‘Abdu’l-Bahá budapesti látogatása

‘Abdu’l-Bahá 1913. április 9-18. között Budapestre látogatott, valószínűleg Stark Lipót meghívására. Két olyan kijelentést tett, amelyek különösen manapság tünhetnek fontosnak: “Budapest lészen egyik középpontja Kelet és Nyugat egyesülésének”, illetve “ebből a városból fog szétáradni a világosság más helyek felé”.

A Ritz Szállóba történő megérkezése után nem sokkal város polgárainak küldöttsége fogadta `Abdu’l-Bahát.
Másnap kora reggel `Abdu’l-Bahá teát főzött magának, és dicsérte az ablakából a Dunára és annak csodálatos hídjaira nyíló kilátást. Ezután `Abdu’l-Bahá átsétált a Lánchídon Budára. Személyisége és méltósága magára vonta minden ember figyelmét.

Minden nap jöttek látogatók `Abdu’l-Bahához, és Ő beszélt a Kelet és Nyugat szellemi egységéről. Azon a délutánon Germanus professzor, a neves orientalista fiatal török diákok egy csoportját vitte el `Abdu’l-Bahához. `Abdu’l-Bahá tökéletesen beszélt törökül, és a diákok csodálkoztak `Abdu’l-Bahá nyelvtudásán. Reményét fejezte ki, hogy Kelet és Nyugat újra egyesülnek majd. Hangsúlyozta, hogy a valóságban nem létezik Kelet és Nyugat, hiszen minden egyes pont a másikhoz képest Kelet és Nyugat is lehet. Ezért mondta `Abdu’l-Bahá, hogy nagyon örül, hogy Magyarországra látogathat, mert ez az ország az irányadó a Kelet fejlődésében, és itt egyesül a nyugati kultúra a keleti szívélyes vendéglátással.

Április 11-én este `Abdu’l-Bahá a régi Parlament épületében több, mint ezer ember előtt tartott beszédet. Martha Root, a bahá’í hit rendíthetetlen híve és tanítója így írt az estéről: “Bemutatták eme hatalmas és Szent Tanítót a hallgatóságnak… Az emberek, mintha megértették volna a pillanat jelentőségét, hirtelen óriási tapsviharban törtek ki. Ráéreztek, bár tán tudatosan nem értették, hogy ott állván a katolikus főpap és a zsidó keletkutató között, `Abdu’l-Bahá ezen két nagy vallás megbékélését jelképezte. Minden ülőhely foglalt volt, sokan álltak a galériában, folyosókon és még az utcán is. A hallgatóság Bahá’u'lláh-nak az emberiség egységére vonatkozó tanítását reprezentálta. A Parlament tagjai, filozófiai és filológiai társaságok tagjai, egyetemi professzorok, művészek, katolikus papok, anglikán papok, modern vallási mozgalmak, női mozgalmak képviselői, eszperantisták, és különböző nemzetek és fajok voltak jelen.”

Április 12-én vendégül látta sok barátját a Ritz hotelben. Egyikük, a Magyar Turáni Társaság alapítója, meghívta `Abdu’l-Bahát, hogy tartson beszédet a korábbi Mágnások Házában, a Nemzeti Múzeumban. `Abdu’l-Bahá beszélt Turán magas kultúrájáról, és arról, hogyan pusztult el, a vallási egyet nem értés és konfliktusok következtében. Amikor megkérdezték, hogy melyik hely lesz a béke központja, `Abdu’l-Bahá azt válaszolta, “az az ország amelyben először megteremtik a béke kívánalmait, az lesz a béke központja.”

Tartózkodásának utolsó napjaiban `Abdu’l-Bahá sok előkelő ember otthonába nyert meghívást. Egyikük gróf Apponyi Albert volt. A gróf elmagyarázta `Abdu’l-Bahának, hogy az õ célja is egy szilárd béke megteremtése, amely az igazságon a lélek békéjén nyugszik és nem előreláthatatlan politikai változások szerencséjén. `Abdu’l-Bahának ezt mondta: “Magyarország mindig is azon konfliktusok középpontjában állt, amelyek az elmúlt évszázadban megrázták a világot. És ha van egy nemzet, amelynek érdeke egy új rend felállítása, amely törvényen és nem erőszakon, összhangon és együttműködésen, és nem rivalizáláson alapul, ha van egy nemzet, amelynek különlegesen fontos, hogy ez a béke megteremtődjön és megerősödjön, akkor az a magyar.”

`Abdu’l-Bahá életében mindössze kétszer engedte meg, hogy lefessék. Budapesti tartózkodása alatt Nádler Róbertnek, a Királyi Művészeti Akadémia festészet professzorának ült háromszor modellt annak kérésére.

A festő később így emlékezett vissza:
“Amikor Abdul-Bahát láttam, már hetvenedik évében járt. Elragadó egyénisége mély benyomást tett rám és nagyon szerettem volna vonásait ecsettel megörökíteni. Beleegyezett, hogy eljön a műterembe, de mondta, hogy csak kevés időt tud rám szentelni, mert igen elfoglalt. Nem győztem csodálna az arcán a tökéletes béke, tiszta szeretet és végtelen jóakarat kifejezését. Mindent oly jóságos világításban látott, mindent szépnek talált, úgy a város külső életét, mint lakóinak lelkét. Dicsérte városunk fekvését, a várost, szelő nagyszerű Dunát, a jó vizet, a jó embereket. Oly szép gondolata volt! Megihletett és mert tudtam, hogy nincs sok időm, teljes koncentrációval dolgoztam.”

Április 18-án `Abdu’l-Bahá és kísérete vonattal indult tovább Magyarországról. Számos odaadó barát gyűlt össze a pályaudvaron, hogy búcsút intsenek nekik. `Abdu’l-Bahá azt mondta, hogy amíg Budapesten tartózkodott, egy lángot gyújtott meg, és minden meg fog változni, amikor ennek a lángnak a fénye mindenki számára látható lesz.

Elmagyarázta, hogy egy fa eredete csak egy kis mag, de ha ez fejlődik, és elkezd növekedni, gyönyörű gyümölcsöt fog hozni. Biztosította a jelenlévőket arról, hogy ha kellőképpen kiállnak a szent Tanítások szolgálatára, akkor Mindenható Seregei a segítségükre sietnek, Isten Ügye előre fog haladni Magyarországon, és győzedelmesek lesznek.

Az `Abdu’l-Bahá által meglátogatott helyek Budapesten

• Keleti pályaudvar: `Abdu’l-Bahá ide érkezett meg 1913 április 9-én. (Időközben a fogadóbizottság a Nyugati pályaudvaron várta őt, ahová egy másik vonat érkezett, szintén Bécsből)
• Az egykori Ritz Szálló (V. ker., Apáczai Csere János u. 12-14., a Lánchíd pesti hídfőjénél): ‘Abdu’l-Bahá itt lakott és fogadta vendégeit a 9 napos tartózkodása során. Az I. világháború után Dunapalota Szálló névre hallgató épületben szállt meg bahá’í hit egyik tanítója, Martha Root 1933-ban. Az épület a második világháború alatt megsemmisült. Helyén ma az Intercontinental (korábban Fórum) Szálloda áll. Csöndes áhítatra a Lánchíd déli oldalán lévő parkot ajánljuk, ahonnan látható az épület, de csökken a város zaja.
• Lánchíd: Ezen a hídon sétált át `Abdu’l-Bahá, megállván, hogy a Duna vizét csodálja.
• A régi Parlament (VIII. ker., Bródy S. u. 8.): Az épületben ma az Olasz Kultúrintézet működik.`Abdu’l-Bahá több mint ezer ember előtt tartott itt beszédet 1913. április 11-én este 7 órakor.
• Nemzeti Múzeum (VIII. ker., Múzeum krt. 14-16.): Itt `Abdu’l-Bahá mintegy 200 ember előtt tartott beszédet 1913. április 14-én, valószínűleg az első emeleti díszteremben. (Ezt a találkozót a Magyar Turáni Társaság szervezte, mely török, és azzal összefüggésbe hozható kultúrák iránt érdeklődött).

Kapcsolódó oldalak:
Vissza a magyarországi történelem oldalra
‘Abdu’l-Bahá élete és tanításai
Régi újságcikkek ‘Abdu’l-Bahá budapesti látogatásáról