Mona Mahmúdnizhád volt a neve annak a sugárzó tekintetű és mély hitű fiatal lánynak, aki Iránban, 1983. június 18-án, tizennyolc évesen szenvedett vértanú halált. (c) Bahá'í Nemzetközi Közösség media.bahai.org
Mona, aki testvérével együtt Jemenben született 1965-ben, családjával 1969-ben költözött vissza Iránba, Shiráz városába. Yadu’lláh, az édesapa, muszlimként nevelkedett, majd találkozván a bahá’í hittel, Bahá’u'lláh odaadó hívőjévé vált. 1982-ben, amikor is a bahá’iok elleni támadások a csúcspontra hágtak Iránban, Yadu’lláh feleségével és kisebbik lányával, Monával házról-házra járt, hogy bátorítsa a helyi bahá’iokat.
A hosszú barna hajú, szép arcú, zöld szemű Mona igen értelmes és tehetséges lányka volt. Fiatalkora ellenére gondolatvilága nagy érettségről tett bizonyságot, a hit tüze pedig hevesen izzott a szívében. A bahá’iok házainak felégetése és lerombolása, valamint a Báb házának megsemmisítése mély hatást gyakoroltak rá. A szeme előtt lezajló üldöztetések és a bahá’iok bátor kiállása még jobban erősítették a hitét.
1982. október 23-án, este fél nyolc körül felfegyverzett őrök tartoztatták le Monát és az édesapját. Monát apjától elválasztva egy külön cellába tették, ahol a fiatal és kedves lány mindenki szívét beragyogta. A hosszas és megaláztatásokkal teli tárgyalásának utolsó szakaszáról Mona így emlékezett meg egyik börtöntársának: “Az ügyész sértegetett és megalázott, azt mondván, hogy ‘A szüleid becsaptak és félrevezettek téged. Arra kényszerítettek, hogy utánozd őket és te is legyél bahá’í.’ Így válaszoltam: ‘Méltóságos úr, igaz, hogy bahá’í családba születtem, és először tőlük hallottam a Hitről, de biztosíthatom Önt, hogy saját kutatásom és érveim alapján fogadtam el a bahá’í hitet. Az ember nem utánzás, hanem az igazság egyéni független keresése által lesz bahá’í. Sok könyvünk van meg önnél, elolvashatja őket, hogy erről önmaga is meggyőződjék. A szüleim sohasem ragaszkodtak ahhoz, hogy bahá’í legyek.’
Tíz nőt végeztek ki Iránban, Shirázban bahá’í vasárnapi iskola tartásáért 1983. június 18-án. Mona Mahmúdnizhád azt kérte kivégzőitől, hogy utolsónak halhasson meg, így is imádkozhasson társaiért. (c) adressformona.org
A vallási elöljáró megdöbbenve nézett rám, és így szólt: ‘Kislány, mit tudsz te a vallásról?’ ‘Van-e jobb bizonyítéka a hitemnek annál, hogy az iskolából idehoztak, hogy tárgyalások hosszú óráin menjek keresztül? Nem látja-e vajon, hogy a hitem ad erőt és bizodalmat ahhoz, hogy ön előtt álljak és válaszoljak a kérdéseire?’ Az ügyész azután megkért, hogy mondjak el egy imát. Én pedig csendesen és tisztelettel mondtam el ‘Abdu’l-Bahá imáját: Ó, Isten! Üdítsd és vidítsd fel lelkemet, tisztítsd meg szívemet, gyújts fényt elmémben…’
A vallási elöljáró intett kezével és félbeszakította az imát, és egy ideig hallgatott. Éreztem, hogy megérintette az ima, az előítélete azonban vakká tette őt. ‘Milyen hibát találtál az iszlámban, ami aztán a bahá’í hit felé fordított?’ - kérdezte. ‘Én hiszek az iszlámban, méltóságos úr, hiszen minden vallásnak ugyanaz az alapja. Ugyanakkor azt is hiszem, hogy az emberiség szükségleteinek megfelelően Isten időről-időre elküldi Hírnökeit és törvényeit, hogy vezessen bennünket.’ Az ügyész így szólt: ‘A Koránnak kell engedelmeskednünk. El kell fogadnod az iszlámot, más különben szembe kell nézned a halállal.’ Én pedig gondolkodás nélkül így válaszoltam: ‘Akkor hát megcsókolom a kivégzési parancsolatot.’
Mona a gyermekekkel – videoklipp
Mona és további 9 nő egyidejű kivégzése 1983-ban ellenkező hatású volt a bahá’í közösség fejlődésére, mint ahogy kivégzői szerették volna: a fenti videoklip segítségével rengetegen hallottak Mona bátorságáról és az iráni emberi jogi helyzetről.
Jelenleg, 2010-ben film készül Mona álma címmel. Bővebben a filmről (angolul)
Kapcsolódó oldalak:
Hírek az iráni bahá’iok hősiességéről
Bővebben Mona és társai kivégzéséről (angolul)
Vissza, akiket megérintett a bahá’í hit