpen, az egyedüliség fénye is akkor válik nyilvánvalóvá, ha letéped szívedről a képzelgések burkát.
Then it is clear that even for the rays there is neither entrance nor exit—how much less for that Essence of Being and that longed-for Mystery. O My Brother, journey upon these planes in the spirit of search, not in blind imitation. A true wayfarer will not be kept back by the bludgeon of words nor debarred by the warning of allusions. Világos hát, hogy még a sugaraknak sincs kezdete és vége, hát még a Lét azon lényegének, és azon áhított Misztériumnak. Ó, testvérem, utazz e létsíkokban a keresés, és ne a vak utánzás szellemében. Az igazi utazót a szavak bunkója vissza nem tarthatja, és hivatkozások fenyegetései el nem tilthatják.
How shall a curtain part the lover and the loved one?
Not Alexander’s wall can separate them! 33
Függöny hogy tarthatná távol a szeretőt és a szeretettet?
[Nagy] Sándor fala sem választhatja el őket!33
33 Háfiz: Shamsu’d-Dín Muḥammad, of Shíráz, died ca. 1389 A.D. One of the greatest of Persian poets. 33 Háfiz, a Siráz-ból való Samsz-ad-Dín Mohamed , meghalt kb. 1389-ben. Az egyik legnagyobb perzsa költő.
Secrets are many, but strangers are myriad. Volumes will not suffice to hold the mystery of the Beloved One, nor can it be exhausted in these pages, although it be no more than a word, no more than a sign. “Knowledge is a single point, but the ignorant have multiplied it.”33a Számosak a titkot, de számtalanok az idegenek[?]. Kötetek a Kedves titkát be nem fogadhatják, sem nem meríthetem ki azt a jelen lapokon, bár ne legyen az több, mint egy szó, nem több, mint egy jel. „A tudás egyetlen pont, de a tudatlanok megsokszorozták azt.”33a
33a Hadíth, i.e. action or utterance traditionally attributed to the Prophet Muḥammad or to one of the holy Imáms. 33a Hádísz, azaz cselekedet vagy kijelentés, melyet hagyományosan Mohamednek vagy valamelyik Szent Imámnak tulajdonítanak.
On this same basis, ponder likewise the differences among the worlds. Although the divine worlds be never ending, yet some refer to them as four: The world of time (zamán), which is the one that hath both a beginning and an end; the world of duration (dahr), which hath a beginning, but whose end is not revealed; the world of perpetuity (sarmad), whose beginning is not to be seen but which is known to have an end; and the world of eternity (azal), neither a beginning nor an end of which is visible. Although there are many differing statements as to these points, to recount them in detail would result in weariness. Thus, some have said that the world of perpetuity hath neither beginning nor end, and have named the world of eternity as the invisible, impregnable Empyrean. Others have called these the worlds of the Heavenly Court (Lahút), of the Empyrean Heaven (Jabarút), of the Kingdom of the Angels (Malakút), and of the mortal world (Násút). Hasonló módon elmélkedj a világok közötti különbségekről. Ámbár az isteni világoknak végük soha nincs, mégis vannak, akik négy névvel jelölik őket: az idő világa (zeman), mely az, aminek van úgy kezdete, mind vége; a maradandó világa (dáhr), melynek van kezdete, de a vége nem ismert; a folytonosság világa (szármád), melynek a kezdete, nem látható, de tudható róla, hogy van vége; és az örökkévalóság világa (ázál), melynek sem látható kezdete, sem látható vége nincs. Bár sok eltérő elképzelés létezik ezekről, részletes ismertetésük fárasztó lenne. Voltak, akik azt tartották, hogy a folytonosság világának nincs eleje, se vége, és az örökkévalóság világát a láthatatlan, bevehetetlen Legfelső Mennyországnak nevezték. Mások ezeket a világokat a Mennyei Udvar (Lahut), a Legfelsőbb Menny (Dzsábárút), az Angyalok Királysága (Málákut), és a halandó világ (Naszut) nevekkel illették.
The journeys in the pathway of love are reckoned as four: From the creatures to the True One; from the True One to the creatures; from the creatures to the creatures; from the True One to the True One. A szeretet ösvényén négyféle utazás létezik: a teremtményektől az Igaz Istenhez; az Igaz Istentől a teremtményekhez; a teremtények közötti; és az Igaz Istentől az Igaz Istenhez vezető.
There is many an utterance of the mystic seers and doctors of former times which I have not mentioned here, since I mislike the copious citation from sayings of the past; for quotation from the words of others proveth acquired learning, not the divine bestowal. Even so much as We have quoted here is out of deference to the wont of men and after the manner of the friends. Further, such matters are beyond the scope of this epistle. Our unwillingness to recount their sayings is not from pride, rather is it a manifestation of wisdom and a demonstration of grace. Korábbi idők misztikus látói és tudósai sok gondolatot kifejtettek még, melyekről nem szólottam, minthogy nem kedvelem elmúlt idők mondásainak hosszadalmas idézését; mert mások szavainak citálása a szerzett tudás bizonyítéka, nem pedig a mennyei adományoké. Még azokat is, melyeket ismertettem, csak azért idéztem, mert alkalmazkodom az emberek bevett szokásaihoz, és mivel ez barátok között szokásos. Továbbá, az ilyen dolgok túllépnek a jelen levél keretein. Húzódozásunk attól, hogy mondásaikat idézzük, nem gőgből fakad, sőt inkább a bölcsesség megnyilvánulása és kegyünk kimutatása.
If Khidr did wreck the vessel on the sea,
Yet in this wrong there are a thousand rights.33b
Ha Khedr léket is ütött a hajóban,
Mégis, ezernyi jó rejtőzik e rosszban.33b
33b The Mathnaví. 33b Dzsalál-ad-Dín Rúmí (1207-1273): A Masznaví. A legnagyobb perzsa szufi költő, mellékneve Maulaná (”Mesterünk”) volt. A kerengő dervisek rendjének alapítója.
Otherwise, this Servant regardeth Himself as utterly lost and as nothing, even beside one of the beloved of God, how much less in the presence of His holy ones. Exalted be My Lord, the Supreme! Moreover, our aim is to recount the stages of the wayfarer’s journey, not to set forth the conflicting utterances of the mystics. Máskülönben, ezen Szolga elveszettnek és tökéletes semminek tekinti magát még amellett is, kit kedvel Isten, hát még az Ő szentjei jelenlétében. Dicsőíttessék Uram, a Legmagasabb! Továbbá, célunk az, hogy azokról az állomásokról szóljunk, melyeket az utazó bejár, és nem az, hogy a misztikusok ellentmondó kijelentéseit elővezessük.
Although a brief example hath been given concerning the beginning and ending of the relative world, the world of attributes, yet a second illustration is now added, that the full meaning may be manifest. For instance, let thine Eminence consider his own self; thou art first in relation to thy son, last in relation to thy father. In thine outward appearance, thou tellest of the appearance of power in the realms of divine creation; in thine inward being thou revealest the hidden mysteries which are the divine trust deposited within thee. And thus firstness and lastness, outwardness and inwardness are, in the sense referred to, true of thyself, that in these four states conferred upon thee thou shouldst comprehend the four divine states, and that the nightingale of thine heart on all the branches of the rosetree of existence, whether visible or concealed, should cry out: “He is the first and the last, the Seen and the Hidden….”34 Bár már hoztunk egy rövid példát a viszonylatosság világának, a tulajdonságok világának kezdetére és végére, hadd állítsunk most mellé egy másodikat, hogy a teljes jelentés megvilágosodjék. Tekintse Méltóságod saját magát; Méltóságod legelső a fia, és legutolsó atyja oldaláról. Külső megjelenésében arról tanúskodik, miként jelenik meg az erő az isteni teremtés birodalmaiban; míg belső lényében azokat a rejtett titkokat mutatja fel, amelyek a Méltóságodba helyezett isteni bizalmat képezik. És így igaz személyéről a használt értelemben az elsőség és végsőség, a külső és belső megjelenés, hogy Méltóságod a reá ruházott ezen négy állapotban megérthesse a négy isteni állapotot, és hogy szíve fülemüléje hangosan hirdethesse a látható vagy elrejtett lét rózsabokrának összes ágán az igét: „Ő az első és a végső, s a külső és a belső.”34
34 Qur’án 57:3. 34 Korán 57:3
These statements are made in the sphere of that which is relative, because of the limitations of men. Otherwise, those personages who in a single step have passed over the world of the relative and the limited, and dwelt on the fair plane of the Absolute, and pitched their tent in the worlds of authority and command—have burned away these relativities with a single spark, and blotted out these words with a drop of dew. And they swim in the sea of the spirit, and soar in the holy air of light. Then what life have words, on such a plane, that “first” and “last” or other than these be seen or mentioned! In this realm, the first is the last itself, and the last is but the first. Ezen kijelentéseket a viszonylagosság síkjában tesszük, az emberek korlátai miatt. Máskülönben, azok a személyek, akik egyetlen lépéssel túlléptek a viszonylagosság és korlátozottság világán, és a Teljesség szépséges síkján lakoztak, és sátrukat a felsőbbség és parancs világaiban ütötték fel – ezek egyetlen szikrával semmivé égették ezen viszonylagosságokat, és egyetlen harmatcseppel kitörölték ezen szavakat. És a szellem tengerében úsznak ők, és a fény szent éterében szárnyalnak. Akkor hát, egy ilyen síkon, mi élete lehet a szavaknak, hogy az „első”-t és „végső”-t, avagy egyebeket itt látni vagy említeni lehessen! Ezen birodalomban az első maga a végső, és a végső csupán az első.
In thy soul of love build thou a fire
And burn all thoughts and words entire.34a
Szerelmes lelkedben építs nagy máglyát,
S hányj rá minden szót és gondolatot, rakd hát!34a
34a The Mathnaví. 34a Dzsalál-ad-Dín Rúmí (1207-1273): A Masznaví. A legnagyobb perzsa szufi költő, mellékneve Maulaná (”Mesterünk”) volt. A kerengő dervisek rendjének alapítója.
O my friend, look upon thyself: Hadst thou not become a father nor begotten a son, neither wouldst thou have heard these sayings. Now forget them all, that thou mayest learn from the Master of Love in the schoolhouse of oneness, and return unto God, and forsake the inner land of unreality35 for thy true station, and dwell within the shadow of the tree of knowledge. Ó, barátom! Nézz önnön magadra: ha nem lettél volna apává, s nem nemzel fiat, e kijelentéseket sem hallottad volna. Most felejtsd el őket mind, hogy az egyedülvalóság iskolájában a Szeretet Mesterétől tanulhassál, és visszatérhess Istenhez, felcserélhesd a valótlanság belső világát35 igazi állapotodra, s a tudás fájának árnyékában lakozhassál.
35 This refers to the Súfí idea of the inner plane, which compared to Revealed Truth is but unreal. 35 A belső sík szufi elméletére utal, mely a Kinyilatkoztatott Igazsághoz képest csak látomás.
O thou dear one! Impoverish thyself, that thou mayest enter the high court of riches; and humble thy body, that thou mayest drink from the river of glory, and attain to the full meaning of the poems whereof thou hadst asked. Ó, kedvesem! Tedd magad szegénnyé, hogy beléphess a gazdagság magas udvarába; és alázd meg tested, hogy ihass a dicsőség folyójából, és eljuthass azon költemények jelentéseinek teljességéhez, melyekről kérdeztél.
Thus it hath been made clear that these stages depend on the vision of the wayfarer. In every city he will behold a world, in every Valley reach a spring, in every meadow hear a song. But the falcon of the mystic heaven hath many a wondrous carol of the spirit in His breast, and the Persian bird keepeth in His soul many a sweet Arab melody; yet these are hidden, and hidden shall remain. Így hát, nyilvánvalóvá tettük, hogy ezek a fokozatok az utazó látásmódjától függenek. Ő minden városban egy világot fog megpillantani, minden Völgyben elér egy forráshoz, s minden mezőn hall egy dallamot. De a misztikus mennyország sólyommadarának keble a szellem sok csodás zsoltárát rejti, és a perzsa madár lelkében sok édes arab dallam van; mégis, rejtve vannak ezek, s rejtve is kell maradnak.
If I speak forth, many a mind will shatter,
And if I write, many a pen will break35a,,36
Ha megszólalok, sok elme omlik össze,
S ha írok, sok toll törik szét.35a,,36
35a The Mathnaví. 35a A Masznaví.
36 This refers to Bahá’u’lláh Himself, Who had not yet declared His mission. 36 Bahá’u’lláh-ra utal, Aki ekkor még nem jelentette be a küldetését.
Peace be upon him who concludeth this exalted journey and followeth the True One by the lights of guidance. Béke legyen azzal, ki végigjárta ez emelkedett utat, és a vezérlet fényénél az Igaz Istent követi.
And the wayfarer, after traversing the high planes of this supernal journey, entereth És a vándor, miután áthaladt ez égi utazás magas síkjain, belép

The Valley of Contentment

A MEGELÉGEDETTSÉG VÖLGYÉBE

In this Valley he feeleth the winds of divine contentment blowing from the plane of the spirit. He burneth away the veils of want, and with inward and outward eye, perceiveth within and without all things the day of: “God will compensate each one out of His abundance.”37 From sorrow he turneth to bliss, from anguish to joy. His grief and mourning yield to delight and rapture. Ebben a Völgyben érzi az isteni megelégedettség szellőit, melyek a szellem síkján kélnek. Porrá égeti a nyomorúság fátylait, s belső és külső szemeivel minden dolgon belül és kívül meglátja az „akkor Isten mindegyiküket kárpótolja az Ő [mindent] magában foglaló teljességéből”37 napját. Szomorúsága üdvözültségbe fordul, aggodalma örömbe. Bánata és gyásza örvendezésnek és elragadtatásnak adja át helyét.
37 Qur’án 4:129. 37 Korán 4:130
Although to outward view, the wayfarers in this Valley may dwell upon the dust, yet inwardly they are throned in the heights of mystic meaning; they eat of the endless bounties of inner significances, and drink of the delicate wines of the spirit. Bár kívülről szemlélve az ebben a Völgyben utazók esetleg a por világában lakoznak, mégis, bensőjükben a misztikus jelentések magaslatain trónolnak; a belső értelmek végtelen bőségéből lakmároznak, és a szellem válogatott borát kortyolják.
The tongue faileth in describing these three Valleys, and speech falleth short. The pen steppeth not into this region, the ink leaveth only a blot. In these planes, the nightingale of the heart hath other songs and secrets, which make the heart to stir and the soul to clamor, but this mystery of inner meaning may be whispered only from heart to heart, confided only from breast to breast. Megbotlik a nyelv, ha ezen három Völgyet kívánja leírni, s bennszakad a szó. A toll e tartományba be nem lép, s a tinta csupán foltot hagy. A szív fülemüléje e síkokban más dalokat és titkokat hoz, melyek megbolygatják a szívet, s a lélek zörömbölni kezd, de a belső jelentés ezen misztériumát csak szív suttoghatja el szívnek, s kebel közölheti bizalmasan másik kebellel.
Only heart to heart can speak the bliss of mystic knowers;
No messenger can tell it and no missive bear it.37a
A misztériumok tudóinak menyei örömét csak szív beszélheti el szívnek;
Küldönc át nem adhatja, s levél be nem fogadhatja.37a
37a Háfiz: Shamsu’d-Dín Muḥammad, of Shíráz, died ca. 1389 A.D. One of the greatest of Persian poets. 37a Háfiz, a Siráz-ból való Samsz-ad-Dín Mohamed , meghalt kb. 1389-ben. Az egyik legnagyobb perzsa költő.
I am silent from weakness on many a matter,
For my words could not reckon them and my speech would fall short.38
Nem szólok, mert tudásom sokban silány,
Hiszem szavaim át nem foghatják azokat, és beszédem elhal.38
38 Arabian poem. 38 Arab költemény.
O friend, till thou enter the garden of such mysteries, thou shalt never set lip to the undying wine of this Valley. And shouldst thou taste of it, thou wilt shield thine eyes from all things else, and drink of the wine of contentment; and thou wilt loose thyself from all things else, and bind thyself to Him, and throw thy life down in His path, and cast thy soul away. However, there is no other in this region that thou need forget: “There was God and there was naught beside Him.30 For on this plane the traveler witnesseth the beauty of the Friend in everything. Even in fire, he seeth the face of the Beloved. He beholdeth in illusion the secret of reality, and readeth from the attributes the riddle of the Essence. For he hath burnt away the veils with his sighing, and unwrapped the shroudings with a single glance; with piercing sight he gazeth on the new creation; with lucid heart he graspeth subtle verities. This is sufficiently attested by: “And we have made thy sight sharp in this day.”39 Ó, barát, míg be nem lépsz az ilyen misztériumok kertjébe, ajkad e Völgy halhatatlan borát meg nem ízlelheti. És ha megízlelted, elfeded szemed minden más elől, és iszol a megelégedettség borából; eloldod magad más dologtól, Hozzá kötöd magad, leteszed éltedet az Ő ösvényén, és eldobod magadtól lelked. Nincsen más ebben a régióban, amelyet elfelejtened szükséges lenne: „Létezett Isten, és nem létezett semmi Rajta kívül”30, mert az utazó e síkon a Barát szépségét látja mindenben. Még a tűzben is a Szeretett arcát fedezi fel. Az ábrándképben meglátja a valóság titkát, és a tulajdonságokból kiolvassa a Lényeg rejtélyét. Mert ő sóhajainak lángjával porrá égette a fátylakat, és egyetlen pillantással szétszaggatta a lepleket; átható szemmel fürkészi az új teremtést; tiszta szívvel ért meg szövevényes igazságokat. Elégséges bizonyság erre a hely: „Mi azonban fölnyitottuk a szemed, és ma éles a tekinteted”.39
30 Hadíth, i.e. action or utterance traditionally attributed to the Prophet Muḥammad or to one of the holy Imáms. 30 Hádísz, azaz cselekedet vagy kijelentés, melyet hagyományosan Mohamednek vagy valamelyik Szent Imámnak tulajdonítanak.
39 From Qur’án 50:21. 39 Korán 50:22
After journeying through the planes of pure contentment, the traveler cometh to És miután az utazó áthaladt a tiszta megelégedettség síkjain,

The Valley of Wonderment

A CSODÁLAT VÖLGYÉBE

and is tossed in the oceans of grandeur, and at every moment his wonder groweth. Now he seeth the shape of wealth as poverty itself, and the essence of freedom as sheer impotence. Now is he struck dumb with the beauty of the All-Glorious; again is he wearied out with his own life. How many a mystic tree hath this whirlwind of wonderment snatched by the roots, how many a soul hath it exhausted. For in this Valley the traveler is flung into confusion, albeit, in the eye of him who hath attained, such marvels are esteemed and well beloved. At every moment he beholdeth a wondrous world, a new creation, and goeth from astonishment to astonishment, and is lost in awe at the works of the Lord of Oneness. ér, a nagyság óceánjaiban hányódik, és csodálata minden pillanatban növekszik. A gazdagság formáját most szegénységnek látja, és a szabadság lényegét puszta tehetetlenségnek. Az egyik pillanatban megnémul a Mindenek Felett Dicsőséges szépsége láttán, aztán belefárad saját életébe. A csodálat ezen forgószele hány misztikus fát tépett ki tövestől, és hány lelket merített ki. Mert ebben a Völgyben az utazón zűrzavar lesz úrrá, bár annak szemében, ki idáig elért, ezen csodák nagyszerűek és kedvesek. Minden pillanatban egy csodálatos világot pillant meg, egy új teremtést, megdöbbenésből döbbenetbe esik, és beleveszik az Egyedülvalóság Ura műveinek félelemmel vegyes csodálatába.
Indeed, O Brother, if we ponder each created thing, we shall witness a myriad perfect wisdoms and learn a myriad new and wondrous truths. One of the created phenomena is the dream. Behold how many secrets are deposited therein, how many wisdoms treasured up, how many worlds concealed. Observe, how thou art asleep in a dwelling, and its doors are barred; on a sudden thou findest thyself in a far-off city, which thou enterest without moving thy feet or wearying thy body; without using thine eyes, thou seest; without taxing thine ears, thou hearest; without a tongue, thou speakest. And perchance when ten years are gone, thou wilt witness in the outer world the very things thou hast dreamed tonight. Valóban, ó, Testvér, ha elgondolkodunk minden teremtett dolgon, milliárdnyi tökéletes bölcsességnek leszünk tanúja, és milliárdnyi új és csodálatos igazságot tanulunk meg. Az egyik teremtett jelenség az álom. Lásd, mennyi titok rejlik benne, hány bölcsesség kincsestára, és mily sok világ rejtőzik mélyén. Figyeld meg, miként szunnyadsz egy házban, zárt ajtók mögött; s lám, hirtelen egy távoli városban találod magad, melybe anélkül lépsz be, hogy lábad mozdulna, vagy testedet fárasztanád; látsz, bár szemed nem használod; hallasz, holott nem fülelsz; beszélsz, pedig nyelved sincs. És talán tíz évvel később a külső világban is meglátod azon dolgokat, mikről ma álmodtál.
Now there are many wisdoms to ponder in the dream, which none but the people of this Valley can comprehend in their true elements. First, what is this world, where without eye and ear and hand and tongue a man puts all of these to use? Second, how is it that in the outer world thou seest today the effect of a dream, when thou didst vision it in the world of sleep some ten years past? Consider the difference between these two worlds and the mysteries which they conceal, that thou mayest attain to divine confirmations and heavenly discoveries and enter the regions of holiness. Nos hát, sok bölcsességről lehet elgondolkodni az álom kapcsán, melyeket valós magukban csak ezen Völgy lakói érthetnek meg. Először is, mi ez a világ, ahol szem és fül és kéz és nyelv nélkül van az ember, és mégis használja mindegyiket? Másodszor, hogy van az, hogy a külső világban ma látod meg egy álom hatását, mi pedig az álom világában úgy tíz éve pergett le előtted? Gondolkozz el e két világ közötti különbségen és a titkokon, miket rejtenek, hogy mennyei megerősítést és égi felfedezéseket nyerhess, és beléphess a szentség tartományaiba. Isten, a Magasztos azért helyezte ezen jeleket az emberekbe, hogy a filozófusok a túlnani élet titkait meg ne tagadhassák, sem le ne kicsinyellhessék azt, mi nékik ígértetett.
God, the Exalted, hath placed these signs in men, to the end that philosophers may not deny the mysteries of the life beyond nor belittle that which hath been promised them. For some hold to reason and deny whatever the reason comprehendeth not, and yet weak minds can never grasp the matters which we have related, but only the Supreme, Divine Intelligence can comprehend them: Mert vannak, akik csak az észre hagyatkoznak, és tagadják azt, mit észérvekkel meg nem érthetnek, holott erőtlen elmék soha meg nem ragadhatják azon dolgokat, melyekről beszéltünk, hanem csak a Legfelső, Isteni Értelem foghatja fel őket:
How can feeble reason encompass the Qur’án,
Or the spider snare a phoenix in his web?39a
Hogyan is tudná az esendő elme felfogni a Koránt,
Vagy a pók hálójába csalni a főnixet?39a
39a Persian mystic poem. 39a Perzsa misztikus költemény.
All these states are to be witnessed in the Valley of Wonderment, and the traveler at every moment seeketh for more, and is not wearied. Thus the Lord of the First and the Last in setting forth the grades of contemplation, and expressing wonderment hath said: “O Lord, increase my astonishment at Thee!” A csodálat völgyében mindezen állapotnak szemtanúja kell legyen, és az utazó minden pillanatban több után kutat, s ki nem fárad. Ezért mondotta az Elsők s Végsők Ura40, mikoron a szemlélődés fokait meghatározta és csodálatát kifejezte: „Ó, Uram, növeld az Irántad való csodálatomat!”
40 Alinak, Mohamed utódjának egyik címe.
Likewise, reflect upon the perfection of man’s creation, and that all these planes and states are folded up and hidden away within him. Hasonlóképpen, elmélkedj el az ember teremtésének tökéletességén, és hogy mindezen létsíkok és állapotok felgöngyölíttettek és elrejtettek bensőjében.
Dost thou reckon thyself only a puny form
When within thee the universe is folded?41
Apró formának hiszed-é csupán magad,
Mikor a világegyetem rejtezik összecsukottan benned?41
41 Ali. 41 Ali
Then we must labor to destroy the animal condition, till the meaning of humanity shall come to light. Ezért hát, munkálkodnunk kell azon, hogy az állati állapotot megsemmisítsük, mígnem napvilágra kerül az emberként való lét jelentése.
Thus, too, Luqmán, who had drunk from the wellspring of wisdom and tasted of the waters of mercy, in proving to his son Nathan the planes of resurrection and death, advanced the dream as an evidence and an example. We relate it here, that through this evanescent Servant a memory may endure of that youth of the school of Divine Unity, that elder of the art of instruction and the Absolute. He said: “O Son, if thou art able not to sleep, then thou art able not to die. And if thou art able not to waken after sleep, then thou shalt be able not to rise after death.” Így, hogy Loqman, ki ivott a bölcsesség forrásából és megízlelte a kegyelem vizeit, midőn fiának, Nászánnak a feltámadás és halál síkját kívánta bizonyítani, az álmot hozta fel bizonyítéknak és példának. Felidézzük ezt ehelyütt, hogy e tünékeny Szolgán keresztül fennmaradhasson egy emlék az Isteni Egység iskolájának azon ifjáról, a tanítás művészetének és a Tökéletesnek azon bölcséről. Így szólt: „Ó, fiam, ha képes vagy arra, hogy ne aludjál, arra is képes vagy, hogy ne halj meg. És ha képes vagy arra, hogy ne serkenj fel, miután aludtál, akkor arra is képes leszel, hogy a halál után ne támadj fel.
O friend, the heart is the dwelling of eternal mysteries, make it not the home of fleeting fancies; waste not the treasure of thy precious life in employment with this swiftly passing world. Thou comest from the world of holiness—bind not thine heart to the earth; thou art a dweller in the court of nearness—choose not the homeland of the dust. ” Ó, barátom, a szív az örök misztériumok lakhelye, ne tedd azt a mulandó képzelgések otthonává; drága élted kincsét ne pocsékold e gyorsan elmúló világgal való foglalkozásra. A szentség világából jössz – ne kösd szíved a földhöz; a[z Istenhez való] közelség udvarában lakozol – ne válaszd a por honát.
In sum, there is no end to the description of these stages, but because of the wrongs inflicted by the peoples of the earth, this Servant is in no mood to continue: Összegezve, vége nincs ez állomások leírásának, de a föld népei oly sok fájdalmat zúdítottak e Szolgára, hogy nincs Ő olyan hangulatban, hogy folytatni tudná:
The tale is still unfinished and I have no heart for it—
Then pray forgive me.41a
A mese még nem ért véget, és szívemben nincs erő folytatni,
Ezért hát legyetek kegyesek megbocsátani.41a
41a The Mathnaví. 41a Dzsalál-ad-Dín Rúmí (1207-1273): A Masznaví. A legnagyobb perzsa szufi költő, mellékneve Maulaná (”Mesterünk”) volt. A kerengő dervisek rendjének alapítója.
The pen groaneth and the ink sheddeth tears, and the river42 of the heart moveth in waves of blood. “Nothing can befall us but what God hath destined for us.”43 Peace be upon him who followeth the Right Path! A toll jajgat, és a tinta könnyeket hullat, és a szív folyója42 vérhullámokban dobog. „Nem ér bennünket semmi más, csak az, mit Isten előírt nekünk.”43 Béke legyen azzal, ki követi az Egyenes Utat!
42 Literally “Jayhún,” a river in Turkistán. 42 Szó szerint egy turkesztáni folyó, a Dzsájhun.
43 Qur’án 9:51. 43 Korán 9:51
After scaling the high summits of wonderment the wayfarer cometh to És miután az utazó felhágott a csodálat magasságos csúcsaira, elérkezik

The Valley of True Poverty and Absolute Nothingness

AZ IGAZI SZEGÉNYSÉG ÉS TÖKÉLETES SEMMI VÖLGYÉBE

This station is the dying from self and the living in God, the being poor in self and rich in the Desired One. Poverty as here referred to signifieth being poor in the things of the created world, rich in the things of God’s world. For when the true lover and devoted friend reacheth to the presence of the Beloved, the sparkling beauty of the Loved One and the fire of the lover’s heart will kindle a blaze and burn away all veils and wrappings. Yea, all he hath, from heart to skin, will be set aflame, so that nothing will remain save the Friend. Ez az énnek való meghalás és az Istenben való élés állapota, az énben való szegénységé, és a Vágyottban való gazdagságé. A szegénység itt azt jelenti, hogy szegény a teremtett világ dolgaiban, és gazdag Isten világának dolgaiban. Mert mikor az igazi szerető és odaadó barát a Szeretett színe elé jut, Szerelmese szikrázó szépségéből és a szerető szívének tüzéből égető láng születik, és felperzsel minden fátylat és leplet. Igen, mindene, mivel rendelkezik, szívétől a bőréig, lángba borul, hogy nem marad más, csak a Barát.
When the qualities of the Ancient of Days stood revealed,
Then the qualities of earthly things did Moses burn away.43a
Mikoron feltárultak az Időtlen Úr tulajdonságai,
Porrá égette Mózes a földi dolgokat.43a
43a The Mathnaví. 43a Dzsalál-ad-Dín Rúmí (1207-1273): A Masznaví. A legnagyobb perzsa szufi költő, mellékneve Maulaná (”Mesterünk”) volt. A kerengő dervisek rendjének alapítója.
He who hath attained this station is sanctified from all that pertaineth to the world. Wherefore, if those who have come to the sea of His presence are found to possess none of the limited things of this perishable world, whether it be outer wealth or personal opinions, it mattereth not. For whatever the creatures have is limited by their own limits, and whatever the True One hath is sanctified therefrom; this utterance must be deeply pondered that its purport may be clear. “Verily the righteous shall drink of a winecup tempered at the camphor fountain.”44 If the interpretation of “camphor” become known, the true intention will be evident. This state is that poverty of which it is said, “Poverty is My glory.”45 And of inward and outward poverty there is many a stage and many a meaning which I have not thought pertinent to mention here; hence I have reserved these for another time, dependent on what God may desire and fate may seal. Ki elérte ez állapotot, megszenteltetett az mindentől, mi e világhoz tartozik. Ezért, hogy nem számít, ha azok, kik az Ő jelenlétének tengeréhez eljutottak, e mulandó világ semmilyen korlátozott tárgyával, lettlégyen az akár külső gazdagság, akár egyéni vélemény, nem rendelkeznek. Mert mit a teremtmények bírnak, azt saját korlátaik határolják be, és mi az Igaz Istené, megszentelt az ezektől; mélyen el kell gondolkodni e kijelentésen, hogy célja világossá váljék. „A tiszta hitűek olyan kupából isznak, amelyben [a borhoz] kevert víz kámforral [fűszerezett]…”44 Ha a „kámfor” szó jelentése megvilágosodik, nyilvánvalóvá lesz a valódi szándék. Ez az állapot azon szegénység, melyről megmondatott: „A szegénység az Én dicsőségem”45. A belső és külső szegénységnek pedig sok fokozata és jelentése van, melyeket nem tartottam szükségesnek itt említeni; ezért megőriztem őket egy másik időre, aszerint, mit Isten kíván, és a sors megpecsétel.
44 Qur’án 76:5. 44 Korán 76:5
45 Muḥammad. 45 Mohamed.
This is the plane whereon the vestiges of all things (Kullu Shay’) are destroyed in the traveler, and on the horizon of eternity the Divine Face riseth out of the darkness, and the meaning of “All on the earth shall pass away, but the face of thy Lord….”46 is made manifest. Ez az a sík, ahol minden teremtett dolog (Kullu Sej) még meglévő maradéka is lerontatik az utazóban, és az örökkévalóság láthatárán kiemelkedik a sötétségből az Isteni Arc, és nyilvánvalóvá válik a „Mindenki mulandó, aki a földön van, ám Urad … orcája”46 ige jelentése.
46 Qur’án 55:26, 27. 46 Korán 55:26-27
O My friend, listen with heart and soul to the songs of the spirit, and treasure them as thine own eyes. For the heavenly wisdoms, like the clouds of spring, will not rain down on the earth of men’s hearts forever; and though the grace of the All-Bounteous One is never stilled and never ceasing, yet to each time and era a portion is allotted and a bounty set apart, this in a given measure. “And no one thing is there, but with Us are its storehouses; and We send it not down but in settled measure.”47 The cloud of the Loved One’s mercy raineth only on the garden of the spirit, and bestoweth this bounty only in the season of spring. The other seasons have no share in this greatest grace, and barren lands no portion of this favor. Ó, barátom, figyelmezz szíveddel és lelkeddel a szellem dallamaira, és őrizd őket, mint szemed világát. Mert a mennyei bölcsességek, miként a tavaszi fellegek, nem záporoznak örökké alá az emberi szív talajára; s bár a Mindenek Felett Bőséges kegyelme soha el nem csitul és meg nem szűnik, mégis, minden időnek és korszaknak egy bizonyos rész juttatik, és egy bizonyos bőség rendeltetik, adott mérték szerint. „Nincs semmi sem, aminek a tárháza nem Nálunk lenne. És csak meghatározott mértékben küldjük le azt.”47 A Szeretett kegyének fellege csak a lélek kertjét öntözi, s ez ajándékot csak tavasszal záporoztatja alá. Más évszakok e legnagyobb kegyelemből nem részesülnek, sem kopár földek e jótéteményből.
47 Qur’án 15:21. 47 Korán 15:21
O Brother! Not every sea hath pearls; not every branch will flower, nor will the nightingale sing thereon. Then, ere the nightingale of the mystic paradise repair to the garden of God, and the rays of the heavenly morning return to the Sun of Truth—make thou an effort, that haply in this dustheap of the mortal world thou mayest catch a fragrance from the everlasting garden, and live forever in the shadow of the peoples of this city. And when thou hast attained this highest station and come to this mightiest plane, then shalt thou gaze on the Beloved, and forget all else. Ó, testvérem! Nem minden tenger terem gyöngyöt; nem minden ág hajt virágot, s olyanon a fülemüle sem dalol. Ezért hát, mielőtt a titokzatos paradicsom fülemüléje visszaszárnyal Isten kertjébe és a mennyei reggel napsugarai visszatérnek az Igazság Napjához, gyürkőzz neki, hogy a halandó világ e szemétdombjában tán elkaphass egy fuvallatot az örök kert illatából, s mindörökkön e város népének árnyékában lakozhass. És mikor elérted e legmagasabb állapotot, és felértél e leghatalmasabb síkra, akkor megpillantod Azt, Akit szeretsz, és el fogsz feledkezni minden másról.
The Beloved shineth on gate and wall
Without a veil, O men of vision.47a
A Szeretett ragyog kapun és falon,
Ó, látó emberek, fátyol nem takarja.47a
47av Farídu’d-Dín Attár (ca. 1150–1230 A.D.), the great Persian Súfí poet. 47a Farid-ad-Dín Attár, a nagy perzsa szufi költő (kb. 1150-1230).
Now hast thou abandoned the drop of life and come to the sea of the Life-Bestower. This is the goal thou didst ask for; if it be God’s will, thou wilt gain it. Ím, magad mögött hagytad az élet cseppjét, és elérkeztél az Életadó tengeréhez. Ez az a cél, mit kívántál; ha ez Isten akarata, el is éred majd azt.
In this city, even the veils of light are split asunder and vanish away. “His beauty hath no veiling save light, His face no covering save revelation.”47b How strange that while the Beloved is visible as the sun, yet the heedless still hunt after tinsel and base metal. Yea, the intensity of His revelation hath covered Him, and the fullness of His shining forth hath hidden Him. Ebben a városban még a fény fátylai is széthasíttatnak és elenyésznek. „Szépségét nem fátyolozza más, csak fény, Arca egyetlen takarója a kinyilatkoztatás.”47b Mily furcsa, hogy míg az Imádott olyan látható, mint a Nap, a tudatlanok mégis talmi díszeket és értéktelen fémeket hajszolnak. Igen, kinyilatkoztatásának ereje elfedte Őt, és elrejtette Őt ragyogásának teljessége.
47b Hadíth, i.e. action or utterance traditionally attributed to the Prophet Muḥammad or to one of the holy Imáms. 47b Bahá’u’lláh-ra utal.
Even as the sun, bright hath He shined,
But alas, He hath come to the town of the blind!47c
Mint a nap, ragyogott a fénye,
De jaj, vakok városához ére.47c
47c The Mathnaví. 47c Dzsalál-ad-Dín Rúmí (1207-1273): A Masznaví. A legnagyobb perzsa szufi költő, mellékneve Maulaná (”Mesterünk”) volt. A kerengő dervisek rendjének alapítója.
In this Valley, the wayfarer leaveth behind him the stages of the “oneness of Being and Manifestation”48 and reacheth a oneness that is sanctified above these two stations. Ecstasy alone can encompass this theme, not utterance nor argument; and whosoever hath dwelt at this stage of the journey, or caught a breath from this garden land, knoweth whereof We speak. Az utazó ebben a Völgyben maga mögött hagyja a „Lét és Megnyilvánulás egyedüliségének”48 állomásait, s olyan egyedüliséghez ér el, mely megszentelten áll e két állapot fölött. E témát egyedül az elragadtatottság foghatja át, szó vagy érvelés nem; és az, aki az utazás ezen állomásán lakozott, vagy elkapott egy fuvallatot ezen kertvidékből, tudja, miről beszélünk.
48 Pantheism, a Súfí doctrine derived from the formula: “Only God exists; He is in all things, and all things are in Him.” 48 Panteizmus, szufi doktrína, melyet a következő formulából vezettek le: “Csak Isten létezik; benne van minden dologban, és minden dolog Őbenne van”.
In all these journeys the traveler must stray not the breadth of a hair from the “Law,” for this is indeed the secret of the “Path” and the fruit of the Tree of “Truth”; and in all these stages he must cling to the robe of obedience to the commandments, and hold fast to the cord of shunning all forbidden things, that he may be nourished from the cup of the Law and informed of the mysteries of Truth.49 Az utazónak mindezen utazás folyamán törekednie kell arra, hogy hajszálnyit se tévelyedjék el a „Törvénytől”, mert ez az „Ösvény” titka és az „Igazság” fájának gyümölcse49; és minden egyes lépcsőfokon a parancsolatoknak való engedelmesség köpönyegébe kell kapaszkodnia, és szilárdan kell fognia a minden tiltott dolog elkerülésének kötelét, hogy a Törvény kelyhéből tápláltathassék, és bevezettethessék az Igazság titkaiba.
49 This refers to the three stages of Súfí life: 1. Sharí’at, or Religious Laws; 2. Taríqat, or the Path on which the mystic wayfarer journeys in search of the True One; this stage also includes anchoretism. 3. Haqíqat, or the Truth which, to the Súfí, is the goal of the journey through all three stages. Here Bahá’u’lláh teaches that, contrary to the belief of certain Súfís who in their search for the Truth consider themselves above all law, obedience to the Laws of Religion is essential. 49 A három kifejezés a szufi élet három lépcsőfokára utal: 1. sáríát, avagy Vallási Törvények; 2. táriqát, azaz Ösvény, melyen a misztikus kereső az igaz Isten felé halad, ehhez a lépcsőfokhoz tartozik a remeteélet is; és 3. háqiqát, tehát Igazság, mely a szufik számára az utazás végcélja annak egész folyamán. Bahá’u’lláh azt tanítja, hogy bizonyos szufik elképzeléseivel szemben, akik saját magukat az Igazság keresésében törvényen fölül állóknak hiszik, a vallási Törvények betartása alapvető fontosságú.
If any of the utterances of this Servant may not be comprehended, or may lead to perturbation, the same must be inquired of again, that no doubt may linger, and the meaning be clear as the Face of the Beloved One shining from the “Glorious Station.” 50 Ha e Szolga bármely kijelentése nem érthető, vagy gondolati zavarhoz vezet, újra meg kell azt kérdezni tőle, hogy semmi kétely ne maradhasson, és a jelentés oly tiszta lehessen, mint a Kedves Arca, mely a „Dicséretes Rangból”50 sugárzik elő.
50 Maqám-i-Mahmúd. Qur’án 17:81. 50 Máqam-i-Mahmud . Korán 17:79
These journeys have no visible ending in the world of time, but the severed wayfarer—if invisible confirmation descend upon him and the Guardian of the Cause assist him—may cross these seven stages in seven steps, nay rather in seven breaths, nay rather in a single breath, if God will and desire it. And this is of “His grace on such of His servants as He pleaseth.”51 Az idő világában ezen utazásoknak nincs látható vége, de az elfogulatlan vándor – ha alászáll reá a láthatatlan megerősítés és az Ügy Védnöke (a Megnyilvánulás) segíti őt -, ezen hét lépcsőfokot hét lépéssel megjárhatja, sőt hét lélegzettel, vagy akár egyetlen eggyel is, ha Isten úgy akarja és kívánja. És ezt „az Ő kegyelméből, melyet azon szolgáinak adományoz, kiknek kedve tartja”. 51
51 Qur’án 2:84. 51 Korán 2:84
They who soar in the heaven of singleness and reach to the sea of the Absolute, reckon this city—which is the station of life in God—as the furthermost state of mystic knowers, and the farthest homeland of the lovers. But to this evanescent One of the mystic ocean, this station is the first gate of the heart’s citadel, that is, man’s first entrance to the city of the heart; and the heart is endowed with four stages, which would be recounted should a kindred soul be found. Azok, kik az egyedülvalóság mennyországában lebegnek, és elérik a Tökéletes tengerét, ezt a várost – mely az Istenben való élés állapota – a misztikus dolgok tudói legemelkedettebb állásának tartják, és a szerelmesek legtávolabbi honának. De a titkok óceánja ezen múlandó Szolgájának ezen állapot az első kapu az ember szívének fellegvárán, vagyis, az ember első ajtaja a szív városába; és a szív négy állapottal rendelkezik, melyet szívesen elősorolunk, ha rokon lelket találunk.
When the pen set to picturing this station,
It broke in pieces and the page was torn.51a
Mikor a toll mozgásba lendült, hogy leírja ez állapotot,
Darabokra tört, és a lap meghasadt.51a
51a Persian mystic poem. 51a Perzsa misztikus költemény.
Salám!52 Béke!52
52 “Peace.” This word is used in concluding a thesis. 52 “Béke”: Értekezés lezárására használt kifejezés.
O My friend! Many a hound pursueth this gazelle of the desert of oneness; many a talon claweth at this thrush of the eternal garden. Pitiless ravens do lie in wait for this bird of the heavens of God, and the huntsman of envy stalketh this deer of the meadow of love. Ó, barátom! Az egyedüliség sivatagának e gazelláját sok véreb üldözi; és az örökkévaló kert e rigója után száz karom kap. Kegyetlen hollók várják Isten mennyországainak e madarát, és az irigység vadásza leselkedik a szeretet mezejének e szarvasára.
O Shaykh! Make of thine effort a glass, perchance it may shelter this flame from the contrary winds; albeit this light doth long to be kindled in the lamp of the Lord, and to shine in the globe of the spirit. For the head raised up in the love of God will certainly fall by the sword, and the life that is kindled with longing will surely be sacrificed, and the heart which remembereth the Loved One will surely brim with blood. How well is it said: Ó, sejk! Erőfeszítéseidből formálj poharat, hátha megvédheti az e lángot az ellenséges szelektől; bár e fény arra vágyódik, hogy az Úr lámpásában loboghasson és a szellem üveggömbjében ragyoghassék. Mert a fej, melyet Isten szeretetéért emelnek fel, bizonyosan legördül a kardtól, az élet, melyet a vágyódás táplál, bizton feláldoztatik, és a szív, mely emlékezik a Szeretettre, vértől fog patakzani. Milyen igaz a mondás:
Live free of love, for its very peace is anguish;
Its beginning is pain, its end is death.52a
Élj szeretettől mentesen, mert annak békéje maga a gyötrelem,
Kezdete fájdalom, vége halál.52a
52a Arabian poem. 52a Arab költemény.
Peace be upon him who followeth the Right Path! Béke legyen azzal, ki követi az Egyenes Utat!
* * * * * * * * * * * * * * *
The thoughts thou hast expressed as to the interpretation of the common species of bird that is called in Persian Gunjishk (sparrow) were considered.53 Thou appearest to be well-grounded in mystic truth. However, on every plane, to every letter a meaning is allotted which relateth to that plane. Indeed, the wayfarer findeth a secret in every name, a mystery in every letter. In one sense, these letters refer to holiness. Meggondoltuk azokat, miket a perzsául gondzsesk-nek nevezett egyszerű madár (veréb) értelmezéséről írtál53. Úgy látjuk, jártas vagy a misztikus igazságban. Ugyanakkor, minden betűhöz minden síkon azon síkra jellemző jelentés társul. Valóban, az utazó minden névben új titkot lel, és rejtélyt minden betűben. Az egyik értelmezésben ezek a betűk a szentségre utalnak.
53 The five letters comprising this word in Persian are: G, N, J, SH, K, that is, Gáf, Nún, Jím, Shín, Káf. 53 Perzsául a szót öt betűvel írják le, ezek: G, N, DZS, S, és K, vagyis gáf, nun, dzsim, sin és káf.
Káf or Gáf (K or G) referreth to Kuffi (“free”), that is, “Free thyself from that which thy passion desireth; then advance unto thy Lord.” A kaf vagy gaf („k” vagy „g”) a koffe („szabad”) szóra utal, vagyis „Szabadítsd meg magad mindentől, mit vágyad kíván; s indulj Urad felé”.
Nún referreth to Nazzih (“purify”), that is, “Purify thyself from all else save Him, that thou mayest surrender thy life in His love.” A nun betű annyi, mint názze („megtisztítani”), azaz „Tisztítsd meg magad mindentől Rajta kívül, hogy élted szeretetéért áldozhasd”.
Jím is Jánib (“draw back”), that is, “Draw back from the threshold of the True One if thou still possessest earthly attributes.” A dzsim a dzsaneb-ra utal („visszahúzódni”), tehát „Húzódj hátra az Igaz Isten küszöbétől, ha még földi tulajdonságokat hordozol magadban”.
Shín is Ushkúr (“thank”)—“Thank thy Lord on His earth that He may bless thee in His heaven; albeit in the world of oneness, this heaven is the same as His earth.” A sin betű uskur-t („köszönet”) jelent — „Mondj köszönetet Uradnak az Ő földjén, hogy megáldhasson Ő az Ő mennyországában; bár az egyedüliség világában ez a menny ugyanaz, mint az Ő földje”.
Káf referreth to Kuffi, that is: “Take off from thyself the wrappings of limitations, that thou mayest come to know what thou hast not known of the states of Sanctity.”54 A kaf ismét koffe, annyi, mint „Vesd le magadról a korlátozottság leplét, hogy megtudhasd a Szentség állapotairól, mit eleddig nem tudhattál”.54
54 This and the foregoing quotations are from the teachings of Islám. 54 Az idézetek az iszlám tanításaiból valók.
Wert thou to harken to the melodies of this mortal Bird,55 then wouldst thou seek out the undying chalice and pass by every perishable cup. Ha figyelmeznél e halandó Madár55 dallamaira, felkutatnád a halhatatlan kelyhet, és nem érintenéd többé a mulandó kupákat.
55 This is a reference in the traditional Persian style to Bahá’u’lláh Himself. 55 Bahá’u’lláh-ra vonatkozó utalás, hagyományos perzsa stílusban.
Peace be upon those who walk in the Right Path! Béke legyen azokkal, kik az Egyenes Úton járnak!

The Four Valleys

A NÉGY VÖLGY

He is the Strong, the Well-Beloved! Ő az Erős, a Hőn Szeretett!
O light of truth, Hisám-i-Dín, the bounteous,
No prince hath the world begot like unto Thee!1
Ó, igazság fénye, Heszam-i-Dín, a bőkezű,
Nem nemzett még a világ herceget, hozzád mérhetőt!1
1 Mathnaví of Rúmí. 1 Rúmí: Masznaví.
I am wondering why the tie of love was so abruptly severed, and the firm covenant of friendship broken. Did ever, God forbid, My devotion lessen, or My deep affection fail, that thou hast thus forgot Me and blotted Me from thy thoughts? Azon tűnődöm, miért szakadt meg a szeretet köteléke oly hirtelen, s tört meg a barátság szilárd frigye. Isten őrizz, megfogyott volna az Én rajongásom, vagy tán elsekélyesedett mély érzelmem irántad, hogy így elfeledtél Engem, és kitöröltél gondolataidból?
What fault of Mine hath made thee cease thy favors?
Is it that We are lowly and thou of high degree?2
Mely hibám késztetett arra, hogy megvonjad tőlem kegyeidet?
Talán mert alantasak vagyunk és te oly magasan állsz?2
2 Sa’dí, Muslihu’d-Dín of Shíráz (ca. 1184–1291), famed author of the Gulistán and other poetical works. 2 Szádí, a Sirázba való Muszlih-ad-Dín (kb. 1184-1291), a Gulisztán és más költői művek híres szerzője.
Or is that a single arrow hath driven thee from the battle?3 Have they not told thee that faithfulness is a duty on those who follow the mystic way, that it is the true guide to His Holy Presence? “But as for those who say, ‘Our Lord is God,’ and who go straight to Him, the angels shall descend to them….”4 Vagy talán egyetlen nyílvessző megfutamított volna a csatából?[3 Nem mondták neked, hogy hűségre kötelezett az, aki a misztikus utat követi, amely az igazi vezető az Ő Szent Színéhez? „Akik azt mondják: ‘A mi Urunk Isten’, aztán egyenesen járnak – azokhoz lejönnek az angyalok…”4
3 Persian proverb describing a man who gives up easily. As used here one connotation is that the Shaykh might have considered his station as a mystic leader compromised by the fact of his being taught the new truth by Bahá’u’lláh. 3 Perzsa közmondás, amely olyan embert jellemez, aki könnyen feladja a küzdelmet. Ez alkalommal azt sugalmazza, hogy a sejk saját helyzetét, misztikus vezetőként, érezte veszélyeztetve azáltal, hogy Bahá’u’lláh neki tanítja az új igazságot.
4 Qur’án 41:30. 4 Korán 41:30
Likewise He saith, “Go straight on then as thou hast been commanded.”5 Wherefore, this course is incumbent on those who dwell in the presence of God. Hasonlóképpen, így szólt az Úr: „Járj hát az egyenes úton, amiképpen parancsot kaptál.”5 Ezért, kötelező ez az útirány azoknak, akik az Isten színe előtt lakoznak.
5 Qur’án 11:114; 42:14. 5 Korán 11:112; 42:15
I do as bidden, and I bring the message,
Whether it give thee counsel or offense.6
Teszem, ahogy parancsoltatott, és meghozom neked a hírt,
legyen feléd az tanács vagy támadás.6
6 Sa’dí. 6 Szádi
Albeit I have received no answer to My letters and it is contrary to the usage of the wise to express My regard anew, yet this new love hath broken all the old rules and ways. Noha leveleimre ez idáig választ nem kaptam, s ellenkezik a bölcsek gyakorlatával, hogy tiszteletemet újra kifejezzem, de ez az új szeretet eltöröl minden régi törvényt és szokást.
Tell us not the tale of Laylí or of Majnún’s woe—
Thy love hath made the world forget the loves of long ago.
When once thy name was on the tongue, the lovers caught it
And it set the speakers and the hearers dancing to and fro.7
Ne mondj nekünk Leila vagy Medzsnun kínjáról történetet,
Szereteted elfeledtette a világgal a régmúlt szerelmeket.
Mikor nevedet zengte minden ajak, a szerelmesek felkapták azt,
És kik szóltak vagy hallották, arra ropták az ütemet.7
7 Ibid 7 uo.
And of divine wisdom and heavenly counsel, [Rúmí says]: Az isteni bölcsességről és a mennyei tanácsról pedig [Rúmí így beszél]:
Each moon, O my beloved, for three days I go mad;
Today’s the first of these—’Tis why thou seest me glad.
Minden holdtöltekor, ó, szerelmem, három napra megbolondulok;
Ma van az első nap ezek közt – Ezért is látod, hogy boldog vagyok.
We hear that thou hast journeyed to Tabríz and Tiflis to disseminate knowledge, or that some other high purpose hath taken thee to Sanandaj.8,9 Halljuk, hogy Tabrízba vitt utad és Tifliszbe, a tudást terjesztendő, vagy hogy ehhez hasonló nemes cél vezérelt Szánándádzs-ba. 8,9
8 Senna, capital of Persian Kurdistán. 8 Szenna, a perzsiai Kurdisztán fővárosa.
9 This preamble to The Four Valleys is written in the finest Persian epistolary style. The rules of classical letter writing in Persian require quotations from literary works, and assertions of abiding love for the one addressed, who is chided for having neglected the writer. 9 A Négy völgy előszavát a legkifinomultabb perzsa levélírói stílusban írta Szerzője. A klasszikus perzsa levélírás szabályai megkövetelik az idézeteket irodalmi művekből, valamint a tartós szeretet bizonygatását a címzett iránt, akit az író elhanyagolása miatt korholnak.
O My eminent friend! Those who progress in mystic wayfaring are of four kinds. I shall describe them in brief, that the grades and qualities of each kind may become plain to thee. Ó, kiváló Barátom! Négy fajtája van azoknak, akik a misztikus úton haladnak. Leírom ezeket tömören, hogy tisztán láthasd az egyes fajták fokozatait és tulajdonságait.

The First Valley

AZ ELSŐ VÖLGY

If the travelers seek after the goal of the Intended One (maqsúd), this station appertaineth to the self—but that self which is “The Self of God standing within Him with laws.”10 Ha az utazók az Elérni Kívánt (Máqszud) célját keresik, ez az állapot az énhez kötődik – de ahhoz az énhez, amely „Az Isten Énje, amely Őbenne áll, törvényekkel.”10
10 Hadíth. 10 Hádísz.
On this plane, the self is not rejected but beloved; it is well-pleasing and not to be shunned. Although at the beginning, this plane is the realm of conflict, yet it endeth in attainment to the throne of splendor. As they have said: “O Abraham of this day, O Friend Abraham of the Spirit! Kill these four birds of prey,”11 that after death the riddle of life may be unraveled. Ezen a szinten az én nem megvetésre, hanem szeretetre méltó, szívesen látott és nem kell azt kerülni. Ámbár kezdetben ez a szint a viszály országa, de a dicsőség trónjának elérésével végződik. Ahogy mondták: „Ó, ezen nap Ábrahámja, ó, Barát, a Szellem Ábrahámja! Öld meg ezt a négy ragadozó madarat”11, hogy a halál utáni élet talánya megoldódjon.
11 The Mathnaví. Here Rúmí tells a story of four evil birds which, when put to death, changed into four birds of goodness. The allegory refers to subduing evil qualities and replacing them with good. 11 A Masznaví. Rúmí négy gonosz madár történetét mondja el, amelyek, miután elpusztítják őket, négy jóságos madárrá változnak át. Az allegória a rossz tulajdonságok leküzdésére és azok jóval való helyettesítésére vonatkozik.
This is the plane of the soul who is pleasing unto God. Refer to the verse: Ez a szintje annak a léleknek, akiben kedvét leli az Isten. Fordulj e vershez:
O thou soul who art well assured,
Return to thy Lord, well-pleased, and pleasing unto Him.12
„Te nyugtot lelt lélek!
Térj vissza Uradhoz, elégedetten, szívesen látva.”12
12 Qur’án 89:27–30. 12 Korán 89:27-30
which endeth: amely így végződik:
Enter thou among My servants,
And enter thou My paradise.12a
„lépj szolgái közé,
és lépj a Paradicsomba!”12a
12a Qur’án 89:27–30. 12a Korán 89:27-30
This station hath many signs, unnumbered proofs. Hence it is said: “Hereafter We will show them Our signs in the regions of the earth, and in themselves, until it become manifest unto them that it is the truth,”13 and that there is no God save Him. Ennek a szintnek sok jele, számtalan bizonyítéka van. Ezért megmondatott: „És megmutatjuk nekik a jeleinket a föld tájain és saját magukban, hogy nyilvánvalóvá legyen a számukra, hogy ez az Igazság”13, és hogy nincs más Isten, csak Ő.
13 Qur’án 41:53. 13 Korán 41:53
One must, then, read the book of his own self, rather than some treatise on rhetoric. Wherefore He hath said, “Read thy Book: There needeth none but thyself to make out an account against thee this day.”14 Az egyénnek ezért a saját énjének könyvét kell elolvasnia, nem pedig valami értekezést a retorikáról. Ezért mondta így: „Olvasd föl az írásodat! Elegendő vagy ma saját magad, hogy számot adjál önmagad ellen!”14
14 Qur’án 17:15. 14 Korán 17:14
The story is told of a mystic knower, who went on a journey with a learned grammarian as his companion. They came to the shore of the Sea of Grandeur. The knower straightway flung himself into the waves, but the grammarian stood lost in his reasonings, which were as words that are written on water. The knower called out to him, “Why dost thou not follow?” The grammarian answered, “O Brother, I dare not advance. I must needs go back again.” Then the knower cried, “Forget what thou didst read in the books of Síbávayh and Qawlavayh, of Ibn-i-Hajíb and Ibn-i-Málik,15 and cross the water.” Mesélnek egy történetet egy tudós misztikusról, akinek vándorútján egy tanult nyelvész volt az útitársa. Elérkeztek a Dicsőség Tengerének partjára. A misztikus egyenesen a hullámokba vetette magát, mialatt a nyelvész beleveszett okoskodásaiba, melyek olyanok voltak, mint a vízre írott szavak. A misztikus megszólította: „Miért nem követsz?” A nyelvész így felelt: „Ó, testvér, nem merek egy lépést sem tenni. Vissza kell mennem.” A misztikus felkiáltott: „Felejtsd el, amit Szibáráih és Qáuláráih és Ibn-i-Málik15 könyvében olvastál, és kelj át a vízen.”
15 Famed writers on grammar and rhetoric. 15 Híres nyelvészeti és retorikai írók.
The death of self is needed here, not rhetoric:
Be nothing, then, and walk upon the waves.16
Az én halála szükséges itt, nem retorika:
Válj semmivé hát és járj a hullámokon.16
16 The Mathnaví. 16 A Masznaví.
Likewise is it written, “And be ye not like those who forget God, and whom He hath therefore caused to forget their own selves. These are the wicked doers.” 17 Hasonlóképpen, meg van írva: „És ne legyetek hasonlóak azokhoz, akik elfelejtették Istent, s Ő ezért elfeledtette velük önmagukat. Ők a gonoszak.”17
17 Qur’án 59:19. 17 Korán 59:19

The Second Valley

A MÁSODIK VÖLGY

If the wayfarer’s goal be the dwelling of the Praiseworthy One (Maḥmúd),18 this is the station of primal reason which is known as the Prophet and the Most Great Pillar.19 Here reason signifieth the divine, universal mind, whose sovereignty enlighteneth all created things—nor doth it refer to every feeble brain; for it is as the wise Saná’í hath written: Ha a vándor célja a Dicséretes (Mahmud)18 lakhelye, ez az eredendő értelem állapota, amelyet a Próféta és a Legnagyobb Pillérként19 ismerünk. Itt az értelem az isteni és egyetemes elmét jelöli, amelynek uralma világosságba borít minden teremtett dolgot – de ez nem utal valamiféle gyengélkedő elmére; mert úgy van ez, ahogy a bölcs Szánaí írta:
18 An attribute of God and one of the titles of Muḥammad. 18 Isten egyik tulajdonsága és Mohamed egyik címe.
19 Maqám-i-Mahmúd—Praiseworthy Station—is the rank of Prophets endowed with constancy. 19 Máqam-i-Mahmud – Dicséretes Rang – azon Prófétáké, akik állandósággal ruháztattak fel.
How can feeble reason encompass the Qur’án,
Or the spider snare a phoenix in his web?
Wouldst thou that the mind should not entrap thee?
Teach it the science of the love of God!
Hogyan is tudná az esendő elme felfogni a Koránt,
Vagy a pók hálójába csalni a főnixet?
Azt akarod, hogy értelmed tőrbe ne ejtsen?
Tanítsd meg neki Isten szerelmének tudományát!
On this plane, the traveler meeteth with many a trial and reverse. Now is he lifted up to heaven, now is he cast into the depths. As it hath been said: “Now Thou drawest me to the summit of glory, again Thou castest me into the lowest abyss.” The mystery treasured in this plane is divulged in the following holy verse from the Súrih of THE CAVE:20 Ezen a szinten számos megpróbáltatással és kudarccal találkozik a vándor. Most az égbe emeltetik fel, majd a mélységbe vettetik. Ahogy azt már megmondták ezelőtt: Most a dicsőség csúcsára emelsz, majd újra a legmélyebb szakadékba vetsz.” A rejtély, mely ennek a szintnek a kincse, a Barlang szúrájának itt következő szent versében tárul elénk:20
20 Qur’án 18:16. This is a reference to the station of complete faith. The companions of the Cave are identified with early Christian martyrs. 20 Korán 18:17 Utalás a tökéletes hit állapotára. A Barlang lakóit a korai keresztény vértanúkkal azonosítják.
“And thou mightest have seen the sun when it arose, pass on the right of their cave, and when it set, leave them on the left, while they were in its spacious chamber. This is one of the signs of God. Guided indeed is he whom God guideth; but for him whom He misleadeth, thou shalt by no means find a patron.” „És látod a Napot, amikor fölkél, hogy a barlangjuktól jobbra hajlik el, és amikor lenyugszik, akkor balra halad el mellettük, ők pedig a [barlang] öblös belsejében vannak. Ez jel Isten [csodás] jelei között. Akit Isten vezet, az az igaz úton vezettetik. Akit pedig tévútra vezet, annak nem találsz gyámolítót, aki az igaz útra vezetné.”
If a man could know what lieth hid in this one verse, it would suffice him. Wherefore, in praise of such as these, He hath said: “Men whom neither merchandise nor traffic beguile from the remembrance of God….”21 Ha az ember tudná, hogy mi rejtőzik ebben az egyetlen versben, az bizony elegendő lenne számára. Ezért szólott így, az ilyenek dicséretére: „férfiak, akiknek nem tereli el a figyelmét semmiféle kalmárkodás és adás[vétel] attól, hogy megemlékezzenek Istenről.”21
21 Qur’án 24:37. 21 Korán 24:37
This station conferreth the true standard of knowledge, and freeth man from tests. In this realm, to search after knowledge is irrelevant, for He hath said concerning the guidance of travelers on this plane, “Fear God, and God will instruct thee.”22 And again: “Knowledge is a light which God casteth into the heart of whomsoever He willeth.”23 Ez az állapot ruházza az emberre a tudás igazi értékét, s szabadítja meg a megpróbáltatásoktól. Ebben az országban a tudást kutatni lényegtelen, mert az ezen a síkon utazóknak adott útmutatásról Ő ezt mondta: „Féljétek Istent! Isten tanít benneteket.”22 És ismét: „A tudás olyan fény, amelyet az Isten azok szívébe vet, akikébe akar.”23
22 Qur’án 2:282. 22 Korán 2:282
23 Hadíth. 23 Hádísz.
Wherefore, a man should make ready his heart that it be worthy of the descent of heavenly grace, and that the bounteous Cup-Bearer may give him to drink of the wine of bestowal from the merciful vessel. “For the like of this let the travailers travail!”24 Ezért, készítse az ember elő a szívét, hogy méltó lehessen az a mennyei kegy alászálltára, és hogy a könyörületesség edényéből a bőkezűség Pohárnoka innia adjon az adományok borából. „Efféle cél érdekében munkálkodjanak a munkálkodók!”24
24 Qur’án 37:59. 24 Korán 37:61
And now do I say, “Verily we are from God, and to Him shall we return.”25 És most kell mondanom: „Istenhez tartozunk, s Hozzá fogunk [majdan] visszatérni.”25
25 Qur’án 2:151. 25 Korán 2:156

The Third Valley

A HARMADIK VÖLGY

If the loving seekers wish to live within the precincts of the Attracting One (Majdhúb),27 no soul may dwell on this Kingly Throne save the beauty of love. This realm is not to be pictured in words. Ha a szerelmes vándorok a Vonzó Lény (Mádzshub) közelében kívánnak élni26, nincs olyan lélek, amely ezen a Királyi Trónon lakozhatna a szeretet szépségén kívül. Ezt az országot nem szabad szavakkal lefesteni.
27 That attribute of God which draws all creatures to Him. 26 Isten azon tulajdonsága, amely minden teremtményt Magához vonz.
Love shunneth this world and that world too,
In him are lunacies seventy-and-two.
The minstrel of love harpeth this lay:
Servitude enslaveth, kingship doth betray.27
E világot s azt is kerüli a szerelem,
Őrültségek tombolnak benne, hetvenketten.
A szerelem lantosa pengeti, ím, e balladát:
A szolgaság rabiga, a királyi rang árulás.27
27 The Mathnaví. 27 A Masznaví.
This plane requireth pure affection and the bright stream of fellowship. In telling of these companions of the Cave He saith: “They speak not till He hath spoken; and they do His bidding.”28 Ez a szint megköveteli a tiszta érzéseket és a barátkozás ragyogó áradatát. A Barlang ezen lakóiról írva ezeket mondta: „Nem vágnak elébe a szóval és parancsa szerint cselekszenek.”28
28 Qur’án 21:27. 28 Korán 21:27
On this plane, neither the reign of reason is sufficient nor the authority of self. Hence, one of the Prophets of God hath asked: “O my Lord, how shall we reach unto Thee?” And the answer came, “Leave thyself behind, and then approach Me.” Ezen a szinten sem az érv uralma, sem az ‘én’ hatalma nem elég. Ezért kérdezte Isten egyik Prófétája: „Ó, Uram, hogyan érhetünk el Téged?” S megérkezett a válasz: „Hagyd magad mögött énedet és azután közelíts Felém!”
These are a people who deem the lowest place to be one with the throne of glory, and to them beauty’s bower differeth not from the field of a battle fought in the cause of the Beloved. Ezek azok az emberek, akik a legszerényebb helyet is a dicsőség trónjának tekintik, s számukra a szépség lugasa mit sem különbözik a Szeretett ügyéért vívott harc csataterétől.
The denizens of this plane speak no words—but they gallop their chargers. They see but the inner reality of the Beloved. To them all words of sense are meaningless, and senseless words are full of meaning. They cannot tell one limb from another, one part from another. To them the mirage is the real river; to them going away is returning. Wherefore hath it been said: Ennek a szintnek lakói nem szavakkal beszélnek, hanem harci ménjeiket sarkantyúzzák. Nem látnak mást, csak a Szeretett Lény belső valóságát. Számukra minden értelmes szó értelmetlen, s értelmetlen szavak jelentéssel telnek meg. Nem tudják az egyik ágat vagy részt a másiktól megkülönböztetni. Nekik a délibáb az igazi folyó, nekik az elutazás a visszatérés. Ezért mondatott:
The story of Thy beauty reached the hermit’s dell;
Crazed, he sought the Tavern where the wine they buy and sell.
The love of Thee hath leveled down the fort of patience,
The pain of Thee hath firmly barred the gate of hope as well.29
Szépséged híre elért a remete völgyébe;
Bolondulván, ahol a borokat veszik és eladják, a Kocsmát kereste,
Szerelmed lerombolta a türelem erődjét,29
Fájdalmad eltorlaszolta szilárdan a kaput, a reményt.
29 Sa’di. 29 Szádí.
In this realm, instruction is assuredly of no avail. E birodalomban, bizony, haszontalan az oktatás.
The lover’s teacher is the Loved One’s beauty,
His face their lesson and their only book.
Learning of wonderment, of longing love their duty,
Not on learned chapters and dull themes they look.
The chain that binds them is His musky hair,
The Cyclic Scheme,30 to them, is but to Him a stair.31
A szerelmes tanára a Kedvese szépsége,
Az Orcája a leckéje és egyetlen könyve.
Megtanulni csodálkozni, és sóvárogva szeretni, kötelességük,
Nem tudós fejezetekre vagy szürke témákra pillant szemük.
A lánc, mely béklyózza őket, az Ő pézsma-illatú haja,
A Ciklikus Elmélet30 nekik a Hozzá vezető létra csupán egy foka.31
30 The Cyclic Theory of Abú-‘Alí Síná (Avicenna—980–1037) as expressed by him in the quatrain: Every semblance, every shape that perisheth today In the treasure-house of Time is safely stored away. When the world revolveth to its former place, Out of the Invisible He draweth forth its face. See also Some Answered Questions, p. 326. 30 Abu Ali Szina(Avicenna, 980-1037) Ciklikus Elmélete, ahogy azt négysoros versében kifejezte: Minden hasonlóság, minden forma, mely ma elpusztul, Az Idő kincstárában biztonságosan meglapul, Midőn a világ előző helyére visszaforogna, A láthatatlanból annak arcát Ő visszahozza.
31 The Mathnaví. 31 A Masznaví.
Here followeth a supplication to God, the Exalted, the Glorified: Itt egy könyörgés következik Istenhez, a Magasztoshoz, a Dicsőségeshez:
O Lord! O Thou Whose bounty granteth wishes!
I stand before Thee, all save Thee forgetting.
Grant that the mote of knowledge in my spirit
Escape desire and the lowly clay;
Grant that Thine ancient gift, this drop of wisdom,
Merge with Thy mighty sea.32
Ó, Urunk! Te vagy, Akinek bőkezűsége kívánságokat teljesít!
Előtted állok, Kívüled mindent elfelejtve.
Szabaduljon meg a vágytól és alacsony agyagtól
Szellemem tudásának porszeme;
Add, hogy a Te ősi ajándékod, a bölcsesség ezen csöppje,
Egyesüljön hatalmas tengereddel.32
32 Ibid 32 uo.
Thus do I say: There is no power or might save in God, the Protector, the Self-Subsistent.33 Így szólok tehát: Istenen kívül nincs erő, Aki a Védelmező, az Önmagától Létező.33
33 From Qur’án 18:37. 33 Korán 18:39-ből.

The Fourth Valley

A NEGYEDIK VÖLGY

If the mystic knowers be of those who have reached to the beauty of the Beloved One (Mahbúb), this station is the apex of consciousness and the secret of divine guidance. This is the center of the mystery: “He doth what He willeth, ordaineth what He pleaseth.”34 Ha a misztikus tudók azok közül valók, akik elérkeztek a Szeretett Lény (Máhbub) szépségéhez, ez a szint a tudatosság csúcspontja és az isteni vezérlet titka. Ezen rejtély középpontja: „Isten azt teszi, amit akar.4
34 Qur’án 2:254; 5:1, etc 34 Korán 2:253, stb.
Were all the denizens of earth and heaven to unravel this shining allusion, this darksome riddle, until the Day when the Trumpet soundeth, yet would they fail to comprehend even a letter thereof, for this is the station of God’s immutable decree, His foreordained mystery. Hence, when searchers inquired of this, He made reply, “This is a bottomless sea which none shall ever fathom.”36 And they asked again, and He answered, “It is the blackest of nights through which none can find his way.” Ha a Föld és az Ég lakói a Trombita megszólalásának napjáig próbálnák is megfejteni ezen ragyogó utalást, ezen sötétlő talányt, mégsem értenék meg egyetlen betűjét sem, mert ez Isten megváltozhatatlan parancsának szintje, az Ő előre elrendelt rejtélye. Ezért, mikor a keresők erről kérdezték, Ő ezt felelte: „Ez egy feneketlen tenger, amelyet senki soha fel nem mérhet.”35 És ismét kérdezték, s Ő ezt válaszolta: „Ez a legsötétebb éjszaka, amelyen át senki nem találja útját.”
35 Statement attributed to ‘Alí. 35 Alinak tulajdonított mondás.
Whoso knoweth this secret will assuredly hide it, and were he to reveal but its faintest trace they would nail him to the cross. Yet, by the Living God, were there any true seeker, I would divulge it to him; for they have said: “Love is a light that never dwelleth in a heart possessed by fear.” Aki ismerné ezt a titkot, úgy bizonyosan elrejtené, mert keresztre feszítenék, ha annak legkisebb nyomát feltárná. Mégis, az Élő Istenre mondom, ha lenne egy igaz kereső, feltárnám azt néki; mert ahogy mondták: „A szeretet olyan világosság, amely soha nem lakozik a félelem által uralt szívben.”
Verily, the wayfarer who journeyeth unto God, unto the Crimson Pillar in the snow-white path, will never reach unto his heavenly goal unless he abandoneth all that men possess: “And if he feareth not God, God will make him to fear all things; whereas all things fear him who feareth God.”36 Valóban, a vándor, akit útja Istenhez, a hófehér ösvényen lévő Karmazsin Oszlophoz vezet, mennyei célját soha nem éri el, ha nem válik meg mindentől, ami az emberek tulajdona: „És ha nem fél az Istentől, Isten félelmet kelt benne minden dolog iránt; viszont minden dolog retteg attól, aki féli az Istent.”36
36 This quotation is in Arabic. 36 Arab nyelvű idézet.
Speak in the Persian tongue, though the Arab please thee more;
A lover hath many a tongue at his command.37
Beszélj perzsa nyelven, noha az arab jobban tetszik.
Sok nyelvnek parancsol a szerelmes.37
37 The Mathnaví. 37 A Masznaví.
How sweet is this couplet which revealeth such a truth: Mily édes ez a rímelő verspár, amely elénk tár egy ilyen igazságot:
See, our hearts come open like shells, when He raineth grace like pearls,
And our lives are ready targets, when agony’s arrows He hurls.
Lásd, mint kagyló, kinyílik szívünk, amint Ő a kegy gyöngyeit záporozza,
és nyitott célpont életünk, mikor a gyötrelem a nyilait szórja.
And were it not contrary to the Law of the Book, I would verily bequeath a part of My possessions to the one who would put Me to death, and I would name him My heir; yea, I would bestow upon him a portion, would render him thanks, would seek to refresh Mine eyes with the touch of his hand. But what can I do? I have no possessions, no power, and this is what God hath ordained.38 És ha nem lenne a Könyv törvényével ellenkező, valóban, arra hagynám vagyonom egy részét, aki megölne Engem. És örökösömnek nevezném; igen, részt adnék neki [tulajdonomból], köszönetemet ajánlanám, és szememet keze érintése által frissíteném fel. De mit tehetek? Nincs vagyonom, nincs hatalmam, és így rendelte ezt az Isten.38
38 This was revealed before the Declaration of Bahá’u’lláh. The lines following refer to the imminence of His Manifestation. 38 A mű azelőtt nyilatkoztatott ki, hogy Bahá’u’lláh küldetését bejelentette volna. A következő sorok ennek az eseménynek a közelgésére utalnak.
Methinks at this moment, I catch the fragrance of His garment39 blowing from the Egypt of Bahá;40 verily He seemeth near at hand, though men may think Him far away.41 My soul doth smell the perfume shed by the Beloved One; My sense is filled with the fragrance of My dear Companion. Úgy hiszem, megéreztem e pillanatban az Ő öltözetének39 a Bahá Egyiptomából40 szálló illatát, bizony, úgy tűnik, közel van Ő, bár az emberek távollévők hiszik.41 Lelkem érzi a Szeretett Lény által árasztott parfümöt, érzékem megtelik drága Társam illatával.
39 Literally, the garment of Há, which is the letter “H” and here represents Bahá. 39 Szó szerint a Há öltözete, ahol a “h” betű a Bahá nevet képviseli.
40 This reference is to the story of Joseph in the Qur’án and the Bible. 40 A Korán és a Biblia József-történetére utal.
41 This refers to those who did not expect the imminent advent of Him Whom God Shall Manifest. 41 Azokra utal, aki nem várták annak közeli eljövetelét, “Akit Isten ki fog nyilvánítani”.
The duty of long years of love obey
And tell the tale of happy days gone by,
That land and sky may laugh aloud today,
And it may gladden mind and heart and eye.42
Hosszú évek szerelmének kötelessége enged.
S mesél az elmúlt, boldog napokról történetet,
Hogy a föld s ég ma hangosan nevethessen,
És az boldogíthasson eszet, szívet és szemet.42
42 The Mathnaví. 42 A Masznaví.
This is the realm of full awareness, of utter self-effacement. Even love is no pathway to this region, and longing hath no dwelling here; wherefore is it said, “Love is a veil betwixt the lover and the beloved.” Here love becometh an obstruction and a barrier, and all else save Him is but a curtain. The wise Saná’í hath written: Ez a teljes tudatosság és az én legteljesebb feladásának birodalma. Még a szeretet sem ösvény erre a területre, s a vágyódásnak nincs itt lakhelye; ezért mondják: „A szerelem fátyol a szerelmes és a szeretett lény között”. Itt a szerelem már akadály és korlát, s az Ő kivételével minden más csupán függöny. A bölcs Szánaí így írt:
Never the covetous heart shall come to the stealer of hearts,
Never the shrouded soul unite with beauty’s rose.
A vágyakozó szív soha nem érheti el a szívek tolvaját
A szépség rózsájával nem lehet eggyé a szemfedős lélek.
For this is the realm of Absolute Command and is free of all the attributes of earth. Mert ez a Feltétlen Parancs birodalma, és mentes minden földi tulajdonságtól.
The exalted dwellers in this mansion do wield divine authority in the court of rapture, with utter gladness, and they do bear a kingly sceptre. On the high seats of justice, they issue their commands, and they send down gifts according to each man’s deserving. Those who drink of this cup abide in the high bowers of splendor above the Throne of the Ancient of Days, and they sit in the Empyrean of Might within the Lofty Pavilion: “Naught shall they know of sun or piercing cold.”43 Ennek a palotának a magasztos lakói az elragadtatás udvarában a legteljesebb boldogsággal isteni hatalmat gyakorolnak, és királyi jogart birtokolnak. Az igazságosság magas trónjáról adják közre parancsaikat, s érdemei szerint küldenek le mindenkinek ajándékokat. Azok, akik isznak ebből a kehelyből, a ragyogás magasságos lugasában lakoznak az Időtlen Úr Trónja fölött, s a Hatalom Legfenségesebb Mennyországában, a Fennkölt Pavilonon belül ülnek: „és nem látnak ott sem Napot, sem Holdat”.43
43 Qur’án 76:13. 43 Korán 76:13
Herein the high heavens are in no conflict with the lowly earth, nor do they seek to excel it, for this is the land of mercy, not the realm of distinction. Albeit at every moment these souls appear in a new office, yet their condition is ever the same. Wherefore of this realm it is written, “No work withholdeth Him from another.”44 And of another state it is said: “Every day doth some new work employ Him.”45 This is the food whose savor changeth not, whose color altereth not. If thou eatest thereof, thou shalt verily chant this verse: “I turn my face to Him Who hath created the Heavens and the earth … I am not one of those who add gods to God.”46 “And thus did we show Abraham the Kingdom of the Heavens and of the Earth, that He might be established in knowledge.”47 Wherefore, put thy hand into thy bosom, then stretch it forth with power, and behold, thou shalt find it a light unto all the world.”48 Itt a magas mennyek nincsenek ellentétben az alacsony földdel, s nem akarnak túltenni rajta, mert ez a könyörületesség országa, s nem a kiválóság birodalma. Bár e lelkek minden pillanatban egy új hivatalt töltenek be, állapotuk mégis változatlan marad. Ezért is írták erről a birodalomról: „Nincs olyan munka, mely visszatartaná Őt egy másiktól.”44 S egy másik állapotról így szólnak: „Minden nap munkálkodik.”45 Ez az az étel, amelyek íze nem változik, melynek színe nem módosul. Ha megízleled, bizonyos, hogy ezt a verset fogod zengeni: „Orcámat … Afelé fordítom, Aki megteremtette az egeket és a földet. .. Nem félem azokat, akiket ti (istenek gyanánt) társítotok mellé.”46 „És eképpen megmutattuk Ábrahámnak az egek és a föld birodalmát, hogy azokhoz tartozzék, akiknek szilárd bizonyosságuk van.”47 Ezért dugd hát kezed kebeledbe, majd nyújtsd az hatalommal előre s lám, fényt fogsz találni az egész világnak.48
44 This quotation is from one of the commentators on Qur’án 55:29. Cf. the dictionary Lisánu’l-‘Arab. 44 Az idézet a Korán 55:29 egyik magyarázójától származik. Vö. a Leszanul-Arab című szótárral.
45 Qur’án 55:29. 45 Korán 55:29
46 Qur’án 6:79. 46 Korán 6:79-80
47 Qur’án 6:75. 47 Korán 6:75
48 Cf. Qur’án 7:105 etc., and Hadíth. 48 Korán 7:108, stb., s a hádíszok .
How crystal this cool water that the Cup-Bearer bringeth! How bright this pure wine in the hands of the Beloved! How delicate this draught from the Heavenly Cup! May it do them good, whoso drink thereof, and taste of its sweetness and attain to its knowledge. Milyen kristálytiszta ez a hűvös víz, melyet a Pohárnok hoz! Milyen csillogó ez a tiszta bor a Szeretett Lény kezében! Milyen ízletes ez a korty a mennyei Serlegből! Tegyen az jót azoknak, akik isznak belőle, ízleljék meg édes ízét s sajátítsák el tudományát.
It is not fitting that I tell thee more,
For the stream’s bed cannot hold the sea.49
Nem illő, hogy többet mondjak neked,
Mert a patak medre a tengert nem tarthatja.49
49 The Mathnaví. 49 A Masznaví.
For the mystery of this utterance is hid within the storehouse of the Great Infallibility50 and laid up in the treasuries of power. It is sanctified above the jewels of explanation; it is beyond what the most subtle of tongues can tell. Ennek a mondásnak talánya a Nagy Csalhatatlanság tárházában rejlik50 és a hatalom kincstáraiban van elhelyezve. Szentebb ez a magyarázat drágaköveinél; és fölötte áll mindannak, amit a legkifinomultabb nyelv elmondhat.
50 Ismat-i-Kubrá, the invariable attribute of the Divine Manifestation. 50 ‘Ismat-i-Kubrá, az Isteni Megnyilvánulás változatlan tulajdonsága.
Astonishment here is highly prized, and utter poverty essential. Wherefore hath it been said, “Poverty is My pride.”51 And again: “God hath a people beneath the dome of glory, whom He hideth in the clothing of radiant poverty.”52 These are they who see with His eyes, hear with His ears, as it is written in the well-known tradition. Nagyra értékelik itt a csodálkozást, és a teljes szegénység elengedhetetlen. Ezért mondták ezt: „A szegénység az Én büszkeségem.”51 És ismét: „Van Istennek egy népe a dicsőség kupolája alatt, kiket a sugárzó szegénység rongyaiba rejtett el.”52 Ők azok, akik az Ő szemével látnak, az Ő fülével hallanak, ahogy ez a jól ismert hagyományban meg van írva.
51 Muḥammad. 51 Mohamed.
52 Hadíth 52 Hádísz.
Concerning this realm, there is many a tradition and many a verse, of broad or special relevancy, but two of these will suffice to serve as a light for men of mind and heart. E birodalomra vonatkozólag sok a hagyomány s a vers, amely általános, illetve különleges fontosságú, de elegendő kettő ezek közül, hogy világosságként szolgáljanak az értelem és a szív embereinek.
The first is His statement: “O My Servant! Obey Me and I shall make thee like unto Myself. I say ‘Be,’ and it is, and thou shalt say ‘Be,’ and it shall be.” Első az Ő állítása: „Ó, szolgám! Engedelmeskedj Nekem és Hozzám hasonlóvá teszlek. Mondom: ‘Légyen’ és van, s te ezt mondod: ‘Legyen’ és úgy lesz.
And the second: “O Son of Adam! Seek fellowship with none until thou hast found Me, and whenever thou shalt long for Me, thou shalt find Me close to thee.” És a második: „Ó, Ádám fia! Ne keress magadnak más barátot, míg Engem meg nem találsz, s meglelsz majd közeledben bármikor, ha Engem kívánsz.”
Whatever high proofs and wondrous allusions are recounted herein, concern but a single Letter, a single Point. “Such hath been the way of God … and no change canst thou find in the way of God.”53 Bármilyen fontos bizonyítékokat és csodálatos utalásokat soroltunk is fel itt, azok egyetlen Betűre, egyetlen Pontra vonatkoznak: „Isten szokásos eljárásának nem fogod föllelni a megváltoztatását.”53
53 Qur’án 33:62; 48:23. 53 Korán 33:62; 48:23
I began this epistle some time ago, in thy remembrance, and since thy letter had not reached me then, I began with some words of reproach. Now, thy new missive hath dispelled that feeling and causeth Me to write thee. To speak of My love for thine Eminence is needless. “God is a sufficient witness!”54 For his Eminence Shaykh Muḥammad—May God the Exalted bless him!—I shall confine Myself to the two following verses which I request be delivered to him: Korábban kezdtem ez a levelet, rád emlékezve, s mivel addig leveled nem ért el, a szemrehányás szavaival kezdtem. Most, újabb leveled elűzte ezt az érzést és arra késztetett, hogy írjak neked. Méltóságod iránt érzett szeretetemről írni szükségtelen. „Isten elégséges tanú!”54 Őméltóságának, Mohamed sejknek – a Magasságos Isten áldja meg! – e két versre szorítkozom, kérem, juttassátok el neki:
54 Qur’án 4:164. 54 Korán 4:166
I seek thy nearness, dearer than sweet Heaven;
I see thy visage, fairer than Paradise bowers.55
Keresem a közelséged, drágább az, mint az édes egek;
Látom orcádat, mely még az Éden lugasainál is szebb.55
55 Sa’di. 55 Szádí.
When I entrusted this message of love to My pen, it refused the burden, and it swooned away. Then coming to itself, it spoke and said, “Glory be to Thee! To Thee do I turn in penitence, and I am the first of them that believe.”56 Praise be to God, the Lord of the worlds! Mikor rábíztam tollamra a szeretet ezen üzenetét, az visszautasította e terhet, s elalélt. Mikor magához tért, így szólt: „Magasztaltassál! Megbánással fordulok Hozzád ismét és hívő vagyok a hívők között!”56 Dicsértessék az Isten, a világok Ura!
56 Qur’án 4:164. 56 Korán 7:143
Let us tell, some other day
This parting hurt and woe;
Let us write, some other way,
Love’s secrets—better so.
Leave blood and noise and all of these,
And say no more of Shams-i-Tabríz.57
Mondjuk el, egy másik napon,
Az elválás fáj és elszomorít,
Hadd írjunk majd egy más módon
A szeretet titkairól – jobb ez így.
Ne szóljunk hát vérről, zajról, másról,
S ne mondjunk többet Sámsz-i-Tábrízról.57
57 Shams-i-Tabríz, the Súfí who exerted a powerful influence on Jalálu’d-Dín Rúmí, diverting his attention from science to Mysticism. A great part of Rúmí’s works are dedicated to him. These lines are from the Mathnaví. 57 Sámsz-i-Tábríz , a szufi, aki erőteljesen befolyásolta Dzsalál-ad-Dín Rúmít, a tudományról a miszticizmusra irányítva figyelmét. Rúmí munkáinak nagy részét neki ajánlotta. Ezek a sorok a Masznaví-ból származnak.
Peace be upon thee, and upon those who circle around thee and attain thy meeting. Béke legyen veled, s mindazokkal, kik körülötted vannak és akik veled találkoznak.
What I had written ere this hath been eaten by the flies, so sweet was the ink. As Sa’dí saith: “I shall forbear from writing any longer, for my sweet words have drawn the flies about me.” Amit előbb írtam, a legyek tápláléka lett, olyan édes volt a tinta. Ahogy Szádí mondta: „Tartózkodom a további írástól, mert édes szavaim hozzám vonzották a legyeket.”
And now the hand can write no more, and pleadeth that this is enough. Wherefore do I say, “Far be the glory of thy Lord, the Lord of all greatness, from what they affirm of Him.”58 És most már a kéz többet nem írhat, és könyörög, hogy ez már elég. Ezért mondom hát: „Magasztaltassék a te Urad, a hatalom Ura! [Mennyire fölötte áll Ő annak], amit állítanak!”58
58 Qur’án 37:180. 58 Korán 37:180

A nyomtatott könyv kiadási információi

Source of the book

Bahá’u’lláh: A Hét Völgy és a Négy Völgy
Kiadja a Magyarországi Bahá’í Közösség Országos Szellemi Tanácsa
ISBN 963 03 6188 4
MEDIANT NYOMDA
Fordította: A hét völgy: Koczóh Péter A négy völgy: Endrei László és Szabó Piroska
Lektorálta: A hét völgy: Szepesi Angéla A négy völgy: Koczóh Péter
Bahá’u’lláh: The Seven Valleys and The Four Valleys
Bahá’í Reference Library
http://reference.bahai.org
and further sources with highest respect to preserve the original content.
Copyright 2004-7. Bahá’í International Community. All Rights Reserved.

Kapcsolódó oldalak:
Bilingual Bahá’í Writings – Kétnyelvű bahá’í írások
Back to English
Bahá’í írások