Jézus Krisztust a bahá’iok Isten Megnyilvánulásaként tisztelik, és mindenki, aki elfogadja a bahá’í hitet – függetlenül korábbi vallási hátterétől – ugyanakkor elismeri Jézus Krisztus keresztre feszítésének és feltámadásának egyetemes megváltó jellegét, amint azt Bahá’u’lláh saját tolla az alábbi megindító tanúságtételben kinyilatkoztatta:

„Tudd, hogy amikor az Ember Fia kilehelte lelkét Istennek, az egész teremtés sírt és zokogott. Önmaga feláldozása révén azonban minden teremtett dologba új képességek öntettek. Ennek bizonyítékai, amint arról a föld összes népe tanúskodik, mostanra már megnyilvánultak számotokra. A tudósok által kimondott legmélyebb bölcsességek, a legalaposabb tudás, amelyet bármely elme feltárt, a legtehetségesebb kezek által létrehozott művészeti alkotások, a legrátermettebb uralkodók által gyakorolt befolyás mind az Ő transzcendens, az Ő mindent átható és ragyogó Szelleme által kibocsátott élénkítő Erő megnyilvánulásai.

Bizonyságot teszünk, hogy amikor Ő eljött a világba, az Ő dicsőségének fényét szórta minden teremtett dologra. Általa épült fel a leprás a romlottság és tudatlanság leprájából. Általa gyógyíttattak meg a tisztátalanok és csökönyösek. Az Ő ereje által, mely a Mindenható Istentől született, a vakok szemei felnyittattak és a bűnösök lelke megszentelődött… Tanúságot teszünk, hogy Isten Szavának ereje által minden leprás megtisztult, minden betegség meggyógyíttatott, minden emberi gyengeség száműztetett. Ő az, Aki megtisztította a világot. Áldott az az ember, aki fénytől sugárzó arccal Felé fordult.” [1]

A bahá’í teológia különbséget tesz Krisztus Szelleme – amely végtelenül dicsőséges, teljességgel egyedi és teljességgel nélkülözhetetlen, mint az egyetlen út, mely Istenhez vezet – és Jézus történelmi alakja között.

A Bahá’í Írások megerősítik, hogy Jézus egyike Isten Megnyilvánulásainak. Isten folyamatosan, korról korra kinyilvánítja Akaratát és Célját az emberiségnek, Isten Megnyilvánulásain keresztül, akik Mózes, Buddha, Jézus, Mohamed – és a mai korra Bahá’u’lláh. Isten összes Megnyilvánulása olyan, mint a tökéletes Tükrök, amelyeken keresztül Isten Szelleme alászáll a világba.

Bahá’u’lláh a következő magyarázatot adja: „Mivel a mennyei trónus e madarai mind Isten akaratának egéből küldettek, és mind az Ő ellenállhatatlan Hitét hirdetik, ezért egy léleknek és egy személynek tekintendők. Mert mind Isten szeretetének kelyhéből isznak, és mind az Egység ugyanazon Fájának gyümölcsét élvezik.” [2]

Minden keresztény barátunknak nagyon Boldog Karácsonyt kívánunk!

forrás: USA bahá’í honlapja

Jézus Krisztusról szóló bahá’í tanítások:
Vallások egysége bahá’í alapelv
Megválaszolt kérdések (Második rész: Egyes keresztény témák) nyomtatott könyv megrendelhető

[1] Bahá’u’lláh, idézi: Shoghi Effendi: A megígért nap eljött (The Promised Day Is Come) 109. oldal
[2] Gyöngyszemek Bahá’u’lláh írásaiból, XXII.

Bangladesben ugyanis elválasztják a közjogot a magánjogtól. Így a magánjogban, például házasság és öröklés esetében, az illető vallása szerinti jogot alkalmazzák. Mivel az ország lakosságának 90%-a muszlim, így az iszlám személyes és családi jogot jól ismerik. A képzés abban segítette a joggal foglalkozókat, hogy ha bahá’iok fordulnak személyes problémával a bírósághoz, akkor megfelelően alkalmazzák a bahá’í törvényeket.

Néhány előadó Bangladesben, egy muszlim többségű országban, a bahá’í jogról rendezett tanácskozáson 2011. december 3-án Dhakában, a Legfelsőbb Bíróságon: (balról) Dr. Mizanur Rahman, Banglades Emberjogi Tanácsának elnöke; S.N. Goswami, ügyvéd; Justice Delwar Hossain és Dr. Jena Shahidi, a Bangladesi Bahá’iok Országos Szellemi Tanácsának tagja. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

Mizanur Rahman, Banglades Emberjogi Tanácsának elnöke nyitotta meg a tanácskozást. „Ha a vallás az emberi méltóságot biztosítja, akkor a bahá’í személyes törvények is ugyanazt szolgálják. Ebben az értelemben nem különbözik más vallásoktól.” – mondta Dr. Rahman.

Bangladesben az 1920-as évektől élnek bahá’iok. Az első Helyi Szellemi Tanácsot 1952-ben választották Dhakában. A Bangladesi Országos Szellemi Tanács 1972-ben alakult, rövidesen az ország függetlenségének kikiáltása után. Körülbelül 13000 bahá’í él Bangladesben.

Nagyfelbontású kép copyright-ja: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat

Semple úr három bahá’í iskola vendége volt Magyarországon: Dobogókőn, Nyíregyháza-Sóstón és Balatonfenyvesen.

Az Igazságosság Egyetemes Háza a következő üzenetet intézte az összes Országos Szellemi Tanácshoz:

Fájdalommal teli szívvel értesültünk hőn szeretett egykori kollégánk, Ian C. Semple, az Áldott Szépség hűséges, tisztán látó, kiemelkedő szolgájának eltávoztáról az Abhá Királyságba.

Isten Ügyét fiatalon, egyetemi évei alatt elfogadva, hatalmas energiáját, ékesszólását és élénk intellektusát életének egész hátralévő részében annak védelmére és alapvető érdekeinek előmozdítására szentelte.

Hat évtizedes szakadatlan munkálkodása az Isteni Szőlőskertben magába foglalta a Brit Szigetek Országos Szellemi Tanácsa, a Hit európai terjesztéséért felelős Segédtestület, valamint a Nemzetközi Bahá’í Tanács tagjaként végzett szolgálatát, amely negyvenkét évnyi tagságban teljesedett ki az Igazságosság Egyetemes Házában, annak 1963-as megalakulásától 2005-ig.

Lényének ragyogó jellemvonásai, végtelen udvariassága, rendkívüli alázatossága, szívének tisztasága, lankadatlan jókedve és kiapadhatatlan optimizmusa – mely mind Isten Szavába, és annak az emberiség megváltására való képességébe vetett rendíthetetlen hitéből fakadt – kedvessé tették őt mindazok számára, akik abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy ismerhették.

Szeretetteljes együttérzésünket fejezzük ki szeretett felesége, Louise, drága gyermekei, Michael, Nicholas és Jennifer, valamint unokái iránt az általuk elszenvedett veszteség miatt, és imádkozunk azért, hogy Isten jótéteményei öleljék körül őket.

Kívánjuk, hogy Ian jóságos lelkét örömmel fogadják be a mennyei seregek, és hogy hűsége és példamutató kötelességtudata gazdag jutalmat nyerjen.

Arra kérjük a barátokat mindenhol, hogy tartsanak megemlékező összejöveteleket a tiszteletére, valamint méltó megemlékezéseket a világ valamennyi imaházában.

Az Igazságosság Egyetemes Háza

Kapcsolódó oldalak:
Az Igazságosság Egyetemes Háza

Ezen utak környezeti hatásának kezelésére, valamint hogy segítsenek a világ szent helyeinek környezeti szempontból minél fenntarthatóbbá tételében, egy olyan új hálózatot hoztak létre, amely 10 vallási hagyomány zarándokhelyeit köti össze. A zarándokhelyek az indiai Amritsarban a szikh Aranytemplomtól az örmény ortodox szent városon, Etchmiadzinon át Jeruzsálemig, a zsidó, keresztény és muszlim hit fő zarándok úti céljáig terjednek. A Bahá’í Világközpont – és az annak helyet adó izraeli Haifa városa – szintén a Zöld Zarándoklat Hálózat (Green Pilgrimage Network) alapító tagja lett. Csak tavaly a bahá’í szent helyek körülbelül 750 ezer zarándokot és látogatót vonzottak. „A Zöld Zarándoklat Hálózat arra kéri a hívőket, hogy a legintenzívebb vallási élmények idején a hittel összhangban éljenek” – mondta Martin Palmer, a Vallások Szövetsége a Természet Védelméért (Alliance of Religions and Conservation, ARC) főtitkára, amely a WWF-fel közösen hozta létre a hálózatot.

Az olaszországi Assisiben elindított Zöld Zarándoklat Hálózat alapító tagjai és barátai a Vallások Szövetsége a Természet Védelméért (ARC) és a WWF által közösen szervezett ünnepségen 2011. november 1-jén. Fotó: ARC/Katia Marsh.

„Egy igaz zarándok úgy utazik el a szent helyre, hogy közben az egész világot szentnek tekinti” – tette hozzá Palmer úr.

A hálózatot Ő Királyi Fensége, Michael kenti hercegnő jelenlétében indították útjára az október 31. és november 2. között Assisiben megrendezett Szent Föld ünnepségen. Az esemény egyben a környezettel kapcsolatos vallási tevékenység 25 éves évfordulóját is jelezte. Az első Assisiben tartott összejövetelen 1986-ban vallási vezetők tekintették át, hogy hitbéli nézeteik, gyakorlatuk és tanításaik hogy segíthetnek a környezetvédelemben.

Jalal Hatami, a Bahá’í Nemzetközi Közösség helyettes főtitkára (jobbra) Ő Királyi Fensége Michael kenti hercegnővel beszélget a Zöld Zarándoklat Hálózat megnyitásán. Mögöttük, balról jobbra: Sara Morrison, a WWW International nyugalmazott elnökhelyettese; Martin Palmer, a Vallások Szövetsége a Természet Védelméért (ARC) főtitkára; valamint Danny Ronen, a Haifai Turisztikai Hivatal vezérigazgatója. Fotó: ARC/Katia Marsh

Ebben az évben a világ minden tájáról mintegy 90 – az összes nagyobb hitet képviselő – küldött vett részt egy kétnapos konferencián, amelyen a vallás és környezetvédelem, valamint a Zöld Zarándoklat Hálózat jövőjét vizsgálták.

Vallási vezetők gyűlnek össze a Szent Föld elnevezésű esemény „ünnepségén” Assisiben, a hit és a környezetvédelem együttműködésének 25. évfordulója alkalmából. A Zöld Zarándoklat Hálózatot a november 1-jei eseményen indították útjára a Vallások Szövetsége a Természet Védelméért (ARC) és a WWF közös szervezésében. Fotó: ARC/Katia Marsh.

A Bahá’í Nemzetközi Közösséget Jalal Hatami helyettes főtitkár képviselte az eseményen.

„A Bahá’í Világközpont a haifai hatóságokkal azt tanácskozza meg, hogyan lehet a várost környezettudatosabbá tenni” – nyilatkozta Hatami úr. „Ide tartozik a tömegközlekedés használatának támogatása az egész lakosság számára, valamint környezetbarát eljárások a vendéglátóiparban, az energia- és vízgazdálkodás fejlesztése és az újrahasznosítás és a hulladékmennyiség csökkentésének ösztönzése.”

Hatami úr a különböző szent városokban már folyamatban lévő kezdeményezések hírét „nagyon inspirálónak” találta. „Ez azt jelezte, hogy a hitközösségeknek nagyon is sok mondanivalójuk van a környezetről, és valódi hatást tudnak elérni, ha közös célok érdekében tevékenykednek.”

Nagyfelbontású képek: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat

Kapcsolódó oldalak:
Környezetvédelmi idézetek a bahá’í szent iratokból
A Világörökség részévé választották a bahá’í zarándokhelyeket
A bahá’í zarándoklat – Egy szent élmény (videó)

A 2011. november 12-én Johannesburgban tartott centenáriumi ünnepségen, amely a bahá’í hit Dél-Afrikába érkezésének századik évfordulóját köszöntötte, a prominens vendégek között volt (jobbról balra): Zanele Mbeki, Dél-Afrika volt First Lady-je, valamint az AmaMpondo nép királyi házának tagjai: Ő királyi fensége Phumla Nongalaza hercegnő; Siviwe Ngcingwana úr, Őfelsége Mpondombini Sigcau-Thandizulu királyi tanácsosa és gazdaságfejlesztési tanácsadója; valamint Ő királyi fensége Zingisa Sigcau hercegnő. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

A Dél-afrikai Bahá’í Közösség centenáriumi megemlékezésén elhangzott történetek között voltak olyanok, amelyek felidézték a bahá’iok megpróbáltatásait, akik az apartheid legkeményebb éveiben próbálták követni hitüket.

„A közösség tagjai elgondolkodtak azon, hogy az első bahá’iok milyen szerepet játszottak az egység előmozdításában egy fajilag széttagolt múltú országban” – nyilatkozta Khwezi Fudu, a Dél-afrikai Bahá’iok szóvivője.

„De ünneplésre is sort került: zenés, színpadi és audiovizuális előadásokon keresztül méltattuk a bahá’í közösség hozzájárulását az ország fejlődéséhez a faji egység, a gyermekek és fiatalok erkölcsi nevelése, a nemek közötti egyenlőség valamint a vallásközi párbeszéd terén.”

Az országos bahá’í központban, a 2011. november 12-én tartott összejövetelen megjelentekhez intézett üzenetében a korábbi dél-afrikai elnök, Thabo Mbeki a következőképp fogalmazott: „Nagyon motiváló az a tény, hogy az emberi fejlődés kihívásaira adott válaszuk révén Önök nem csak a szolgálattételre törekedtek, hanem arra is, hogy támogassák az emberek önálló fejlődésre való képességét – ideértve az erkölcsieket is.

„Megtiszteltetésként éljük meg, és nagyban megerősít bennünket, hogy bahá’iok élnek országunkban és közöttünk.” – tette hozzá Thabo Mbeki.

A Bahá’í Sokszínűség Kórus (Baha'i Diversity Choir) fellépése a bahá’í hit centenáriumi ünnepségén Dél-Afrikában. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

Választás a faji egység jegyében – történet az apartheid időszakából

A megemlékezésen résztvevő előkelőségek és vendégek beszámolót hallhattak arról, hogyan csatlakozott fokozatosan mindenféle fajhoz tartozó ember a közösséghez, miután az első bahá’í 1912-ben megérkezett Dél-Afrikába. 1956-ban, amikor a közösség elég nagy lett ahhoz, hogy regionális irányító testület válasszon, különböző származású dél-afrikai bahá’iok gyűltek össze egy kis farmon Highveld-ben.

Elővigyázatosságból őrködni állították ki a farmhoz vezető útra Reginald Turwey-t, egy elismert festőt, aki bahá’í volt. A rendőrség közeledtére jelet kellett adnia, amire a szavazók szétoszlottak. Az afrikai bahá’iok úgy tettek, mintha takarítanának és főznének, míg a fehér közösségi tagok kártyázást színleltek.

Ez a történelmi jelentőségű választás minden zökkenő nélkül lezajlott – eredménye pedig a faji egység bahá’í alapelvéről tanúskodott: a megválasztott kilenc tag közül kettő fekete és egy színesbőrű dél-afrikai, egy szvázi, egy mozambiki és négy fehér volt.

Nagyfelbontású képek és a képek copyright-ja: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat

Kapcsolódó oldalak:
A faji egység – a hit egyik alapelve

A Bahá’í Imaház (Újdelhi, India). A világ egyik leglátogatottabb épületévé vált, a 25 évvel ezelőtti átadása óta becslések szerint mintegy 70 millió embert látott vendégül kapuin belül. A templom jelenleg központi helyet tölt be az indiai kormány „Lenyűgöző India” elnevezésű nemzetközi kampányában is, amelynek célja az ország kulturális sokszínűségének és kiemelkedő eredményeinek bemutatása. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

A Lótusz templom a „mai világnak szóló üzenet” megtestesítője

„Ez India egyik rendkívül ikonikus épülete. Sehol másutt nem található hozzá hasonló” – fogalmazott Sheila Dikshit a templom ezüstjubileumi ünnepségsorozatára összegyűlt tömeg előtt. „Ennek a templomnak köszönhető, hogy Delhi is közelebb került több millió ember szívéhez világszerte.”

A fővárosért felelős miniszter felszólalására az egész hétvégét betöltő ünnepi programsorozat utolsó napjának délelőttjén tett különlátogatása alatt került sor, amelynek alkalmából a szubkontinensről valamint közel 60 országból több mint 5000 látogató gyűlt össze a templom területén a 2011. november 11-12-i hétvégén.

„Bárcsak szavakba tudnám önteni örömömet” – mondta Dikshit asszony az ünnepségen. „Az önök üzenete a mai világnak szóló üzenet. A bahá’í hit az a hit, amely azt tanítja nekünk, hogy mindenki egyenlő. Az emberiség minden szűk látókörű értelmezésén felülemelkedik.”

Sheila Dikshit, a Delhiért felelős miniszter (balra) a Bahá’í Imaház fennállásának 25. éves évfordulóján, a 2011. november 11-12-i ünnepségsorozatra összegyűlt több mint 5000 látogatót üdvözli. A miniszter asszonyt a színpadon Naznene Rowhani köszönti, az Indiai Bahá’í Közösség Országos Szellemi Tanácsának titkára. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

A jeles alkalomból kiadott üzenetében az Igazságosság Egyetemes Háza, a bahá’í hit világszintű vezető testülete kiemelte a templom „azon erejét, hogy harmóniát teremtsen látogatói nyilvánvaló sokféleségében, hogy felébressze a szívekben szunnyadó nemességet, és hogy erősítse a béke reménységét.”

India elnöke, Shrimati Pratibha Devisingh Patil, valamint korábbi elnöke Dr. A.P.J. Kalam szintén üdvözletét fejezte ki.

„Az Imaház gyönyörű környezetével azt az üzenetet közvetíti, hogyan ünnepeljük a társadalomban létező különbségeket” – írta Dr. Kalam. „A társadalomban fellelhető különbségek ünneplésének ez a kultúrája a bahá’í hit legnagyszerűbb hozzájárulása az emberiség számára.”

A Bahá’í Imaház, népszerű nevén a Lótusz Templom a világ egyik leglátogatottabb épülete. Nevét a lótuszvirág által ihletett díjnyertes külső megjelenési formája után kapta. Az elmúlt negyed évszázad során évente átlagosan 4,3 millió – mindenféle nemzethez, valláshoz, társadalmi réteghez tartozó – ember kereste fel.

A mindenki számára nyitva álló Bahá’í Imaház célja, hogy központi ima- és meditációs találkozóhelyként szolgáljon, továbbá, hogy idővel helyet adjon a népesség társadalmi és oktatási igényeit szolgáló létesítmények sorának.

Közel 60 ország képviseltette magát az Újdelhiben lévő Bahá’í Imaház ezüstjubileumi ünnepségén 2011. november 11-12. között, amelynek csúcspontja a nemzetek felvonulása volt. A képen népviseletbe öltözött indonéz látogatók láthatóak. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

India keleti partvidékéről, Odisha államból érkezett hagyományos táncos bemutatója, az Újdelhiben lévő Bahá’í Imaház 2011. november 11-12. között megrendezett 25. évfordulójának ünnepségsorozatán. Az ünnepség előtt kezdődött a kormány „Lenyűgöző India” kampánya, mely szerint a Lótusz templom a vallások egységének jelképe Indiában. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

Az Újdelhiben lévő templom – mutat rá az Igazságosság Egyetemes Háza – nem csak az emberiségnek az Isten szeretete utáni vágyát fejezi ki, hanem a szeretetet átalakítja és átformálja az egész emberiség jobbá tételét célzó szolgálattá.

Az Imaháznak az indiai társadalom életéhez történő egyre növekvő mértékű hozzájárulását India idegenforgalmi minisztere, Subodh Kant Sahai is kiemelte, aki leírta, hogy a hely hogyan „szolgál színteréül a felekezettől független tevékenységeknek, mint például a gyermekek és fiatalok szellemi és erkölcsi nevelése, továbbá olyan összejövetelek, ahol a felnőttek szisztematikusan tanulmányozzák a szellemi alapelveket és azok mindennapi életben történő alkalmazását.”

Az üzenet, mely szerint „az Isten imádata nem teljes, hacsak nem ültetik át a szolgálatba” – újra és újra felbukkant a hétvégi előadások anyagában, melyeknek témája többek között a közösségi harmónia, társadalmi átalakulás, a gyermekek oktatása és a fiatalok inspirálása volt.

A fiatalok hozzájárulása kézzelfogható volt az áhítat programok, művészeti előadások és beszédek során, amelyekben felszólaltak olyan egyének és szervezetek képviselői is, akik átvehették a „Társadalmi Átalakulás Bajnokai” elnevezésű díjat.

A New Era Középiskolából (Panchgani, Maharashtra tartomány) érkezett csoport zenés áhítatprogramot ad elő az Bahá’í Imaház fennállásának 25. évfordulóján Újdelhiben. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

A templom építőinek méltatása

Felszólalása lezárásaként a Delhiért felelős miniszter elismeréssel adózott az Imaház építészének, a szintén jelen lévő kanadai Fariborz Sahbanak, valamint a templom mai fenntartóinak.

„Mindenek felett szeretnék fejet hajtani azok előtt, akik ezt az épületet olyan állapotban tartják fenn, mint ahogy az első napon kinézett” – fűzte hozzá Dikshit asszony.

Az épületet kivitelező eredeti csoport hat tagja részesült különleges emlékajándékban. Közöttük volt Anumolu Ramakrishna, a templom építését végző műszaki cég, a Larsen & Toubro Ltd. korábbi elnöke és ügyvezető helyettese.

„Egy építkezéshez egységre van szükség” – fejtette ki Ramakrishna úr. „Hacsak nem dolgozunk mindannyian egységben, nem működik.”

„Ezt a templomot ma már nem lehetne megépíteni” – tette hozzá – „Az a típusú elkötelezett munkás, az a kézművesség ma már nem létezik. Ez az épület egy drágakő.”

Nagy felbontású képek és a képek copyright-ja: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat

Kapcsolódó oldalak:
Nagy felbontású képek a Lótusz templomról
Korábbi hírek a Lótusz templomról
A bahá’í templomok
Videó az indiai, lótusz alakú bahá’í templom építéséről: A Lótusz Ékköve
A Lótusz templom hivatalos honlapja

A Lótusz templom plakátja a kanadai Ottawában, az indiai kormány „Hihetetlen India” elnevezésű kampányának részeként. Felirata: A bahá’í imaház – a vallások egységének indiai szimbóluma © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

A 25. évfordulón a lótusz alakú templom képe 14 országban jelenik meg figyelemfelkeltő plakátokon Dél-Afrikától Japánig, az Egyesült Államoktól Szingapúrig. Mindez az indiai kormány nemzetközi kampánya, a Hihetetlen India (Incredible India) része, melynek célja, hogy bemutassa az ország kulturális sokszínűségét és kiemelkedő eredményeit.

„India az egész emberiség szellemiségét képviseli” – nyilatkozta Subodh Kant Sahai turizmusért felelős miniszter, – „ és a bahá’í templom az a hely, ahová bármilyen hithez vagy valláshoz tartozó ember betérhet meditációra vagy imára.”

Az Új-Delhiben álló bahá’í imaház több mint 6 évig tartó építkezést követően 1986. decemberében nyitotta meg kapuit. Átadása óta becslések szerint 70 millió ember látogatta meg a templomot – naponta átlagban 8-10 ezer fő, – ezáltal a világ leglátogatottabb épületeinek sorába emelkedett.

Az indiai kormány „Hihetetlen India” kampánya 14 országban mutatja be az Újdelhiben lévő bahá’í imaházat. Balra egy milánói utazási kiállítás posztere látható, felirata: A bahá’í imaház – a közösségi harmónia indiai jelképe – az emberiség egységének indiai szimbóluma. Fent: egy las vegas-i óriásplakát, lent: jelzőtáblák Újdelhi utcáin. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

„Ez egyedülálló hely, amelyet meg kell nézni” – tette hozzá Sultan Ahmed, turisztikai államtitkár. „Építészetileg világszínvonalú, nyugodt környezetben fekszik és lélekemelő hangulatot áraszt.”

A templom egyike a világban található hét bahá’í imaháznak, mely minden ember számára nyitva áll csendes imára és elmélkedésre.

A mindenkit befogadás üzenete a Hihetetlen India kampányt is jellemzi, nyilatkozta Naznene Rowhani, az Indiai Bahá’iok Országos Szellemi Tanácsának titkára.

„Mindenki, aki ezekre a plakátokra tekint, tudni fogja, hogy ez egy templom, de ami még fontosabb, hogy mit jelent és jelképez. Ezek a plakátok azt hirdetik, hogy a bahá’í imaház »a közösségi harmónia indiai jelképe«, vagy »az emberiség egységének«, vagy »a vallások egységének indiai szimbóluma« ” – tette hozzá Rowhani asszony.

Közvetlenül a Hihetetlen India médiakampányt követően a templom képe egy másik, magáról Delhiről szóló kampány részeként is megjelenik majd. A Delhi Meri Jaan („Szeretett Delhim”) elnevezésű kezdeményezés tavaly indult útjára.

Az Újdelhi nemzetközi repülőtérre érkező utasok csomagjaikra várva, a bahá’í imaház látképével, „a közösségi harmónia indiai jelképével” találkoznak. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

„A templom fennállásának 25., a mai modern Delhi létezésének 100. évfordulóját ünnepeljük. Ez egy nagyszerű egybeesés” – magyarázza Sheila Dikshit, a fővárosért felelős miniszter.

„Ez egy gyönyörű épület. Ikonikus jelképpé vált.” A templom fő vonzerejét a „mindenkit befogadó” jellege adja – tette hozzá a miniszter asszony.

„A bahá’í hit nagyon vonzó hit. A béke, jólét és boldogság üzenetét hozza az emberiségnek” – fűzte hozzá Sheila Dikshit.

Novemberben az imaház fennállásának 25. éves évfodulója alkalmából rendezett ünnepségre több mint 50 országból körülbelül 4000 látogatóra számítanak.

„Ez a plakátkampány is egyértelműen jelzi, a templom mindenkié, minden vallásé, világnézeté és emberé” – mondta Naznene Rowhani – „ezért természetes, hogy a 25. éves évforduló ünnepsége is mindenkit befogadó lesz.”

Nagy felbontású képek és a képek copyright-ja: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat

Kapcsolódó oldalak:
Nagyfelbontású képek a Lótusz templomról
Korábbi hírek a Lótusz templomról
A bahá’í templomok
Videó az indiai, lótusz alakú bahá’í templom építéséről: A Lótusz Ékköve
A Lótusz templom hivatalos honlapja

A hét bebörtönzött iráni oktató (felső sor, balról jobbra): Mahmoud Badavam, Ramin Zibaie, Riaz Sobhani, Farhad Sedghi; (alsó sor, balról jobbra) Noushin Khadem, Kamran Mortezaie, and Vahid Mahmoudi. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

Az elmúlt napokban brazíliai politikusok, német- és írországi akadémikusok valamint filmesek nemzetközi csoportja ítélte el a bahá’iok szisztematikus kizárását az iráni felsőoktatásból, továbbá az iráni kormány támadását a bahá’í közösség saját fiatal tagjai oktatására irányuló nem hivatalos erőfeszítések ellen.

Politikusok, szervezetek, akadémikusok és filmesek ítélték el a hét iráni oktató bebörtönzését és az iráni hatóságok támadását a Bahá’í Felsőoktatási Intézet ellen. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

A Bahá’í Nemzetközi Közösség nemrégiben arról értesült, hogy a hét bebörtönzött oktatót – mindannyian a Bahá’í Felsőoktatási Intézet (BIHE) néven ismert közösségi kezdeményezés előadói illetve segítői – két külön napon bilincsben és lábuknál megláncolva bíróság elé állították, ott pedig, ügyvédeik jelenlétében tájékoztatták őket a bíróság döntéséről és az ellenük hozott ítéletekről.

„Sem a védencek, sem pedig ügyvédeik nem látták a végzés írásos másolatát” – nyilatkozta Diane Ala’i, a Bahá’í Nemzetközi Közösség genfi ENSZ képviselője – „de a tárgyaláson jelen lévő személyektől származó feljegyzésekből tudjuk, hogy a hét személyt abban találták bűnösnek, hogy »tagjai a deviáns bahá’í szektának, melynek célja az ország biztonsága ellen irányuló tevékenység, a szekta, valamint országhatáron túli szervezetek céljainak előmozdítása érdekében.«”

Az iráni ítéletek a vádlottak BIHE-ben végzett tevékenységeit bűncselekményeknek, egyúttal állítólagos felforgató tevékenységük bizonyítékainak minősítették, fűzte hozzá Ala’i asszony.

Két bahá’ít, Vahid Mahmoudit valamint Kamran Mortezaiet személyenként öt év börtönbüntetésre ítéltek, míg Mahmoud Badavam, Nooshin Khadem, Farhad Sedghi, Riaz Sobhani és Ramin Zibaie négy év börtönbüntetést kapott.

„A hatóságok tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy a vádaknak semmiféle valóságalapja nincs” – jelentette ki az ENSZ képviselő. „A külföldi diplomaták eltiltása a tárgyaláson való részvételtől, továbbá az írásbeli ítélet kiadására vonatkozó kérés elutasítása az igazságszolgáltatás részéről azt mutatja, mennyire indokolatlanok a kormány állításai és eljárásai, és egyértelműen fellebbenti a fátylat az ügy mögött meghúzódó égbekiáltó vallási diszkriminációról.”

Kiállás az iráni oktatás szabadságáért

A hét oktató őrizetbe vétele óta eltelt öt hónap alatt világméreteket öltött a bebörtönzésük miatti felháborodás. Ban Ki-Moon ENSZ főtitkár olyan prominens, világszerte ismert személyekkel együtt állt az Irán tevékenységét elítélő tiltakozás élére, mint a Nobel-békedíjjal kitüntetett Desmond Tutu érsek, és Jose Ramos-Horta, Kelet-Timor elnöke. Októberben 16 országban 43 kiemelkedő filozófus és teológus írt alá egy nyílt levelet, tiltakozásul az önszerveződő egyetem megtámadása ellen..

A múlt pénteken Írországban több mint 50 akadémikus szólította fel az iráni hatóságokat, hogy hagyjanak fel a bahá’iok ellen folytatott támadásokkal, és mindenki számára tegyék lehetővé a felsőoktatáshoz való hozzáférést. Az Irish Times című lapnak adott nyilatkozatukban a következőképp fogalmaztak: „Nehéz elhinni, hogy bármely kormány képes lenne megtagadni az oktatáshoz való jogot valamely diákcsoporttól. Ezekből az akciókból világosan kitűnik, hogy az iráni hatóságok elszánták magukat arra, hogy megakadályozzák ezen fiatalok előmenetelét és fejlődését azáltal, hogy pusztán vallásuk miatt megtagadják tőlük az oktatást.”

Németországban 45 elismert professzor szintén a hét iráni oktató azonnali szabadon bocsátását követelte. A tudományért, kutatásért és technológiáért felelős iráni miniszterhez címzett, október 25-én kelt levelükben a következőket írták: „Ragaszkodunk ahhoz, hogy országuk minden állampolgárának teljes körűen biztosítsák a felsőoktatásban való részvételhez kapcsolódó jogokat, összhangban a nemzetközileg elfogadott normákkal…”

Négy nappal ezt megelőzően Markus Loning, Németország emberi jogi politikájáért és humanitárius segélynyújtásért felelős külügyi megbízottja úgy nyilatkozott, miszerint „a vádlottaknak a jogállami alapelveknek megfelelően biztosítani kell az átlátható eljáráshoz fűződő jogaikat”. Rolf Mutzenich, a német szociáldemokrata parlamenti frakció külügyi szóvivője úgy jellemezte az ítéletet, miszerint az „elfogadhatatlan, továbbá az általa tükrözött vallási türelmetlenséget nem szabad megengedni… Az iráni kormány számára sürgős és elengedhetetlen feladat, hogy véget vessen a bahá’iok elleni diszkriminációnak, valamint hogy tiszteletben tartsa az oktatáshoz és hitük szabad gyakorlásához fűződő alapvető jogaikat.”

Az elmúlt héten 26 filmes, producerek és színészek sürgették a brazil kormányt, hogy védje meg a filmesek, újságírók és bahá’í oktatók jogait, és hogy azonnali szabadon bocsátásukra szólítsa fel Iránt. A neves Folha de Sao Paolo című lap által közölt nyílt levél aláírói között olyan elismert rendezők neve is szerepel, mint Hector Babenco, Atom Egoyan, Mohsen Makhmalbaf és Walter Salles.

Luiz Couto, a Brazil Föderáció képviselője – az ország Emberi Jogi Bizottságának korábbi elnöke – így nyilatkozott: „Mindannyian ismerjük a bahá’iok által az egyenlőség, igazságosság és az emberi jogok területén Brazíliában végzett munkát; és sokunknak ismerős a közösségekben végzett oktató-nevelő munkájuk is… Miért nem áll jogukban ezeknek az embereknek hitük szabad gyakorlása?”

A bebörtönzött oktatókat a Scholars at Risk (SIR – Tudósok Veszélyben) elnevezésű, 33 országban több mint 260 egyetem és főiskola által alkotott nemzetközi hálózat is támogatja, amely elkötelezte magát a tudományos, gondolati, vélemény, szabad vélemény-nyilvánítási, gyülekezési, valamint a helyváltoztatáshoz fűződő szabadságjogok előmozdítása mellett.

„A tények arra utalnak, hogy kísérlet történik a bahá’í egyének kizárására az iráni felsőoktatásból, és ez komoly aggodalmakat vet fel a tekintetben, hogy egy szélesebb körű kampányban általános szinten fogják korlátozni az értelmiségiek és tudósok szabad munkavállalását Iránban” – fogalmazott a SIR október 31-i közleményében.

„A Scholars at Risk ezeket a felvetéseket kiváltképp aggasztónak és sajnálatosnak találja, tekintettel Irán gazdag szellemi örökségére, valamint a tudomány és a szabad tudományos tevékenység értékei támogatásának hagyományára.”

A nemzetközi hír forrása és a kép copyright-ja: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat

Kapcsolódó oldalak:
Összefoglaló: Az iráni bahá’í közösség üldözése – hírek, képek, videók

Franciaországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban a barátok csoportokban tanulmányozták ’Abdu’l-Bahá életét, és arról folytattak beszélgetéseket, hogy az Ő kivételes személyisége a mai korban hogyan tudja inspirálni a körülöttük élő közösségnek tett szolgálataikat.

’Abdu’l-Bahá (1844-1921) Bahá’u’lláh legidősebb fia és az Ő – Általa kijelölt – utódja volt a bahá’í hit vezetőjeként. Az 1908-as Ifjútörök forradalmat követően, mikor az Ottomán Birodalom minden politikai és vallási foglyát – köztük ’Abdu’l-Bahát és családját is – szabadon bocsátották, elkezdte annak megtervezését, hogy a bahá’í tanításokat személyesen ismertesse meg a Közel-Keleten túli világgal. 1911 augusztusában Egyiptomból Franciaországba kelt át vitorlás hajón, először néhány napig Marseille-ben szállt meg, azután továbbutazott Thonon-les-Bain-be, majd a svájci Genfbe, ahol négy napot töltött.

„Fáradhatatlan erőfeszítések”

Bristolban szeptember 23-25. között a helyi bahá’iok felelevenítették ’Abdu’l-Bahá 100 évvel ezelőtti hétvégi látogatását. Ezen a képen az előtt a ház előtt láthatóak, ahol ’Abdu’l-Bahá megszállt. A város két pontján elhangzó imák, történetmesélés, dalok és színpadi előadások a résztvevők leírása szerint „felemelőek” és „inspirálóak” voltak. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

„Ami mindenkit igazán lenyűgözött, az a tény volt, hogy ’Abdu’l-Bahá képes volt ilyen megerőltető utazásra vállalkozni ilyen előrehaladott életkorban” – mondta Dr. Vader. „Gyakran nagyon kényelmesek vagyunk, és egy körülbelül egyórás utazást is némiképp fárasztónak vélünk – de láttuk, hogy Ő milyen fáradhatatlan volt erőfeszítéseiben.”

Egyik idén áprilisban kelt üzenetében a bahá’iok világszintű vezető testülete, az Igazságosság Egyetemes Háza arról írt, hogy ’Abdu’l-Bahá hogyan magyarázta a bahá’í tanításokat „otthonokban és vallási központokban, templomokban és zsinagógákban, parkokban és köztereken, vasúti vagonokban és óceánjáró hajókon, klubokban és társaságokban, iskolákban és egyetemeken.” „Válogatás nélkül mindenkit – hivatalnokokat, tudósokat, munkásokat, gyerekeket, szülőket, száműzötteket, aktivistákat, egyházi személyeket, szkeptikusokat – szeretetben, bölcsességben, vigasztalásban részesített, aszerint, hogy kinek épp mire volt szüksége” – fogalmazott az Igazságosság Egyetemes Háza.

’Abdu’l-Bahá franciaországi utazásairól való megemlékezések szolgáltak alapjául az évente megrendezett franciaországi nyári iskola keretében folytatott beszélgetéseknek, amelyet idén augusztus 27. és szeptember 3. között rendeztek Evian-ban. A képen: perzsa nyelven énekeltek imát, miközben ’Abdu’l-Baháról készített képeket vetítettek. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

A franciaországi Evian-ban augusztus 27. és szeptember 3. között az évente megrendezett bahá’í iskolában a résztvevők azt kutatták, mint jelent „’Abdu’l-Bahá ösvényén járni”, miközben megvitatták közösségeik jelenlegi tevékenységeit. „’Abdu’l-Bahá gondolatai mindig jelen voltak, a főbb beszédek és minden művészettel áthatott pillanat alatt” – meséli Laurence Dia, az iskola egyik szervezője. „Felismertük, hogy az ő nyomdokait követve rátalálunk azokra az erőkre, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy folytathassuk erőfeszítéseinket és tovább haladhassunk.”

„Az egység dicsőséges üzenete”

’Abdu’l-Bahá 1911. szeptember 4-én érkezett meg négyhetes londoni tartózkodására. Legelső nyilvános beszédében – amelyet a városba történő megérkezése után 6 nappal tartott a City Temple templomban – a következőképp szólt a gyülekezethez: „Isten ajándéka ezen megvilágosodott kor számára az emberiség egységének és a vallás alapvető egységének a tudása.”

Szerte az Egyesült Királyságban a barátok csoportjai arra használták fel a századik évforduló alkalmát, hogy fontolóra vegyék, miképpen alkalmazzák saját életükre az ’Abdu’l-Bahától tanultakat.

Szeptember 10-én Reading városában például szomszédjaikkal együtt gyűltek össze a bahá’iok, hogy tanulmányozzák az Ő szavait, amelyeket pontosan 100 évvel korábban mondott a City Temple-ben. Az egyik résztvevő, egy ghánai taxisofőr megjegyezte, hogy az ’Abdu’l-Bahá beszédeiben említett szeretet és egység mennyire jelen volt a találkozó szellemében. Egy másik, nepáli származású szomszéd ’Abdu’l-Bahának „az egység dicsőséges üzenetéről” tett említést.

Ugyanezen a napon Epsomban tartott találkozón a város polgármestere – Sheila Carlson tanácsnok – megjegyezte, hogy véleménye szerint az iskolákban a diákoknak Martin Luther King és Teréz Anya mellett ’Abdu’l-Baháról is tanulniuk kellene.

’Abdu’l-Bahá szeptember 23-25. közötti bristoli látogatásának évfordulóján színészek, történetmondók és zenészek számoltak be arról a hétvégéről, amelyet Ő a városban töltött, és arról a mély benyomásról, amelyet azokra az emberekre tett, akikkel találkozott.

„A szeretet válasza”

Londonban szeptember 15-én, a Leighton House Múzeum szolgált történelmi hátteréül annak a külön erre az alkalomra íródott darabnak, amely ’Abdu’l-Bahá látogatását vendéglátója, Lady Bloomfield szemén keresztül mutatja be. A nézők között voltak olyanok, akik jelenleg a Cadogan Gardens 97. szám alatt laknak, abban a lakóépületben, ahol ’Abdu’l-Bahá szállt meg tartózkodása alatt. Egyikük elmondta, hogy „csodálatos volt egy kicsit többet megtudni az otthonomnak erről a magával ragadó történetéről.” „Olyan rendkívüli volt találkozni egy ott élő nőnek a lányával, és tanúja lenni, amint elcsodálkozik az épület szellemiséggel áthatott történelmén” – mesélte Sarah Perceval, aki a szövegkönyvet írta és Lady Bloomfield szerepét játszotta. „Mindenki szíve mélyéig átélte az estét… valóban a szeretet válasza volt” – tette hozzá. A közönség soraiban ülő egyik televíziós producer elmondta, hogy a darab arra késztette, hogy „elgondolkodjon ’Abdu’l-Bahá személyiségének lényegén, a börtönben töltött időszakán, azokon a tulajdonságokon és jellemvonásokon, amelyeket életében megnyilvánított…”

’Abdu’l-Bahá látogatását londoni vendéglátója, Lady Bloomfield szemszögéből megelevenítő színpadi művet adtak elő szeptember 15-én a kensingtoni Leighton House múzeumban. Sarah Perceval (a képen) írta a szövegkönyvet és játszotta Lady Bloomfield szerepét. (Fotó: Leila Barbaro)

Királyi üzenet

Két nappal később a színdarab egyes részleteit előadták a St. John’s templomban, a Smith Square-en, ahol a Westminsteri Bahá’í Közösség gyűlt össze barátaival, 100 évvel azután, hogy ’Abdu’l-Bahá beszédet intézett a gyülekezethez a westminsteri főesperes, Basil Wilberforce felkérésére.

Szeptember 17-én a westminsteri helyi bahá’í közösség zenével és történetmeséléssel egybekötött imatalálkozónak adott otthont a Smith Square-en található St. John’s templomban, száz évvel azt követően, hogy ’Abdu’l-Bahá beszédett mondott ott. A képen középen szereplő, polgármesteri láncot viselő személy Cyril Nemeth, aki Westminster polgármestereként vett részt az összejövetelen. Dr. Nemeth tájékoztatta a csoportot a westminsteri tanács alapelveiről, melyek értelmében támogatják a vallási sokféleséget és a vallások közötti jó kapcsolatot. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

A találkozó fénypontját a Helen hercegnőtől érkezett különleges üzenet adta, aki Románia egykori királynője, Mária királynő (1875-1938) ükunokája. Mária királynő volt az első királyi fenség, aki elfogadta a bahá’í tanításokat.

„Számomra ennek a nagyszerű hitnek az üzenete ma épp olyan fontos, mint eddig mindig is volt” – írta Helen hercegnő.

„Egy egyre világiasabb társadalomban, ahol a piaci erők, a féktelen fogyasztás és önzés erénynek számít, a bahá’í hit egy másféle életmódot kínál, amely az igazságosság, egység és a béke megteremtésének hirdetésében gyökerezik, hogy felvirágzást és a közös jólétet hozzon létre.”

„Történelmileg visszatekintve az ilyesfajta radikalizmus hírnökeit felforgatónak tekintették. Úgy tűnik, ez ’Abdu’l-Bahára is igaz, aki Isten jóságába és gondviselésébe vetett mély hite miatt életének nagy részét száműzetésben töltötte.”

„A kevésbé nagy embereket keserűséggel töltötte volna el a szülőföldjüktől való elszakadás, de ’Abdu’l-Bahá esetében nem ez történt. Ő egy másik utat választott, és a béke és igazságosság kiváló nagykövetévé vált, valamint szívesen látott vendéggé minden jóakaratú és hitű nép körében. Az ilyen személyek egyedülállóak, inspirálóak és állásfoglalásra késztetőek, és meg kell hallanunk általuk a remény üzenetét” – fogalmazott levelében Helen hercegnő.

Szeptember 29-én, csütörtökön az Egyesült Királyság országos bahá’í központjában fogadást tartottak azon személyek leszármazottjai és rokonai tiszteletére, akik londoni látogatása során találkoztak ’Abdu’l-Bahával. A vendégek között volt Sam Leonard (a képen balra), aki Wellesley Tudor Pole (1884-1968), ’Abdu’l-Bahá egyik első brit hívének dédunokája. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

Ed Tudor-Pole (a képen jobbra) , brit színész és zenész, a szeptember 29-i, csütörtöki fogadáson az országos bahá’í központban Londonban, amely összehozta azon személyek leszármazottjait és rokonait, akik londoni látogatása során találkoztak ’Abdu’l-Bahával, valamint azon szervezetek képviselőit, akikkel ’Abdu’l-Bahá 100 évvel ezelőtt találkozott. Tudor Pole úr Wellesley Tudor Pole (1884-1968), ’Abdu’l-Bahá egyik első brit hívének és bristoli vendéglátójának az unokája. © Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat news.bahai.org

Nagyfelbontású képek copyright-ja: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat

Kapcsolódó oldalak:
‘Abdu’l-Bahá élete és magyarországi látogatása

a Szegedi Bahá’í Közösség szervezésében
az őszi Szegedi Kulturális Fesztivál keretében

2011. október 22-én szombaton 16:00 órától

a B-612 Kulturális Műhelyben (Szeged Bécsi krt.7. szám alatt)
kerekasztal beszélgetés lesz

Világvége vagy világbéke – egy új korszak küszöbén? címmel

Kerekasztal beszélgetés hat világvallás képviselőjével (buddhista, hindu, zsidó, katolikus keresztény, református keresztény, muszlim és bahá’í) az emberiség jelen korszakának szellemi-lelki aspektusairól és a vallások által kínált jövőképről.
Egy kb. egyórás moderált beszélgetés után a közönség is tehet fel kérdéseket az egyházak képviselőihez.

Témakérdések a moderált beszélgetéshez:
1. A világban nyilvánvaló az értékrendek és az erkölcs válsága. Ez a világvége előjele?
2. Elképzelhető-e a világbéke, és egy igazságosabb társadalom? Ha igen – ebben hogyan segíthetnek a vallások?
3. Mik lehetnek egy új korszaknak a jellemzői?