Vannak-e olyan bahá’í tevékenységek, amelyekben részt vehetek?

A bahá’í-ok rendszeresen szerveznek mindenki előtt nyitott ima-, tanulási és társasági találkozókat gyermekek, fiatalok és felnőttek számára. A tanulókörökben aktív részvétellel lehet mélyebb megértést szerezni Bahá’u’lláh tanításairól. A bahá’í ünnepnapokat és megemlékezéseket szintén mindenki elkötelezettség nélkül látogathatja. A kötetlen, “kandalló melletti beszélgetések” lehetőséget kínálnak bárki számára, hogy a Hitről kérdéseket tegyen fel és választ kapjon. bővebben»

Hogyan épül fel a bahá’í közösség?

A bahá’í közösségi életet a kilenc tagból álló tanácskozó testületek szervezik, melyeket helyi, országos és nemzetközi szinteken, jelölés és választási kampány nélkül, választanak. Ezek a helyi szellemi tanácsok, az országos szellemi tanácsok és világszinten az Igazságosság Egyetemes Háza. A másik ágban kinevezett tanácsadók vannak, akiknek döntési joguk nincs, de tanácsaikkal segítik a tanácsadó testületeket. A bahá’í hitben nincsen papság. A helyi bahá’í közösségek minden 19. napon találkoznak egy “ünnepen”, ahol megtanácskozzák a közösségi ügyeket. bővebben»

Hogyan viszonyulnak a bahá’í-ok más vallásokhoz?

Bahá’u’lláh arra szólítja fel híveit, hogy minden vallás követőjével barátsággal és egyetértéssel viszonyuljanak. A bahá’í-ok nem látnak lényegi ellentétet más vallásokkal, mivel abban hisznek, hogy minden kinyilatkoztatott hit valójában egy, mert ugyanabból a Forrásból, az egy Istentől ered. bővebben»

Honnan származik a pénz a bahá’í tevékenységekre?

A bahá’í hívők önkéntes adományai fedezik a bahá’í közösség minden tevékenységét. A bahá’í közösség fejlesztésére a bahá’í-ok nem keresnek és nem is fogadnak el közösségen kívüli anyagi forrásokat.

Honnan származik a pénz a bahá’í szellemiségű programokra?

A bahá’í-ok által irányított társadalmi projektekre, azaz a mindenki hasznára tervezett, társadalomfejlesztő tevékenységekre a bahá’í-ok időnként kapnak támogatásokat magánszemélyektől, alapítványoktól és kormányoktól. Ilyen Magyarországon a SZJA 1%-a, amelyet a Szent Iratok értelmében a bahá’í-ok a hit tanítására nem fordítanak (Az egy százalék felajánlásához a Magyarországi Bahá’í Közösség, mint egyesület adószáma: 18297760-1-41). Bővebben a MesÉd társadalomfejlesztő projektről»

Mi az egyén szerepe a bahá’í hitben?

A Hit munkája három, egymással kölcsönhatásban lévő síkon halad: az egyén, a közösség és a Hit intézményei szintjén. Az egyéni kezdeményezésnek van a legnagyobb súlya, mert a közösség fejlődése az egyén válaszán múlik, melyet Bahá’u’lláh tanításaira ad. Az egyének kezdeményezéseinek széles teret ad a bahá’í hit: a különféle programok szervezése, a hit megismertetése másokkal mind az egyének kreativitására épül. Az igazság önálló keresése bahá’í alapelv és a papság hiánya együttesen azt eredményezi, hogy egy bahá’í nem mondhatja egy másik hívőnek, hogyan kell értelmezni egy bahá’í tanítást. A bahá’í Szent Iratok mai korhoz szóló nyelve világos alapelveket fektet le; de ennek megvalósítása az egyének különféle megközelítésén fejeződik ki.

Mit gondolnak a bahá’í-ok a házasságról és a családról?

A család a társadalom legkisebb egysége, a férj és a feleség kölcsönös lelki fejlődésének intézménye. Az egészséges családi légkör nagyban kihat a társadalom fejlődésére is. Bahá’u’lláh a házasságot “a jólét és megváltás erődítményének” írja le, melyben a gyermeknevelés az egyik alapvető, – de nem egyetlen – cél.

Vannak-e a bahá’í hitben felekezetek vagy ágazatok?

A bahá’í hit védve van a felekezetekre való szakadástól, azáltal, hogy az alapító létrehozta a Szövetséget. E szerint Bahá’u’lláh meghagyta, hogy halála után a hívők ‘Abdu’l-Bahához forduljanak útmutatásért, majd Shoghi Effendihez, és most az Igazságosság Egyetemes Házához, a nemzetközi tanácskozó testülethez. Azok, akik nem tartják be a Szövetséget, nem hívhatják magukat hivatalosan bahá’í-nak. Történt néhány önjelölt vezetővé válási kísérlet, de ezek elsorvadtak a bahá’í közösség szerves egységének köszönhetően.

Vannak-e bahá’í templomok?

Bahá’u’lláh előírta templomok, és körülötte szociális intézmények építését minden helyen, ahol bahá’í-ok élnek. Idővel ezek fel is fognak épülni, de a jelen helyzetben csak hét létezik, minden kontinensen egy. Díszítő elemeik a helyi kultúra jegyeit viselik magukon, de a közös jegyeik – a központi kupola és a kilenc bejárat – az egységet jelképezi. (A kilenc-mint a legmagasabb értékű számjegy, a teljességet és az egységet szimbolizálja.) A templomokban bármilyen vallású ember egyénileg imádkozhat és meditálhat, valamint bahá’í közösségi áhítatok vannak, ahol szent iratokból olvasnak és énekelnek. bővebben»

Kapcsolódó oldalak:
Következő kérdéscsoport: Társadalmi élet
Vissza a kérdésekhez
Interjú bahá’í-okkal