A bahá’í közösség külkapcsolatai

Külkapcsolati Munkacsoport

A Külkapcsolati Munkacsoport a magyarországi közösség újraalakulása, az 1990-es évek eleje óta folyamatosan működik. Tevékenységének három célja van:

• Kapcsolatot épít és tart fenn a Közösség valamint állami és civil szervezetek, azok vezető személyiségei között.
• Tájékoztatást nyújt a Közösség működéséről és a bahá’í hit főbb elemeiről a külvilág számára.
• Egyes konkrét, a Nemzetközi Bahá’í Közösség által koordinált témában (leginkább az iráni bahá’iok és más vallási kisebbségi csoportok diszkriminálása és üldözése kapcsán), általában havi rendszerességgel, tájékoztatja a Magyar Köztársaság Kormányát, Elnöki Hivatalát, a Külügyminisztérium ENSZ-diplomatáit, a Magyar Országgyűlés és az Európai Parlament magyar képviselőit az emberi jogok semmibevételéről az Iráni Iszlám Köztársaságban, és (általunk köszönettel fogadott) háttéranyagokat juttat el számukra a nemzetközi fórumokon (pl. EU Parlament, ENSZ Emberi Jogi Tanácsa) történő döntések, szavazások megfelelő és árnyalt előkészítéséhez.

A munkacsoport – megalakulása óta – kiváló és kiegyensúlyozott munkakapcsolatot tart fenn – pártoktól és politikai ideológiáktól függetlenül – a miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Titkárságával, az aktuális egyházügyi államtitkárokkal, Magyarország Emberi Jogi Nagykövetével.

Az elmúlt két évtizedben számos személyes találkozóra is sor került a Munkacsoport tagjai és kiemelkedő magyar politikusok között. Ezek egy része protokolláris jellegű, más része a Magyar és a Nemzetközi Bahá’í Közösség életével kapcsolatos konkrét kérdéseket felvető volt. Így hivatalában fogadta képviselőinket Göncz Árpád köztársasági elnök, különböző kormányok idején Semlyén Zsolt és Gulyás Kálmán egyházügyi államtitkárok, valamit Kósáné Kovács Magda és Balog Zoltán, a Parlament Kisebbségi és Egyházügyi Bizottságainak aktuális elnökei. Rendszeres találkozások során sikerült kiváló munkakapcsolatot kialakítani Dr. Lakatos Istvánnal, a Magyar Köztársaság Emberi Jogi Nagykövetével.

Levélváltást folytattak a munkacsoport tagjai – többek között – Dr. Sólyom László köztársasági elnök úrral, Bajnai Gordon miniszterelnök úrral, Dr. Habsburg Ottó Európai Parlamenti képviselővel, a bahá’iok nagy barátjával, valamint fiával, Dr. Habsburg Györggyel, a Magyar Köztársaság Kulturális Nagykövetével és a Magyar Vöröskereszt elnökével. Göncz Kinga külügyminiszter asszony levélben fejezte ki elismerését a Magyarországi Bahá’í Közösségnek azért a folyamatos háttérmunkáért, amivel a magyar diplomaták tevékenységét, döntés-előkészítését segítik.

Vallásközi Párbeszéd

A Magyarországi Bahá’í Közösségnek jelenleg legaktívabb kapcsolata a Vallásközi Párbeszéd Társaságával van, mely minden világvallást képvisel. A 2007. augusztusában alakult társaság havonta, mindig más közösségnél vendégeskedik, így többször voltak a Bahá’í Központ vendégei is.

A bahá’iok abban hisznek, hogy a vallások egy tőről fakadnak, a világ nagy vallásai ugyanazon egyetlen Istenhez vezetnek bennünket, továbbá mindegyikük az erkölcsös életet és a békességet hirdeti. A vallásközi párbeszéd során részletesen is megismerjük egymás hitét, hiszen így érezhetjük át legteljesebben, hogy az örök igazságok mindannyiunk szívében élnek. A két bahá’í képviselő hisz abban, hogy a VaPaTa fontos színtere annak a folyamatnak, melynek révén nyilvánvaló lesz sokak számára, hogy ezerszer több köt össze bennünket, mint ami elválaszt.

Vallásközi Párbeszéd Társasága a Bahá’í Központban (Budapest, 2009) © Vallásközi Párbeszéd Társasága

Kapcsolódó oldalak:
A Vallásközi Párbeszéd Társasága hivatalos honlapja

A bahá’í világközösség nemzetközi kapcsolatai

A bahá’iok aktívan tevékenykednek olyan mozgalmakban, melyek az emberiség jólétéért és egységéért dolgoznak. Helyi és országos szinten a bahá’iok gyakran működnek együtt az ENSZ társaságokkal, UNICEF társaságokkal, nőegyletekkel, eszperantistákkal, vallásközi mozgalmakkal, a Természetvédelmi Világalappal és számos olyan szervezettel, melyek az egyetemesség jegyében működnek.

Bahá’u’lláh követői elhagyják azt a szervezetet, mely személyi villongások színterévé válik, pártpolitikai tevékenységekbe kezd vagy bármi módon, pl. bőrszín szerint megkülönbözteti az embereket, mivel nem támogatják azon mozgalmakat, melyek csupán egy szűkebb csoport érdekeit kívánják érvényesíteni.

A Bahá’í Nemzetközi Közösség és a Természetvédelmi Világalap között 1987-ben létrejött megállapodás alapján a bahá’í hit lett a hatodik vallás, mely csatlakozott a WWF Természetmegőrzési és Vallási Hálózathoz, melyet 1986-ban alapítottak meg.

Az ENSZ és a bahá’í közösség

A Bahá’í Nemzetközi Közösség, mint nemzetközi nem-kormányzati szervezet 1948 óta tanácskozási joggal vesz részt az ENSZ munkájában. A Bahá’í Nemzetközi Közösség egyre több ENSZ szakosított szervezet munkájába kapcsolódik be (pl ECOSOC és UNICEF). Részt vesz a legtöbb ENSZ konferencián és számos kiadványt és állásfoglalást bocsátott közre az ENSZ által tanulmányozott problémákkal kapcsolatban.

A Bahá’í Nemzetközi Közösség ENSZ főképviselője az ENSZ Millenniumi közgyűlésén beszél a Nem-kormányzati Szervezetek Millenniumi Fórumjának nevében, melynek résztvevője volt a Bahá’í Nemzetközi Közösség (2000. szeptember) (c) Bahá’í Nemzetközi Közösség media.bahai.org

A Bahá’í Nemzetközi Közösségnek irodái vannak New Yorkban, Genfben és Brüsszelben; képviselői az Európai Uniónál és az ENSZ Regionális Bizottságainál Addisz Abeba-ban, Bangkokban, Bécsben, Nairobiban, Rómában és Santiagoban. Külkapcsolati irodája a Bahá’í Világközpontban, Haifában található, amely negyedévente hírlevelet ad ki Egy ország címmel.

.

.

.

Kapcsolódó oldalak:
Az ENSZ mellett működő Bahá’í Nemzetközi Közösség honlapja
Hírek kormányzati elismerés témában